Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-23 / 21. szám
támadt fölháborodástól is szoríttatva, a magyarországi püspöki kar közbelépett Rómában. A megoldás ideje alatt két ízben is kitolták a Ne temere életbeléptetésének határidejét. Az újabb elhalasztás ideje is lejárt, úgy hogy ez óv elején csakugyan életbelépett hazánkban is a Ne temere. Végre február 28-án megtörtént a döntés. A magyarországi vegyesházasságoknak aránytalanul nagy számára való tekintettel, belátták Rómában is, hogy egyfelől igen sok vegyesházasságra lépő hívüket elidegenítenének egyházuktól, ha házasságukat egyszerű ágyasságnak minősítenék, másfelől igen sok gyermeket elveszítenének. Ugyanis, ha a férfi róm. kath , a nő pedig más vallású s a nő lelkésze előtt kötött házasságot ágyasságnak minősítik, úgy a fiúgyermekek is, mint törvénytelen szülöttek, a Ne temere szerint a nem róm. kath. anya vallását követőknek tekintetnek. Viszont a többi egyházak az olyan vegyesházasságokat is, a hol a nő róm. kath., törvényesnek tekintik. A fiúgyermekek törvény szerint is az övéik, az anya pedig inkább áttér vagy férje vallására igéri leánygyermekeit is, semhogy tűrje, miszerint törvényes házasságát ágyasságnak, gyermekeit törvényteleneknek nyilvánítsa a saját egyháza ! Tehát nem annyira a Ne temere nyomán országszerte támadt felháborodás, mint inkább a római egyház érdeke sarkalta úgy a magyarországi róm. kath. püspököket, mint Rómát a XI. pont 2. §-ának visszavonására. A Congregatio de Sacramentis útján február 27-én kiadott dekrétum szerint, a Vatikánban február 19-én tartott egyetemes gyűlés ajánlatára a pápa a február 23-iki kihallgatás alkalmával hozzájárult a „főmagasságú atyák" ama határozatához, hogy a vegyesházasságokra vonatkozólag 1906. január 18-án Németországra nézve kibocsájtott Provida kezdetű konstituczió Magyarországra is kiterjesztessék „ a Congregatio Concilii által arra vonatkozólag 1908 február 1-én és márczius 28-án kiadott kijelentések fönntartásával'1 . Egyszermind a magyar királyságban (a társországokban is) a Ne temere kihirdetése óta nem annak rendelkezései szerint megkötött vegyesházasságokat is érvényeseknek nyilvánította. A Provida konstituczió 2. pontja szerint „katholikusoknak haeretikusokkal 1 vagy schizmatikusokkal2 való házasságkötése szigorúan tilos most is, ezentúl is, ha csak ... a kath. fél őszinte, érvényes, törvényszerű biztosítékok mellett a vegyesházassági akadály alul törvényszerű fölmentvényt nem szerzett. Az ilyen házasságok . . . kizárólag az egyház színe és két vagy három tanú előtt kötendők meg, úgy annyira, hogy súlyosan vétkeznek azok, kik nemkatholikus lelkész vagy kizárólag a polgári hatóság előtt vagy bármely más, klandesztin módon kötnek házasságot . . . Mindazáltal azokat a vegyesházasságokat, a melyek a Németbirodalom egyes tartományaiban és községeiben a tridenti forma megtartása 1 Protestánsokkal és más eretnekekkel. 2 Görög-keletiekkel. 8 Nevén nevezve: reverzális. nélkül köttettek, vagy (amitől Isten őrizzen) ezután köttetnek . . . , általában véve érvényeseknek kívánjuk tekinteni." A Provida a vegyesházasságot gátló akadálynak minősíti tehát, a mely alul csak igen drágán : reverzális árán ad dispenzácziót. Mivel a vegyesházasság nem bontó, hanem csak gátló, tiltó akadály, a róm. kath. személynek más vallásúval való házassága dispenzáczió nélkül „szigorúan tilos" ugyan, de nem érvénytelen! Ennyiben haladás a Provida a Ne temereyel szemben ; de viszont a Lambruschini instrukczióval szemben határozott visszaesést mutat. így a több mint hat évtizedes múlttal szemben Magyarországra nézve határozott jogkisebbítést jelent. Míg a Lambruschini instrukczió szerint a róm. kath. pap reverzális hiányában is közreműködhetett — passive — a vegyesházasságok megkötésénél, addig a Provida szerint csak reverzális árán szerzett dispenzáczió mellett fungálhat. Míg a Lambruschini instrukczió szerint a róm. kath. papnak reverzális nélkül és abban az esetben is ki kellett hirdetnie a házasulandókat és erről bizonyítványt adnia, ha nem r. kath. lelkész előtt kívántak is esküdni, a Provida szerint a vegyesházasságok fölmentvény mellett ós kizárólag a r. kath. egyház színe előtt kötendők, úgy hogy a nem róm. kath. pap vagy kizárólag polgári hatóság előtt házasságot kötő róm. kath. fél „súlyosan vétkezik". A Lambruschini instrukczió megengedte, hogy a róm. kath. paptól a másik fél lelkészéhez is elmenjenek áldásért: a Provida szerint „kihágást követnek el és kánoni eljárás alá esnek" azok a róm. kath.-ok is, kik az ilyen vegyesházasságoknál a nem r. kath. lelkész közreműködését kérik vagy megengedik. Visszaesés a régi, több évtizedes állapottal szemben az is, hogy a Provida Németországban is csak személyi és helyi értelemben vétetik.1 így nálunk is csak azokra vonatkozik, kik itt születnek és itt kötnek házasságot. Ha pl. egy protestáns vallású magyar állampolgárnak külföldön születik gyermeke, ha mindjárt néhány hetes korában hazahozzák is Magyarországra, ha róm. kath. nőt akar elvenni, csak róm. kath. pap előtt teheti, különben a Ne temerének rá nézve is érvényes XI. pont 2. §-a értelmében ágyasság a házassága. A Provida a Ne temerének csupán egyetlenegy §-át, a vegyesházasságokról szóló XI. pont 2. §-át szűntette meg, de érvényben maradi a többi! Így érvényben maradt a XI. pont 1. §-a is, mely 1908 április 19-ikétöl, húsvéttól kezdve olyanokat is róm. katholikusoknak minősít, kiknek állami törvényeink szerint semmi köze sincs a római egyházhoz! Ez ellen, a többi felekezetek jogfosztásával járó s az állampolgárok lelkiismereti szabadságát sértő, határozott visszaesés ellen már a Ne temere bírálata alkalmával fölemeltük szavunkat. Most, a mikor a Provida a vegyesházasságokat kivonta a Ne temere hatálya alul, még inkább tiltakoznunk kell ellene. A Ne temere XI. pontjának 1. §-a, úgyszintén a 1 L. a Congr. Conc. feleletét a III. kérdésre.
