Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-13 / 24. szám

A nagy tőke azóta árváink javára gyümölcsözik, kamataiból bőven jutott az intézet egykori tanuló növendékeinek is, a mi egyesületi vezetőségünk bölcseségét, fenkölt gondolkozását és nemesen érző szívét dicséri. Elsősorban Kovácsy Sándor elnököt, dr. Wagner Géza alelnököt és Szöts Farkas választmányi tagot illeti az elismerés pálmaága, kik lelkes buzgalommal küzdöttek árváink jó voltáért. Egy másik üdvös reformalkotása a múltnak: a nyaralás. Ennek az áldásos intézménynek eredménye meglepően mutatkozott az egészségi állapot feltűnő javulásában. Azóta az alkati bajok száma nagyon megcsökkent. Az árvák a július és augusztus hónapokat Zebegényben töltik, a hol tele tüdővel szívhatják a balzsamos erdei levegőt, fürödhetnek a Dunában, részesedhetnek egész napra terjedő kirándulásokban. Van is jó eredménye ott tartózkodásuknak, mert testben meggyaporodva, lélekben felfrissülten szoktak onnan visszatérni. Félszázad alatt 818 árvát vettünk fel az árvaházba és azok közül 45 halt meg az intézetben. Az egészségügyi állapotok vázolásánál kegyelettel kell megemlékeznünk dr. Jelenik Zsigmond főorvosról, ki 30 éven át teljes odaadással, díjtalanul vezette az intézet egészségi ügyeit. Méltó utódja lett dr. Szontagh Félix egyetemi m.-tanár, ki 20 év óta működik intézetünkben lelkes ügyszeretettel. Említésre érdemesek még a következő reformok: az árvaházi két osztályú népiskolának hat osztályúvá való kibővítése, a tanerők számának kettőről ötre emelése, a slöjdtanfolyam szervezése a fiúk számára. Hazánkban ez volt az első, a népiskolai tanítás keretében vezetett slöjdiskola. Varrási és szabászati tanfolyam szervezése a leányok számára. A magyar nemzeti szellemnek meghonosítása. Kezdetben, majd másfél évtizedig erős német szellem honolt intézetünkben, az árvák németül társalogtak egymással, németül imádkoztak, énekeltek, német volt az iskolai tanítás nyelve. Voltak árvaatyák, kik egy szót se tudtak magyarul. Sok magyar gyermek elfelejtette édes anyanyelvét. 1874 óta intézetünk egészen magyarrá lett. Az elősorolt műveknek megépítéséhez, megteremtéséhez az évek hosszú sora kellett. Mennyi munka, fáradság, gond és aggodalom, önmegtagadás, önfeláldozás bú ós bánat fűződik hozzájuk, de sok öröm, boldogság, lelki gyönyörűség is járt nyomukban. Hogy komolyan, lelkiismeretesen, lelkes ügyszeretettel, önfeláldozó odaadással munkálkodtunk, annak élő tanúbizonysága intézményünk erkölcsi és anyagi jóléte. Az 1859-ben Bauhofer György budai ev. lelkész és Székács József pesti ev. lelkész által elültetett parányi kis mustármag ma már terebélyes fává növekedett és gazdagon gyümölcsözik. A nemes alapítók teste már rég porladozik az anyaföldben, de lelkük most is itt van közöttünk. Ők adtak, adnak ós fognak adni az idők végéig lelket lelkűkből, hitet hitükből, erőt erejükből, bölcseséget bölcseségükből, haza- ós munkaszeretetet erényeik kimeríthetetlen tárházából. Legyen áldott emlékezetük. A nagylelkű alapítókat a kezdet nehézségeinek leküzdésében híven támogatta az első nőválasztmány, különösen annak megboldogult elnöke : Liedemann Frigyesné, ki édesanyaként szerette az ő árváit. Általaban a nőválasztmány mindenkoron hű munkatársa volt a férfi választmánynak és az árvaház felvirágoztatása érdekében kifejtett kitartó munkálkodásával nagy érdemeket szerzett. A noválasztmánynak mostani elnöke: a jótékonyságáról közismert Haberern Jonathanné, ki 1896 óta tölti be elnöki tisztét szeretettel és lelkesedéssel. Elődje a hitben erős és szeretettel megáldott Székács Józsefné volt. Árvaegyletünk felvirágoztató ja, újjászervezője báró Kochmeister Frigyes volt, ki a szent ügy érdekében kifejtett páratlan buzgalmú és ritka nagy eredményű pénzgyűjtésével egyesületünk anyagi jólétének megteremtője lett. 18 évig elnökösködött és az alatt az idő alatt az egyesület alaptőkéje 557,524 koronával gyaporodott, a mi lehetővé tette az árvák számának 58-ról 100-ra való fokozatos fölemelését. 0 gyűjtötte össze az árvák mostani díszes lakóházának fölépítéséhez szükséges építési költséget rövid 3 év alatt és azzal állandó és a czélnak megfelelő hajlékot teremtett az árváknak. Minek köszönhette az egyesület a nemes áldozatkészségnek oly nagy mértékű megnyilatkozását? Annak a szellemnek, mely hű visszatükrözője volt Kochmeister egyéniségének: a felkarolt ügy iránt érzett szeretetnek, a tervezésben való » megfontolásnak és körültekintésnek, a kivitelben való kitartó erélynek, a fillért is megbecsülő lelkiismeretes vagyonkezelésnek, a józan takarékosságnak és egyszerűségnek, a fáradságot nem ismerő kötelességtudásnak. Ez a szellem vezeti utódját: Kovácsy Sándort is. Ennek a szellemnek tudandó be, hogy a mostani elnök vezetése alatt az egyesület vagyona félmillió koronával gyarapodott és annak alaptőkéje most: 1.155,000 korona. A nagyobb alapítványt tevők közt elsőnek említjük Peja Ödön egyszerű malommunkást, ki egy házból és kertből álló 3600 korona értékű vagyonát 1868-ban az árvaházra hagyta. Dr. Wágner János 309,206, Blahunka Ferencz 160,000, Zámory Kálmán 100,000, a Hutter József család 50,000, Báró Kochmeister Frigyes és neje 40,000, Zsivora György 27,000, Jószív-egylet 24,981 Paphegyiné, Schubert Katalin 21,979, Schneider József és neje 20,000, Szloboda Amália 16,788, Szloboda Anna 14,376, Küttel Jozefa 14,000, Bleuyer József 12,000, Báró Bésán József 10,000, Bujanovich Jánosné 10,000, Báró Hirsch Mórné 10,000, Stephany Lajos 10,000, Pique Dame 8000 koronával léptek az alapítók kö/.é. Ha végig tekintünk egyesületünk 50 évi küzdelmes, de sok lelki örömmel megáldott munkálkodásán, nagy és lélekemelő változás van a mult és jelen között. A múltban a rideg közöny felhőin révedezve tört át a részvét egy-egy sugára, ma ezrek rokonszenve ragyogja be fényes napként. Akkor kevesen ügyeltek a szerényegyesület csendes működésére, ma a felmutatható jelentős eredmények hirdetik, hogy a haza, az egyház és a társadalom benne oly intézménnyel bír, a mely az erkölcsi