Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-10 / 2. szám
A Lelkészegyesület, az orsz. réff. lelkészegyesület hivatalos közlönye, az 1908. évi 52-ik számmal új szerkesztőséget és bővebb terjedelmet nyert. Ferenozy Gyula titkártól a szerkesztést dr. Baltazár Dezső egyesületi elnök vette át, Bakóczy Endre társszerkesztése mellett, s a közlöny egy ívről két ívre bővült. A megbővült közlöny ad vezetőczikkeket, Tárcza, Tudomány, Szocziális kurztíá, Egyesület, Vegyes és Szépirodalom rovatokat, s az ezekben olvasható ezikkekből ítélve, kétségbevonhatatlan erősödése konstatálható. A lap előfizetési ára egy évre, nem egyesületi tagoknak 10 korona. Az egyesület tagjai a tagdíj fejében kapják. Az Új-Szövetség teljes bibliai szótára czím alatt Harsányi Pál gyomai ref. lelkész egy konkordancziát készül kiadni. Á könyv 40—45 ív lesz, nagy kvart alakban, magában foglalva mintegy 50—60 ezer bibliai helyet. Á munka 1909 karácsonyára fog teljesen készen megjelenni, abban az esetben, ha legalább 500 előfizetője lesz. A teljes mű előfizetési ára kötve és portómentesen szállítva 16 korona lesz. A megrendelések f. hó 31-ig a.:Bzerzőhöz intézendök. EGYHÁZ. Lelkész választások. Az ombodi ref. egyház a néhai Soltész János elhunytával megüresedett lelkészi állásra Batta Miklós olcsvai lelkészt hívta meg. — A bereti ref. gyülekezet Medgyasszay András szilvásváradi segédlelkészt, — a békési ref. gyülekezet Nyárády Lászlót, — a Vizsolyi ref. gyülekezet Kádár János abaujcsécsi lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Lelkészbeiktatások. A budapesti ref. egyház VI— VII. kerületi parókhiális körének legközelebb meghívás útján .megválasztott lelkészét: Kovács Emilt f. hó 3-án iktatták be hivatalába. A beiktatás a Kálvin-téri templomban tartott istentisztelet keretében történt meg. Áz új lelkészt Mády Lajos esperes iktatta be, a minek megtörténte után Kovács Emil tartotta meg beköszönő beszédét, a mely mind tartalmával, mind előadásával mindvégig lekötötte a nagy és előkelő közönség figyelmét. A parókhiális kör helyi bizottsága folyó hó 4-én ünnepi vacsorát rendezett az új lelkész tiszteletére. Á vacsorán, a melyen az egyház vezetőférfiai is megjelentek, nemcsak szép felköszöntők hangzottak el; hanem megszívlelendő eszmék is pattantak ki, a melyek, hatestet ölthetnek — s hisszük, hogy testet is öltenek ! — csak újabb bizonyságai lesznek annak az öntudatosságnak, a mellyel a budapesti ref. egyház vezetői ennek az egyháznak nagy hivatását felfogják és annak betöltésére is törekesznek. A midőn az új lelkésznek őszinte szívvel Istentől minden jót kívánunk, — óhajtjuk egyszersmind azt is, hogy ezeknek az újabbanfelvetődött eszméknek valóraváltásában is vegye ki a maga részét! — Huszágh Gyulát, a nagykürtösi evang. gyülekezet új lelkipásztorát decz. 20-án iktatták be hivatalába Frenyó Gyula alesperes és Szlavcsik Bogyoszló ábelfalvai lelkész. Zsilinszky Mihály levele. A Budapesti Napló szerkesztője, úgy látszik, levelet intézett Zsilinszky Mihályhoz s nyilatkozatot kért tőle az Orsz. Vallásegyenlőségi Szövetség ügyében, valamint a szőnyegen levő egyházpolitikai kérdéseket illetőleg. Zsilinszky Mihály felelete a nevezett lap f. hó 6-diki számában jelent meg. Levele, a melyben megemlékezik az Orsz. Vallásegyenlőségi Szövetség alapszabályainak megerősítése körül folyó taktikázásról, a Ne temeréről és a róm. kath. autonómiáról, újból bizonyságát képezi annak, hogy Zsilinszky Mihály mennyire elszomorítónak látja egyházpolitikai viszonyainkat. Hogy miéi-t húzódik az OVESz. alapszabályainak megerősítése már több mint két hónap óta? arra ő sem tud felelni, miután gr. Andrássy és gr. Apponyi szándékait nem ismeri; de feltételezi róluk, hogy egy komoly irányú társulattal szemben hatalmi játékot nem akarnak játszani, A Szövetségnek az alapszabályok megerősíttetése előtt — á la róm. kath. népszövetségi — akCzióbft indulását azért nem tartja ezélszörűnek, mert: quod lícet jovi, non licet bovi. Ma az utolsó szolgabíró is nagy érdemeket szerezne magának azzal, ha egy-egy protestáns jellegű szövetkezetet karhatalommal szétugrasztana. Az ilyenfajta dicsőségszerzésre ő nem akar alkalmat adni. Inkább várjunk tehát. Majd csak felébred a Rómából való kormányzás szégyenét megunt liberális közvélemény, a melynek első komoly hangja már felcsehdült Makón, Návay beszédében. A Ne temere ügyében nem alázatos kérelmezgetésre, hanem a külföldi hatalom beavatkozásának visszautasítására és a jus placeti alkalmazására van szükség. — A róm. kath. autonómia kép^ telenség. A ki ismeri a róm. kath. egyház szervezetét és szellemét, az nagyon jól tudja, hogy az autonómia csak szédelgés. A nagyközönség azt hiszi, hogy az autonómia által a "világi elem is komoly szerephez jut. Nem kell azonban hozzá csak egy-két esztendő és a legutolsó róm. kath. paraszt is meg fog győződni arról, hogy .a világi elem szerepe semmi sem lesz, csupán csak az, hogy lesse és elfogadja a püspökök akaratát és határozatát. —- Zsilinszky Mihály nyilatkozatait a napi sajtó úgy fogadta, a mint ma fogadni szokta a liberális és bátor nyilatkozatokat. A liberálisoknak nevezhető lapok egyszerűen kivonatolták, minden kommentálás nélkül. A titkos klerikális lapok igyekeztek azoknak értékét lehetőleg leszállítani. A nyilt klerikális lapok pedig a legalacsonyabb durvasággal támadtak Zsilinszkynek, a nélkül persze, hogy csak egyetlen komoly argumentumot is felhoztak volna állításai ellenében. Az ilyen elbánást már szinte kezdjük megszokni. De a míg megszokjuk, keserű fájdalommal sóhajtunk fel az idők s benne az emberek megváltozása felett. De mégsem esünk kétségbe. Lehetnek idők — s ma úgy látszik ilyen időszakban élünk — a mikor elhomályosodnak az elmék és a világosság helyett a sötétség, a szabadság helyett a szolgaság hirdetői kerülnek fölszínre. De ezek az időszakok nem nyúlnak ki az örökkévalóságig. Hisszük, hogy Magyarország életében is el fog következni a kiábrándulás, a világos látás ideje és az igazi szabadelvűségnek elemi erővel megindulandó áramlata el fogja seperni azokat, a kik az idő óramutatóját a XX. helyett a XVI.-ra szeretnék visszaigazítani! Egyházmegyei gyűlés* A pápai ref. egyházmegye a mult év decz. 29-én rendkívüli közgyűlést tartott, a melynek főtárgyait a lelkészi nyugdíjintézeti alapbetétek befizetésének és a Cseh Gyuláné-féle birtok eladásának kérdései képezték. A nyugdíjintézeti belépési járulékok ügyében úgy határozott a gyűlés, hogy az 1908. évre eső járulékokat az egyházmegyei közpénztár fogja fedezni ; a jövőre nézve pedig azok a lelkészek, a kik a belépési járulékot csak kölcsönfelvétel mellett tudnák befizetni, az egyházmegyei pénztárból nyerhetnek, 10 év alatt visszafizetendő, 4%-os kölcsönt. A Cseh Gyulánéféle birtok eladását a gyűlés helybenhagyta, annyival is inkább, mivel az elért ár mellett körülbelül 4000 koronával kap többet az egyházmegye, mint a mennyit számításba vett az eladás elvi elhatározásakor.