Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-24 / 4. szám
A mint a táblázat mutatja, az igazolatlan óramulasztásokra hat, az igazoltakra öt iskola nem közölte az adatokat. Kitűnik e táblázatból, hogy számszerint legtöbb tanuló mulasztott igazolatlanul Miskolczon (137) és Budapesten (67); igen nagy a száma az igazolatlanul mulasztó tanulóknak Sárospatakon (61), Marosvásárhelyt (43), Zilahon (37), Kiskunhalason ós Kolozsvárt (29) is. Százalék szerint legtöbben mulasztottak igazolatlanul Miskolczon (34*5), Sárospatakon (14'8), Kiskunhalason (12*8), Zilahon (12), Budapesten (11 "7) és Marosvásárhelyt (10%)- igazolatlan óráknak és a kevésbbé szabályszerű magaviseleti jegyeknek összefüggését a táblázat elég világosan mutatja. Legtöbb órát mulasztottak igazolatlanul Miskolczon (34Ü), Budapesten (272), Zilahon (144) ós Kolozsvárt (116). 23 iskolánk 6992 összes nyilvános vizsgázott tanulója 1437 igazolatlan órát mulasztott, az állam 52758 tanulója 10,515 igazolatlan órát mulasztott. E szerint nálunk egy tanulóra esik 0*205 óra. az államnál 0199 igazolatlan óra. A különbség lényegtelen (alig 0 006 óra); igazolatlan óramulasztások tekintetében az állam és ref. gimnáziumaink körülbelül egy színvonalon állanak. Az igazolatlanul mulasztó tanulók számát illető vagy más ilynemű összehasonlításokat az állami statisztikai kimutatás hiányai miatt nem eszközölhettem. Ha az összes igazoltan mulasztott órák számát elosztjuk az illető iskola nyilvános vizsgát tett tanulóinak számával, megtudjuk, hogy az iskola egy-egy tanulójára átlag hány igazolt óra esik. Az eredmény a következő: Gyönk 22*95, Kunszentmiklós 13*26, Békés 23*79, Budapest 40*71, Csurgó 15*92, Hajdúböszörmény 23*86, Hajdúnánás 16, Hódmezővásárhely 30*42, Karczag 19*64, Kecskemét 24*36, Kiskunhalas 15*91, Kisújszállás 21*01, Kolozsvár 35*94, Marosvásárhely 32, Miskolcz 23*82, Nagyenyed 19*63, Nagykőrös 21*64, Pápa 15*16, Rimaszombat 33*80, Sárospatak 24*35, Sepsziszentgyörgy 30*92, Szatmárnémeti 26*87, Zilah 4137. Ezekből kitűnik, hogy legtöbb órát mulasztottak Zilahon (40*37), Budapesten (40 71), Kolozsvárt (35*94), Marosvásárhelyt (32), Szepsiszentgyörgyön (30*92) és Hódmezővásárhelyt (30*42); legkevesebbet Kunszentmiklóson (13*26), Pápán (15 16), Csurgón (15*92), Hajdúnánáson (16) és Kiskunhalason (16 91). 23 adatot szolgáltató intézetünk 6992 tanulója összesen 180,530 órát mulasztott, így egy-egy tanulóra átlag 25"81 igazoltan mulasztott óra esik. Az államnál 52,758 nyilvános tanuló 1.215,883 órát mulasztott igazoltan, így egy tanulóra 23*05 óra jut, A mi iskoláinkban tehát sokkal nagyobb az igazolt mutasztott órák átlaga, mint az államnál. Nálunk nem mulasztott 1284 tanuló, azaz 1863%, az államnál 23'26%> a m i a z állam előnyére szintén igen tekintélyes különbség. Legtöbb a nem mulasztó tanulók százaléka Csurgón (33*4), Pápán (29*1), Gyönkön (26*6); legtöbben mulasztottak, azaz legkisebb a nem mulasztó tanulók százaléka Marosvásárhelyt (8*4), Miskolczon (12*1), Zilahon (13*3) és Kolozsvárt (13*9). Röviden összefoglalva a statisztika eredményeit: míg a magaviselet eredményével teljesen meg lehetünk elégedve, a mulasztások adatai valóban elszomorító képet adnak. E tekintetben nálunk feltűnően rosszabbak a viszonyok, mint az államnál. Az óramulasztások gyökeres orvoslási módja az igazolásra szolgáló okok legszigorúbb ellenőrzése. Némely iskolánk már alkalmazásba vette, néhány (pl. Békés, Rimaszombat stb.) a folyó tanévben léptette életbe, hogy a mulasztó tanulót mulasztásának első napján az iskolaorvos felkeresi ós megvizsgálja s óramulasztások csakis orvosi bizonyítványnyal igazolhatók. Ez az intézkedés mindenesetre leghathatósabb ellenszere a tanítás menetét gátló, sikerét veszélyeztető túltengő mulasztási hajlandóságnak! Dr. Batta István. TÁRCZA. Kálvin ikonográfiája. Doumergue E. montaubani theologiai professzor, Kálvin legújabb s leghatalmasabb életrajzának írója, a mint értesülünk, egy kisebb munkával is járul a Kálvinjubileumhoz. Ugyanis kiadja a Kálvint ábrázoló festmények, metszetek, rajzok gyűjteményét, azaz Kálvin ikonográfiáját. Erről szól az a levele, a melyet Lic. Lang A-hoz, a kiváló német Kálvin-kutatóhoz intézett, a melyben így ír: ..Elérkezett az ideje annak, hogy Kálvin ikonográfiáját („Iconographie Calvinienne") kiadjam, a melyen már évek óta dolgoztam és a melyről már gyakran szólottam. A munka négy fejezetből fog állani, a melyek közül a két legfontosabb a reformátor arozképeirc és karrikaturáira vonatkozik. A mi az elsőt, az olajfestésű arczképeket illeti, a melyek Kálvint ábrázolják, azok ritkák, de nagyjelen tőségűek. Nagy mennyiségben vannak réz- és fametszetek is, a melyekből több százat sikerült összegyűjteni, de ezek között sok az értéktelen. A festett és metszett arczképek közül körülbelül ötvenet olyat válogattam ki, a melyekre a többieket mind vissza lehet vezetni, s a melyeket ismét egy még kisebb számú arczképtipusra lehet visszavinni. A karrikaturákról szóló fejezet — kivéve egy általános tanulmányt, a mely a XVI-ik századbeli protestantizmus humoráról és szatírájáról fog szólani — még egy ismertetést is fog közölni, körülbelül 50 rajzról, a melyeket öt osztályba sorozhatunk. Nevezetesen 1. karrikaturák, a melyekkel kálvinisták római katholikusok ellen harczoltak. 2. Olyanok, a melyeket kálvinisták és római katholikusok felváltva használtak, a mikor is csak a kép alatt levő szavakat változtatták meg. 3. Karrikaturák, a
