Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-02 / 18. szám

jait, midőn oly nagyarányú külmissziói : toborzást indít és vezet. Hogy e kifogásnak eleget tegyen, az utóbbi években rávetette magát az egyházak vezetőségének problémájára és széleskörű tanulmányainak eredményeit Amerika több városában, felolvasásokban, később könyv alakjában is közreadta „Az egyház jövendő vezetői" czíinen. Az őt jellemző gyakorlati érzékkel keresi és találja meg okait annak, hogy csaknem minden országban az egyházi vezetés nagy feladataival szemben számban is, de még inkább minőségben elégtelen a lelkészi pályára induló ifjúság. Rámutat azokra a pontokra, a hol a baj orvoslása megkezdendő (különösen a családi életről szóló fejtegetései kiemelkedők) és terveket, módozatokat nyújt egy ily irányú kiterjedt propagandára. Bizonyára e — nem régen megjelent — műve is lesz olyan nagy hatással, mint az előbb említett. Egyéniségét erre a világra szóló munkára különösen nagy áttekintő képessége, szervező tehetsége, csodálatos tapintata, a diákok páratlan ismerete teszik alkalmassá. Áttekintő széleslátása különösen akkor érvényesül, ha missziói tárgyról beszél. Önkéntelenül úgy érzi a hallgató, mintha valami repülő szerkezeten a magasba emelkedve szállna országról-országra, egyik világrészből a másikba, miközben látja az eltünedező részletek fölött kiemelkedő nagy valóságokat: nemzetek nyomorát, bűnét s azokkal való küzdelmében a terjedő isteni kegyelmet és világosságot. Szervező képességét legjobban nagy alkotása: a Világszövetség bizonyítja; de sok érdekes jelét lehetne felhozni azoknak a kisebb-nagyobb nehézségeknek és akadályoknak a történetéből is, a melyeket gordiusi csomóként oldott meg és távolított el a keresztyén diákmozgalom útjából. Csak egy példát: a Japánban működő különböző amerikai protestáns egyházakat, melyek sok tekintetben egymásra féltékenyen, sőt versengve folytatták missziói munkájukat, sikerült rábírnia — a mi a helyzetet ismerők szerint rendkívüli eredmény volt — hogy a pogány diákokkal szemben — Krisztus diadala érdekében — egyesült erőt képezve, közös munkát végezzenek. Tapintatát s a diákok páratlan ismerését budapesti munkájában közvetlen közelről láthattuk. Erről azonban majd a jövő számban, mikor majd a vidéki főiskolákban folytatott munkájával együtt tekinthetjük át. De nem hagyhatom említés nélkül egy feltűnő jellemvonását: az alázatosságot. A személyes érintkezésben semmivel sem érezteti egyéniségének, munkájának nagyságát. S ez annál feltűnőbb, mert megtérése előtt egyetemének leggőgösebb diákja volt. Az isteni kegyelem átalakító hatásának kézzelfogható csudája ez. Szinte nehéz is ismertetésében a csodálatnak ós dicséretnek szavait használni, ha arra gondolok, hogy ő maga mennyire áthárít minden dicsőséget magáról a nagy Ország nagy királyára, kinek szolgálatában áll. De ha szabad gyönyörködnünk Isten természeti nagy alkotásaiban, a hatalmas hegyekben, a végtelen tengerben, miért nevezné bárki is vétkes ember-magasztaiásnak, ha csodálkozva állunk meg még sokkal nagyobb alkotásainak : az emberi lelkeknek egy ily kimagasló alakja előtt. A Teremtőt csodáljuk ebben is, sőt többet: a Megváltót, ki egy gőgös, önző életből ily világra kiható, áldásban gazdag életet tudott újjászülni. Mert helyesen mondotta egy angol diák : Mott János nagy alkotásai, eredményei csak azt mutatják, „hogy mit tehet Isten egy Néki teljesen átadott élettel". Vidor János EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A babarczi ref. gyülekezet Szendrey Gyula érsekcsanádi segédlelkészt, — a vilonyai ref. gyülekezet Horváth Lajos terezováczi missziói lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Lelkószkinevezés. A nagypisaniczai ref missziói gyülekezet lelkipásztorává Antal Gábor dunántúli püspök Juhász György garamvezekényi segédlelkószt nevezte ki. Lelkészbeiktatás. Ébenspanger Sándor, a vaskörtvélyesi evang. gyülekezet új lelkipásztora, április 12-én foglalta el hivatalát, amelybe esperesi megbízásból, Rajtéi- János kukméri és Szabó István némethidegkuti lelkészek közreműködésével, Ulreich Pál nómetszentmihályi lelkész iktatta be. — Pálcozdon ápr. 25-én foglalta el új állomáshelyét .a gyülekezet lelkipásztora, Csáky István. Esperesi megbízásból a beiktatást Úrházy Sándor kápolnásnyéki ref. lelkész végezte. Az új lelkész beköszöntő beszédével igen jó benyomást gyakorolt gyülekezetére. A newyorki magyar reformátusok buzgósága. A newyorki magyar ref. gyülekezet tagjai a húsvéti ünnepek alkalmával szép jeleit mutatták hitbuzgóságuknak és áldozatkészségüknek. A mint egy, hozzánk érkezett newyorki levél tudatja, a husvétvasárnapi istentisztelet alkalmával 501 ember úrvacsorázott, s a gyülekezet az egyház czéljaira 199 dollár 50 czentet, vagyis 997 kor. 50 fillért adakoztak. Egyházi kegyes hagyományok és adományok. A berettyóújfalui ref. gyülekezetnek Tikász András presbiter végrendeletileg 2000 koronát hagyományozott. A hosszabb ideig még tőkésítendő hagyomány kamatai a gyülekezet szegénysorsú árváinak támogatására lesznek fordítandók. Az elhunyt buzgó presbiter ezenkívül 1.00 koronát hagyott az egyházfentartási, 100 koronát az orgona-alapra és 100 koronát a szegény iskolás gyermekek javára. — Kinter Mihály presbiter és neje Nagy Sára 300 koronát adtak az egyházfentartási alapra, azzal a kijelentéssel, hogy adományukat évről-évre gyarapítani fogják. Egyházmegyei gyűlések. Az alsószabolcs -hajduvidéki ref. egyházmegye április 14-én tartotta tavaszi közgyűlését. Dr. Baltazár Dezső esperes megnyitó beszédében hosszabban foglalkozott az egyházi adóreform sok csalódást okozott ügyével. A törvény és a valóság egymással szemben állanak ennél a nagyfontosságú dolognál, kiszámíthatatlan erkölcsi kárára az anyaszentegyháznak. A megbillent erkölcsi mérleget dr. Baltazár szerint csak a gyülekezetek erőteljes önkormányzati élete állíthatja helyre. S az önkormányzati élet reaktiválása iránti érdeklődést annyival is inkább fel kell kelteni, mert a konvent központosító törekvése a közbenső egyházkormányzati fokozatok által nyújtható védelmet, azok félretolásával s a közvetlen beavatkozással maholnap illuzóriussá teszi. — Szintén április 14-én ülésezett Rima-