Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-15 / 33. szám

adományok a mult évben nem folytak be. A nagy lipcsei központi ünnepély melett még más öt helyen is tartottak évi záróünnepeket. A tagok száma is állandóan emelkedőben van. Az összes egyletek bevétele volt 102877 márka. Ebből az összegből felosztás alá került a német ev. tartományegyházak részére 22548, a szabad ev. luth. egyházaknak 14,505, Ausztria-Magyarországnak 35,765, más európai országoknak 13,294 s ösztöndíjakra 3380 márka. Egyéb czélokra és költségekre 11,111 márkát fordítottak. Ez a különben áldásosán működő „Gotteskasten" versenytársa az egyetemesebb jellegű Gusztáv-Adolf-egyesületnek, nálunk Magyarországon pedig a tót nemzetiségű egyházközségeket és theologusokat segélyezi. „Gotthold" cz. naptára pláne éveken át — míg lelepleztük — erős támadással illette hazai prot. egyházi és iskolai intézményeinket és azok tényezőit. Utóbbi évfolyamaiban már valamivel nyugodtabban viseli magát * * * Az evangélium és a sajtó. Weber lelkész, az a hatalmas német apologéta s az Evang. Szövetség erős harczosa, az evangélium és a sajtó egymáshoz való viszonyáról a következőket állítja: 1. A rossz sajtó romboló hatása a mi népünkre nyilvánvaló. Aláássa a keresztyén hitéletet, megrontja az erkölcsiséget s irigységet, gyűlölködést és lázítást vet mindenfelé. 2: Ehhez a sajtóhoz tartoznak a napilapok, a legtöbb élczlap, a vért és ocsmányságot hirdető regényirodalom a köznépnél s az érzékiséget csiklandozó novella a műveltek körében. 3. Az ev. keresztyénség eddigelé lanyha volt a maga sajtójának terjesztésében, s főleg a napi sajtó terén —példa rá a mi pápás sajtóegyesületünk— messze mögötte van a kath. egyháznak. 4. Mi nem akarjuk a vallás és a politika hamis összezavarását, s nem vágyódunk az egyház külső uralmára, de azt akarjuk, hogy az evangélium alapelvei a közéletben is érvényesüljenek, mivel ezektől függ népéletünk épsége és egészsége. 5. Az ev. keresztyén ember csak oly lapot olvasson és támogasson, a mely nem ellenkezik az ev. hittel, erkölcsiséggel és fegyelemmel, mert e téren minden lanyha eljárás a restséggel vagy gyávasággal azonos. 6. Ker. lapokat, röpiratokat és naptárakat kellene tömegesen terjesztenünk a nép körében. De hát — kérdi Weber — hol cselekednek az ev. keresztyének ilyen alapelvek szerint ? És még nálunk Magyarországon ? ! — tesszük még mi is hozzá. * * * A biblia a keleten. Örömmel olvassuk, hogy a keleti Balkán-államokban is hódító útján van a könyvek könyve, a biblia. így Bulgáriában, a hol a Gusztáv-Adolfegyesület által fenntartott egyetlen szófiai ev. egyházközség német és magyar híveitől eltekintve, 3 millió római; kath. és 600 ezer mohamedánus is található, oly annyira terjed a biblia, hogy a raktár alig képes szolgálni a szükséges példányokkal. Albániában és Maczedóniában is 2000 példánynyal több kelt el, mint az előző évben. Mohamedánok ós keresztyének egyaránt a biblia után tudakozódlak, s az,ágens jelentései a legszebb reményekre jogosítanak föl e Balkán-államokban. Városokban és falvakban, üzletekben és magánházaknál, a felsőbb ós alsóbb körökben, szegényeknél és gazdagoknál a Szent írás albán kiadásaivá! találkozott. Szomorú kivételt képez a fekete begyek szegény országa, Montenegró, a hol az állani korm ány szigorú tilalma ós muszka czenzurája csaknem lehetetlenné teszi a biblia terjesztését. Egyetlen könyvkereskedésben, Czettinjében, alig pár példány kelt el. Sötét Afrika ez a művelt Európában. A kolportázs az országban meg van tiltva. Az állami czenzura ólomsúlylyal nehezedik a gondolatok szabad terjesztésére. A magas hegyek csúcsai elfojtják ott a szabad szót és gondolatot. Szerbiában ellenben, a melynek lakossága csaknem; egészen a gör. keleti vallást követi, két bibliaárús is lovon vagy kocsival járja be az országot s a keresztyének és törökök szinte versenyeznek a biblia vásárlásában és olvasásában.;A pópák közül is többen előmozdítják a bibliaterjedés szent ügyét. A protestantizmus diadala ez a keleten. A távolabbi vidékeken: Szíriában és Palestinában inkább az anglikánus egyház buzgólkodik. Szmyrna, Beirut, Jalfa és Jeruzsálem ma már a protestantizmus főbb helyei a keleten. Dobsina. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. A biblia esperanto-nyelven. Á „ The British Ésperantist" augusztusi száma közöl egy felhívást a londoni keresztyén esperantistákhoz. Eme felhívásban M. C. Butler a fordítás alatt állp esperantorbiblia érdekében együttes találkozásra hívja meg 18 Leigh-road, Highburg. N, alá mindazon Krisztus tanait hivő esperantistákat, a kiknek hitágazatuk a bibliában leli alapját. Úgymond a nevezett összehívó, hogy az esperatíto-nyelvű bibliával minden aránylatú krisztusi hitfelekezet egyaránt szolgálhatja az O anyaszentegyházát. Hogy tehát az esperantobiblia a legjobban, a leghűebben fordított legyen, hitfelekezeti különbség nélkül vegyenek részt abban minden a krisztusi hitet követő esperantisták. Egy már régebbi körlevél a világ összes esperantoul tudó lelkészeit felhívja a bibliafordításban való közreműködésre. Bizonybizony nem volna megvetendő dolog, ha az esperanto, segélyével a krisztusi vallást követő Összes lelkészek mind tudnának érintkezni egymással, anyanyelvükre való tekintet nélkül. Mily fenséges volna, ha e nyelv segélyével leromboltatnék a bábeli torony építése óta még az Isten szolgáit, a lelkészeket is szétválasztó nyelvbeli zavar. A „Magyar Esperantisták Társasága" hathatóan támogatja ez eszme kivitelét az által, hogy 10 filléres bélyeg beküldése ellenében titkári hivatala útján (Bpest, VII./ Alpár-u. 8. sz.) minden érdeklődőnek szótárral ellátott kis esperanto-ny elvtant küld.