Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-25 / 30. szám

ROTESTANS EGYHÁZI ÉS ISKOLÁT LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker,, Kálvin-tér 7. sz.. a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak : Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak : Kéthasábos epcész oldal 40 IC, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolezad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből : A kisebbség. Naumann Frigyes. — Dr. Tari Imre. — Vezérczikk: Protestáns krajezáros napilap. Hamar István. — Tárcza: Gyakorlati Keresztyénség. Dr. Antal Géza. — Könyvismertetés: Franczia könyv egyházunkról. Dr. K. I. Tanügytörténeti és pedagógiai czikkek repertóriuma 1908-ig bezárólag. Dr. Barcsa János. — Belföld: A magyarok fölfedeztetése Genfben, 1909 júliusban és tudós Filó Lajos naplójegyzete Genfben, 1861 januárban. H. Kiss Kálmán. — Egyház. — Iskola.— Egyesület. — Adakozás — Különfélék. — Pályázatok — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. A kisebbség-. „Ne félj, te kicsiny nyáj, mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot." (Luk. 12.jS

.) Kevesen is alkothatnak nagyot. Az apostolok csak tizenketten voltak, a kik Jézus nevével a világba elindultak. Nem nagy volt a száma azoknak az egyházközségeknek sem, melyek a görögrómai pogányságot romba döntötték. Azok is kevesen voltak, a kik a nagy szerzetesrendeket alapították. Kevesen indították meg a reformácziót is. Azok is kevesen voltak, a kik az újabb természettudományokat előbbre vitték. Kevesen voltak kezdetben a szocziálizmus képviselői is. Nem a nyers tömegerő idézi föl az újabb mozgalmakat, hanem a hit. Jézus kicsiny környezetére pillantván, azt mondá tanítványainak: Ne féljetek! Ismerte az igazi rettenthetetlenség majdnem határtalan erejét. Azok az emberek, a kik semmitől se félnek, hasonlók a mágneshez: a többieket magukhoz vonzzák, magukhoz fordítják. Rettenthetetlen emberek a szellemi világban is hódítanak. A rettenthetetlenség közvetetten hatása a legnagyobb tudásnál is hatalmasabb. De hogyan lehet a kisebbség rettenthetetlen ? Nem nyomják el, nem tiporják porba? Nem állja útját a régi, megrögzött hatalom? „Nincs igazatok, mert kevesen vagytok !" — ez a többség megszokott jelszava. Ugyan mi ad a kisebbségnek erőt? A hit. Hit nélkül kisebbség még sohase diadalmaskodott. Azok, a kik nem hittek az isteni gondviselésben, a sorsban mégis hittek, hogy végre is győzníök kell. Még az istentagadó kisebbségek is hittek az erkölcsi világrendben, mert különben kétségbe kellett volna esniök. Hittek a jövőben. De vájjon a jövőbe vetett hit nem halvány képe-e a világkormányzóban való hitnek? Jézus azonban tanítványait nem a sorsra, nem a jövőben való határozatlan bizakodásra utalja. Ismeri őket, jól tudja róluk, hogy nem kételkednek az élő Istenben. Azért is reménykedésüket Istenre irányítja: Tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot! A tizenkét szegény embernek hinnie kell, hogy a világ ura őket, épen őket, nem hagyja el. Tudniok kell, hogy a milliók közül épen ők vannak kiszemelve arra, hogy teljesítsék az Örökkévalónak akaratját. Hinniök kell magas, egyedülálló hivatásukban. Ha nem hisznek, akkor a világ tudomást se vesz róluk, de ha hisznek, akkor övék az ország. Mélységes bölcseség rejlik abban, mint neveli Jézus az ő tanítványait nagy küldetésiikre. A legmagasabb szempontok szerint neveli őket, a mik csak az ég alatt elképzelhetők. Az evangelium mindenkori győzelmét tartja a tizenkettő lelkiszeme elé, mondván : Győznetek kell, Isten azt akarja! Úgy belekapott az emberi lélekbe, akárcsak művész a húrokba s az emberi lélekből örökszépségü akkordokat csalt ki. Nektek adja Atyátok az országot! Ez volt az a hang, mely még ma is minden küldetésben visszhangzik. Ez a vigasztalása még ma is minden kisebbségnek, mely Jézus kezébe fogódzik. Nem látjátok őt? Nem veszitek észre, mint halad át az emberi erdőségen, mint áldja meg itt-ott a kis csoport fenyőfát, hogy növekedjék? Kitárja kezét a gyenge csemetékre, mondván: Ne féljetek ! Szereti a kisebbséget, mely a tömeggel daczolni kész; szereti a bátrakat, a kik hisznek, jóllehet még semmit se látnak, nagyon