Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-23 / 21. szám

Gyula új lelkészi tanácsbirót; helybenhagyta a megtörtént lelkész- és tanítóválasztásokat; elfogadta a lelkészi értekezletnek a nyugdíjintézeti segélyezés, a lelkészképzés reformja és a Vallásegyenlőségi Szövetségbe belépésre vonatkozó javaslatait, s elintézte az egyházmegye belkörű ügyeit, a melyek között a legtöbb időt vettek igénybe a gyámtári választmány, a számvevőszék és a segélyosztó bizottság jelentései. — A hevesnagykunsági ref. egyházmegye május 5-én, Tiszafüreden tartotta meg tavaszi közgyűlését, Györy Lajos esperes és Székely Péter helyettes gondnok elnöklete alatt. A gyűlés színe előtt letette az esküt Horthy Szabolcs, új világi tanácsbiró. A gyűlés visszautasította a karczagi lelkészválasztásra és a lelkészi díjlevél módosítására vonatkozólag beadott felebbezéseket, s hosszabban tárgyalta a a törökszentmiklósi lelkész és gondnok közt fenforgó vitás ügyeket. Esperes megbízatott, hogy az egyházlátogatás alkalmával igyekezzék ez ügyeket békességesen elintézni. Helybenhagyták a mezőtúri belvárosi lelkész díjlevelének olyan módosítását, hogy addig, míg a papi lakás felepül, az egyház 800 korona lakáspénzt fizessen a lelkésznek. A genli magyar ünnepségek. A genfi konzisztórium folyó hó 11-én tartott ülésén — ottani jóakarónknak, Claparéde Sándor űrnak szives közbenjárására — beleegyezését adta abba, hogy a július 4-iki magyar istentiszteletünket Kálvin templomában, a Szt. Péter liatedrálisban tartsuk, d. u. 41

/., órakor. Franczia nyelvű magyar estélyiink — ugyancsak Claparéde úr szíves közreműködése folytán — július 5-én;

szintén históriai fontosságú helyen, az ú. n. Auditoire-ban lesz, abban a teremben, a hol Kálvin theologiai előadásait tartotta. Magyar összejövetelünket valószínűleg a konzisztórium üléstermében, tehát valóban méltó és stílszerű helyen tarthatjuk. A szekularizáczió. Már említettük, hogy Lengyel Imre, nyug. kir. táblai biró indítványt terjesztett be a r. kath. egyházi javak szekularizálása iránt Hajdú vármegye közgyűléséhez. Az indítvánnyal május 13-án foglalkozott a közgyűlés. Az állandó választmány az indítvány felett való napirendre térést javasolta ; az indítványozó és másik pártoló felszólalása után azonban a közgyűlés, 110 szavazattal 19 ellenében, elfogadta az indítványt, a mely így hangzik: „Minthogy a koalicziós kormányzat uralomra jutása óta a reakczió behatolt a politikai, gazdasági és társadalmi élet minden terére, úgy, hogy teljesen veszélyeztetve van Magyarország kulturális fejlődése; minthogy a reakcziós irányzatok között a klerikálizmus erősödött meg szerfelett, s majd a hazafiság, majd a szoczializmus jelszavának kölcsönvételével, hol mint néppárti, hol mint keresztény szoczializmus vagy pedig mint katholikus népszövetség szerepel a közéletben, a klerikálizmus pedig a kulturális haladást minden eszközzel gátolja; minthogy továbbá vármegyénknek, Bocskay vármegyéjének legelső sorban kötelessége a klerikális törekvések ellen a harczot. az egész vonalon felvenni, határozza el Hajdúvármegye, hogy felír az országgyűlés képviselőházához, hogy 1. Haladéktalanul utasítsa a kormányt oly törvényjavaslat benyújtására, a melyben kimondassék, hogy közvagyon egyházi czélokra addig ne fordíttassék, míg a szekularizáczió el nem következik. 2. Az állam tegye jóvá eddigi hibáját, s a mit Németország a XYI. és XVII. században, Francziaország a nagy forradalom előtt, Olaszország a XVIII. században megcselekedett: konfiskálja, szekularizálja a klérus birtokait, mert másképen nem segíthetne az ország bajain, ezzel pedig a kivándorlást is megakadályozzuk, a parasztosztályt megerősítjük és útját álljuk az állami háztartást veszélyeztető kríziseknek is. 3. Hasonló felirat felterjesztése iránt keresse meg Hajdú vármegye az összes vármegyei és városi törvényhatóságokat". — Kíváncsiak vagyunk reá, hogy a többi megyékben visszhangra talál-e Hajdú vármegye határozata ? Alig hisszük, hiszen a „Ne temere"-t is agyonszépítgették a legtöbb helyen. A nélkül, hogy a szekularizáczió kérdését traktálni óhajtanok, a határozat első pontjával szemben az az alapos kifogásunk, hogy az, a szekularizáczió el következéséig is el akarna vonni minden segélyt az egyházaktól. Furcsán néznének ki a protestáns egyházak, ha ez így valósulna meg! Megvalósulásától egyelőre alig kell félnünk ! Egyet azonban igen becsülünk a határozatban, s ez az, hogy méltóképen kiállította a koalicziós kormányzat „hittani" bizonyítványát! Aranykönyv. Özv. Farkas Sándorné, szül. Mészáros Mária, győri lakos, Farkas Sándor-alap czímen 2000 koronás alapítványt tett a győri ref. egyház javára, azzal a rendeltetéssel, hogy annak kamatai a harangok vételénél és a templomépítósnél fenmaradt adósságok törlesztésére fordíttassanak; ha pedig az adósságok kifizettetnek, a kamatok az egyház közszükségeire lesznek fordítandók. A protestáns egyházak uniója. A budapesti evang. egyházmegye f. hó 17-én tartott rendkívüli közgyűlése elé dr. Sztehló Kornél egyetemes ügyész nagyfontosságú indítványt terjesztett elő, a mely a hazai protestáns egyházaknak egymással való szorosabb kapcsolatát czélozza. Dr. Sztehlo indítványozta, hogy mondja ki az egyházmegyei közgyűlés, hogy tekintettel azokra a veszélyekre, a melyek a hazai protestáns egyházakat a mindinkább terjedő klerikálizmus föllépése folytán fenyegetik, kívánatosnak tartja, hogy az ág. hitv. és az evang. református egyházak közös védelemre tömörüljenek. E közös védelemnek az eszménye a két testvér-egyház uniójában valósulna meg, akképen, hogy az országban lakó négy millió protestáns egységes egészet képezne a támadó klerikalizmussal szemben. Miután azonban ez az eszme, a melynek szálai a magyar protestantizmus múltjában gyökereznek, az egyházmegyei gyűlés meggyőződése szerint egyszerre nem valósítható meg. hanem csak fokozatos fejlődés útján, az egyházmegyei közgyűlés egyelőre azt az óhajtását fejezi ki, hogy 1. a már évek óta a mindkét evangéliumi egyházat közösen érdeklő ügyekben, az egyházi főhatóságok részéről kiküldött bizottság hatásköre olyképen bővíttessék, hogy ezen bizottság önálló határozati joggal ruháztassék föl, a mindkét egyház konventje által hozzá utalt ügyekben. Továbbá, hogy ez a közös bizottság, mint a két evangéliumi egyház közös szerve, képviselje a protestantizmust kifelé az állammal és más felekezetekkei szemben. 2. Mindkét evangélikus egyház zsinata foglalkozzék azzal a kérdéssel, mely ügyeket lehetne az egyházpolitikai ügyeken kívül, mint közös ügyeket ezen közös képviselőtestület hatáskörébe utalni? 3. Kívánatosnak tartja az egyházmegyei közgyűlés, hogy ezen képviselőtestület ülései nyilvánosak legyenek és hogy a tagok száma megfelelőleg szaporíttassék. 4. Mindkét evang. egyház zsinata mondaná ki, hogy oly helyeken, a hol az egyik felekezetnek temploma és iskolája van, a másiknak pedig nincs, a másik felekezethez tartozó hívek, áttérés nélkül, a templommal és iskolával biró egyház tagjai közé felvehetők. 5. A hadseregben, az állami intézetekben, fegyházakban, kórházakban, stb. való lelkészkedés és a szórványokban való misszió közös ügynek nyilváníttassék. 6. A zsinatok vegyék fontolóra, nem volna-e czélszerű oly helyeken, a hol inind a két felekezetnek középiskolája van, ezen