Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-18 / 29. szám

szóba jöjjön. A modernek azt állítják, hogy e jellemzés „karrikatura", s Harnack, mint miniszter is, megtartaná a „középutat" 1 . . . * Angol barátkozás volt Halléban, az ápr. 16—20-án tartott missziói diákgyűlésen. A missziói diákegyletnek 93 tagja van, közülök 45 már misszionáriusként működik a gyarmatokon. Képviselőket küldöttek még a különböző német, holland, skandináv, dán, svájczi, de különösen angol ifjúsági egyesületek. Mott János is ott volt. Viharos lelkesedéssel fogadta a konferenczia Setons, londoni küldött szavait: „ne aggasszon az minket, keresztyén diákokat, vájjon Angliának, vagy Németországnak van-e több dreadnought-ja". A nemzetköziség e proklamálását s a haza érdekei mellőzését azonban a hazafias németek rossz néven vették. S méltán, mert igazi protestánsnak hazája, nemzete érdekeit össze kell egyeztetnie hitével, s meg kell magát tartóztatnia nemcsak a „vörös", vagy a „fekete", de a „szürke" nemzetköziségtől is . . .! * Angol hatás alatt a nőmozgalom egyre terjed. Berlinben már régebben több „Damenklub" is alakult. A „Neue Damengemeinschaft" körnek a legelőkelőbb nők a tagjai. Itt az egyesületi jog védelme alatt oly dolgok történtek rendszeresen, mit a hírhedt 175. § a férfiaknak szigorúan megtilt, s minek felkent papnője és ihletett dalosnője Sappho volt. Egy lapszerkesztő szóvá tette ez ügyet s egy előkelő hölgyet meg is nevezett. A megvádolt nő pört indított, s a pör április 21-én fejeződött be a . . . szerkesztő fölmentésével. A nőt, mert bűncselekményére nincs paragrafus, csak a költségekben marasztalták el. Ezzel is egy új kultur-szégyenfoltról rántódott le a lepel! Berlin. Csikesz Sándor, ref. s. lelkész. IRODALOM, Protestáns sajtónk és a Kálvin-jubileum. Az utókor számara nem lesz érdektelen feljegyeznünk, hogy magyar ref. egyházi sajtónk mennyiben áldozott Kálvin szellemének a 400 éves jubileum alkalmából. A magunk lapjáról, a mely olvasóink előtt úgy is ismeretes, csak annyit jegyzünk fel, hogy jubileumi száma a rendes 16 oldal helyett 34 oldalon jelent meg és adott Kálvinnal s a genfi ünnepélyekkel foglalkozó 18 önálló czikket, 3V2 oldalra terjedő emléksorokat és öt eredeti illusztrácziót. — A Debreczeni Prot Lap, rendes terjedelmű számában közölte Kálvin arczképét, Balogh Ferencznek: Kálvin János genevai prédikátor czímű vezető czikkét, a ref. tanáregyesületnek a genfi egyetemhez intézett üdvözlő iratát, dr. Márk Ferencz uti leveleit, dr. Lencz Gézának: Dr. Loesche Kálvinról cz. czikkét ós Szuhay Benedek alkalmi költeményét. — A Dunántúli Prot. Lap egy fél ívvel pótolta meg jubiláris számát, a mely hozta Medgyasszay Vincze: Kálvin-ünnepen cz. alkalmi költeményét, Antal Gábor püspök egyházi beszédét, Jánosi Zoltán utóimáját, Matolcsy István: Kálvin, dr. Tüdős István: A theologus Kálvin, Czeglédi Sándor: Kálvin János és egyházunk jövője cz. czikkeit és a szerkesztőnek a genfi ünnepélyekről szóló tudósítása első részét. — Az erdélyi Református Szemle csak rendes terjedelemben jelent meg, s közölte dr. Ravasz László: Kálvin cz. felolvasásának folytatását és Varga Zsigmond genfi tudósításainak első részletét. — A Sárospataki Reform. Lapok kettős terjedelmű számot adott, Kálvinnak a sárospataki főiskola könyvtárában őrzött, eddig ismeretlen képének másolatával. Jubileumi közleményei a következők: Kálvin János. Ry. — A lelki hatalmak. Fejes István. — Dr. Loesche műve Kálvinról. Révész Kálmán. — Kálvin. Költemény. Szuhay Benedek. — Kálvin és Genf külső ellenségei. R. — Kálvin oktatási elvei és tanügyi politikája. S. Szabó József. — Magyarok köszöntője. Költemény. Lampérth Géza. — A genfi Kálvin-ünnepélyek. Rs. — Kálvin János előljáró beszéde zsoltármagyarázataihoz. Ford. Marton János. — A Lelkészegyesület közölte Szuhay Benedek: Kálvin cz. alkalmi költeményét, s a szerkesztő vezető czikkének volt némi aktuális kiinduló pontja. — Ez a rövid lapszemle bizony affelől győzhet meg akárkit is, hogy református egyházi sajtónkat nem minden tagjában ragadta meg a jubiláló lelkesedés ! — S végül még meg kell emlékeznünk a szubvencziót húzó Prot. Központi Sajtóirodáról is, mint olyanról, a mely a genfi jubileumról s ott a magyar kálvinisták szerepléséről egy árva sor tudósítást sem adott, sem a napi, sem az egyházi lapoknak. Vájjon mit gondol a sajtóiroda vezetője : mikor érkezik el az az idő, a mikor szolgálatát megbizonyíthatná, ha még a Kálvin-jubileum idejét sem látta erre alkalmasnak ? I Pályázati eredmény. Az 1909. évi Kövesdi-pályázatra beérkezett 12 pályaművet legközelebb bírálta meg a bíráló-bizottság, a melynek tagjai voltak : Mácsai Sándor elnöklete alatt P. Nagy Zoltán és Húsz Lajos. A bírálóbizottság egyhangú véleménye szerint, az első díjat Jandl Béla székesfővárosi tanár, a másodikat Aggházi Károly székesfővárosi zenetanár, a harmadikat Varga József nagykőrösi tan. k. int. zenetanár nyerte. Bibliai képek czímű rövid s népszerű bibliamagyarázatai Vl-dik kötetét rendezi sajtó alá Szentkúti Kiss Károly nagyigmándi lelkész. Azok, a kik 3 korona 50 fillért legkésőbb augusztus hó végéig a szerzőhöz utalványoznak : október végéig bérmentve s ajánlottan, — azok pedig, a kik a fentebbi időig csupán előjegyeztetik magukat: utánvétel mellett kapják a könyvet. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. Az alsónémedi-i ref. gyülekezet Szabó Balázs tésenfai lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Lelkószbeiktatások. A magyarlapádi ref. gyülekezet új lelkipásztora: Bíró Lajos, volt püspöki titkár, jún. 27-én foglalta el ünnepélyesen hivatalát, a melybe Kenessey Béla püspök vezette be. — Tőkés Ernőt, a brassói ref. gyülekezet új lelkipásztorát jún. 27-én iktatták be hivatalába. A beiktatást Kovács Antal kilyéni lelkész, egyházmegyei főjegyző végezte. — Szintén legközelebb foglalta el hivatalát Uray Sándor, a debreczeni ref. gyülekezet új lelkipásztora is. Az új lelkész, a ki eddig a debreczeni ref. felsőbb leányiskolában vallástanárkodott, mind beköszönő, mind a presbitérium előtt elmondott programmbeszédében erőteljesen hangsúlyozta a belmissziói és az egyháztársadalmi munkák szükséges voltát. Valóban, ezeknek felkarolása mindenütt szükséges ; de különösen szükséges Debreczenben, a melynek hatalmas és