Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-05 / 36. szám

hátrányául magyaráztatik egyes előfordulható esetek általánosítása révén. Ezért azt tartjuk, hogy a ki középiskolai tánári oklevelet szerzett bármely szakcsoportból, az lelkészi oklevél birtokában minden további megszorítás nélkül pályázhassék vallástanári állásra, szíve belső meggyőződésének s indító okainak vizsgálatát fönnhagyva annak, ki egyedül képes sziveket és veséket vizsgálni. TÁRCZA. Post tenebras lux. (Cantate a Kálvin-ünnepélyre.) Irta: Roehrich Henrik. (Folytatás és vége.) Alt solo. Mi lárma, zaj? Mi sírás, jajgatás? Jaj, ott testvéreinket verdesik! Rabláncz csörög, a gályarab kiált. Feldúlva tűzhely, lángban templomok. Hol öntsön ajkuk csendben hő imát ? A merre látsz, füstölgő vészromok. Becitator. Nemes Genéve, ismernek tégedet. Nézd, erre futnak! Nyisd föl váradat! Hallod, hogy zúgnak zsoltáréneket? Morajlik, mint mély tengeráradat. Énekkar. Isten, mutasd erős karod ! Mutasd meg, hogyha akarod, Az ellen porba hull Üres lesz irtó harcz tere, Gonosz, ki mostan fölkele, Iramlik majd vadul. Úgy oszlik rútak tábora, Mint füst, mint álmok mámora, Ha jő az ébredés. Vesz, mint viaszk, a láng hevén, Mint ömlő víz föveny ölén, Mint sírban szenvedés. Becitator. Tüzed ragyog Szentlélek Istenünk, A tengerjáró látja útadat. Kálvin erős, karján bizton megyünk, Heviil, hevít, magával visz, ragad. Egyházak kelnek ajka szép szaván, Királyi trónok hajlanak felé. Betegség bár töri, ír éjszakán, Nappal tanít, hódít mindenfelé. Bejárja szelleme nagy Angliát, Skótok, csehek, hollandok, francziák Hallják rajongva, tartják bölcs tanát. A szent hitért kiállnak daliák. Terjed világa gyoisan szerteszét, Többé se vas, se tűz nem írtja már. Dicsőn harsogják Jézus szent nevét, Erősen áll ott fenn a sziklavár. Sopran solo. Nagy Kálvin, áld a nép szava, Követ, a merre mégysz. Az Úr hogy nékünk itt hagya, Hitetlenség enyósz. Dicsőség Istent illeti, . rti. Te csak szolgája vagyíUi Dicső neved így hirdeti, Hogy Úr hatalma nagy. Hymnusz. Dicsőség Néked, mennyei Atyánk! Áldjuk jóságodat. Szabaddá tetted néped, szép hazánk, Nincs nálunk boldogabb. Eltűnt az éj, a nap ragyog, Ébrednek fényes századok. Egyház, Haza, egy szívvel zengjetek Istennek hő imát! Örök üdv útjain Vezéretek, Áldjátok szent Fiát! Erőtök harczban 0 vala, 0 lesz bókétek angyala. Szentlélek, szórd lángodnak súgarát! Szívek lobogjanak! Ragadd magasra Krisztus zászlaját! Népek harczoljanak I Dicsőség Néked, Istenünk! Marajd, örökre légy velünk! " Francziából fordította: Dr. Tari Imre. Kálvinjubileumi emlékbeszéd. Kálvin születésének 400. évfordulója alkalmából, 1909. július 4-én a genfi német evangélikus templomban tartotta D. Dryander, berlini udvari főpap.* Zsid. 137

~8

: Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, a kik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén az ő életük végére, kövessétek hitüket. Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz. Keresztyén gyülekezet! Genf Kálvinját ünnepeli. Mi, a német lutheránus gyülekezet, vele együtt ünnepelünk. Nemcsak ama fölöttébb szívélyes vendégszeretetre való tekintettel tesszük ezt, melyet ez a város, Isten gyermekeinek emez Ősi JÍ * Szerző a gyorsírt beszéd egyik átdolgozott példányát lapunk számára engedte át. Csak augusztus végén jutott kezünkhöz, így a nagy hatást keltett beszédet — melyről jubileumi tudósításunkban is megemlékeztünk — csak most ismertethetjük meg olvasóinkkal.