Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-25 / 17. szám
tencziák női elemeit is megtanítják az apró háztartások helyes vezetésére. A cselédszerzés, cselédotthonok, cselédbiztosítás, a cselédek munkaidejének fixirozása s a cselédek megbecsülésének kérdése mind-mind helyet foglalt a tartalmas és élvezetes előadásban, a melyet a hallgatóság zajos tetszésnyilvánításai között fejezett be az előadó. Az előadó nyomán eszmecsere indult meg. melyben Kolozsvárii Lajosné, Klek Pálné s végül dr. Szabó Aladár vettek részt, kik mindannyian nagy elismeréssel szólottak az előadásról. Szabó Aladár egyszersmind egy messze kiható és üdvös tervét jelentette be, a mely hivatva volna a cselédkérdés terén kedvezőbb állapotokat teremteni s egyidejűleg c-alád és cseléd valláserkölcsi helyzetének javítására is szolgálni. A terv ma még nincs olyan stádiumban, hogy a nagy nyilvánosság elé lehetne vele lépni, de nagy jelentősegét örömmel és jóreménységgel állapította meg a Kálvin-Szövetség ülésének közönsége is. Pálóczi Horváth Zoltán dr , a Kálvin-Szövetség ügyvivő titkára jelezte még. hogy a cselédkérdés ügyében ápr. 23—24-én tartandó oiszágos szaktanácskozmányon a Kálvin-Szövetség is részt vész s erre már most felhívja tagjai figyelmét. Az országos szaktanácskozmányon a Kálvin-Szövetséget Kolozsvárt/ Lajosné és Kováts István dr. fogják képviselni. — Folyó hó 22-én este pedig Pestmegye székházának dísztermében tartott igen szépen sikerült felolvasó .estélyt a Szövetség, a melyen az ülésező konvent tagjai közül is többen megjelentek. Az estélyi Petri Elek lelkész imája nyitotta meg. Ezután Kenessey Béla püspök, a Kálvin-Szövetség elnöke mondott megnyitó beszédet. Bilkei Pap István budapesti református theologiai igazgató a diakonisszaügyet ismertette. Miklós Elemér dr. alkalmi költeményét olvasta fel, á mely után pálóczi Horváth Zoltán, a Szövetség ügyvezető titkára ismertette a Kálvin-Szövetség czéljait és működését. Felhívta a megjelentek figyelmét a július 1-én Genfben kezdődő Kálvin-ünnepségekre és megemlítette, hogy ugyanott magyar istentisztelet is fog tartatni. A sikerült estélyt Szabó Aladár dr. imája rekesztette be. KÜLÖNFÉLÉK Az ,,Anker" élet- és járadékbiztosító társaság Bécsben 1909. április hó 7-én tartotta 50-ik rendes közgyűlését gróf Prokesch Osten Antal úr elnöklete alatt. Az elnökség jelentése egy visszapillantást vet a társaság félszázados tevékenységére, mely idő alatt díjakban és betétekben összesen 441.294,102 koronát vett be, míg a biztosítottaknak 365.650,681 korona <57 fillért fizetett ki. Az 1908. üzletévben benyujtatott 1.0,924 ajánlat — a társaság fennállása óta a legnagyobb összegben — és pedig .74.891,752 korona 72 fillér tökére és 406,527 korona 89 fillér járadékra és 8195 szerződés létesíttetett 59.647,350 korona 39 fillér tökére és 403,343 korona 58 fillér évjáradékra. Az év végén érvénvben volt 86,192 szerződés 550.089,616 korona 63 fillér tőkére és 1.089,736 korona .26 fillér járadékra. A haláleset és vegyes biztositások állománya az elmúlt' év deczembér 31-iki állományához képest S927 szerződéssel és 35.724.282 korona 155 fillér tökével emelkedett. A társaság bevételei 1908 ban 29.466,265 korona 26 fillért, kiadásai 12.036,705 korona 75 fillért tettek ki, tartalékba helyeztetett 16.346,043 korona 30 fillér. A biztosítási szerződésekből kifolyólag 19.037,132 korona 56 fillért fizetett ki. A haláleseti és vegyes biztosítások nyereségosztalékai a társaság által az üzlteti nyereségből adott összeg hozzászámitásával azt osztalékterv szerint az évi dí jnak 30%-át (eonto vechtio) illetve 20%-át (conto nnovo) B) osztalékterv szerint (emelkedő osztalék) a biztosítási tartam mérvéhez képest az évi díjnak 34'3°/0 - ig emelkedő összeget tettek ki, öszszesen 1.093.834 korona 53 fillért. Az összes, 178.806,598 korona 79 fillért kitevő vagyonnak elhelyezése teljesen a törvényes határozmányoknak megfelelően történik a bécsi, budapesti, berlini és belgrádi ingatlanokból, pupillaris értékpapírokból és jelzálogkölrsönökböl áll. A felügyelő-bizottság elismerőén hangsúlyozta, hogy a társaság vagyonának beható megvizsgálása ismét bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy a társaság a vagyon elhelyezésénél szigorú szolidítással jár el és a biztosítási alapok és díjtartalékok gazdag díjazására különös gondot fordít. A tartalékok gazdag díjazása után fennmaradó 1.127,800 korona 5.8 fillért kitévő tiszta nyereségből 200,000 korona a biztosítottak nyereségosztalék kiegészítési alapjára, 196,000 korona a kamatlábcsökkentési kiegészítő díjtartalékra és 35,000 korona az ingatlan-tartalékra utaltatott át. A részvéuyosztalék részvényenként 240 korona. Az 1908. évi szelvény a társaság bécsi és budapesti pénztárainál, valamint a „Wiener Bankverein^ nál folyó hó 7-töl kezdve váltatik be. Miután az újonnan alakított kiegészítési díjtartalékhoz az előbbi 303,400 koronát kitevő díjtartalékkiegészítési alapon kívül, a részvényesek határozata folytán az eddigi .400,000 koronányi részvényosztalékkiegészítési alap is átutaltatott, ezen 900,000 koronára rúgó tartalék által jubileumi ajándék gyanánt, egy további biztosíték nyujtatik, daczára annak, hogy az „Anker", mint a belföldi nagy életbiztosító társaságok legelseje már 1902-ben 31 A% kamatláb alapján kezdte gazdagabban díjazni az új szerzeményeket. A társasag vagyonából Magyarországban több mint 27 millió korona van elhelyezve. A Fonciére Pesti Biztosító-intézet ez évi rendes közgyűlését kilényi Kilényi Hugó nyugalmazott miniszteri tanácsos, elnök vezetésével f. hó 15-én tartotta meg. Az elnök a megjelentek üdvözlése után konstatálta, hogy a közgyűlésen 30 részvényes jelent meg, a kik összesen 9250 részvényt és 366 szavazatott képviselnek. Ezután az igazgatóság jelentésének tárgyalására került a sor. A jelentésből közöljük a következő adatokat: Különös említést érdemel, hogv az intézet összes tartaléktőkéi 1.937.364 K 8 fillérrel gyarapodtak s immár 29,266.339 korona 95 fillérre rúgnak. Az életbiztosítási ágazatban a biztosítási állomány 100,064.844 kor. tőkéről és 47.139 korona járadékról szóló 27,147 kötvényre rug a tavalyi állománnyal szemben, a mely 94 049,695 korona tőkéről 38,359 korona járadékról szóló 25,546 kötvényt képvisel. A tűzbiztosítási állományban a készpénzdijbevétel 9.192.261 korona 76 fillérre rúgott; a jégbiztosítási ágazatban 482.810 korona 84 fillér volt a díjbevétel. A balesetbiztosítási és szavatossági ágazatban bevett díjösszeg 587.408 korona 35 fillérre rúgott. A szállítmány-biztosítási üzlet készpénzdíjbevétele 2.440,840 korona 56 fillért tett ki. A mérleg a tavalyi nyeréségáthozat levonásával 265,021 korona 35 fillér nyereséget tűntet föl. A tartalékalap javára fordítandó 25,502 korona 14 fillér levonása után 238.519 korona 21 fillér áll a közgyűlés rendelkezésére. Ennek fölosztására vonatkozólag az igazgatóság javasolja, hogy a részvénytőke össztartalékára (5 százalék) 150.000 korona, nyereség-járulék fejében pedig 23.851 korona 92 fillér fizettessék ki. A fenmaradó összegből a részvényeseknek további 2 százalék, azaz 60.000 korona felülosztalék fizettessék, 12,546 korona 52 fillér pedig új számlára vitessék át. Az 1908. évre vonatkozó szelvényeket részvényen kint 14 koronával ápr. 16-tól kezdve váltják be. A közgyűlés úgy az igazgatóság, mint a felügyelő-bizottság jelentését elfogadta és a fölmentvényt minden irányban megadta. A felügyelő-bizottság eddigi tagjai: Hibári Lajos. Auer Róbert. Doctor Gyula. Thiemann Márk és Wolfinger Lajos további egy évre újólag egyhangúlag megválasztattak. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen az intézet elnökévé újra Kilényi Hugót, alelnökévé pedig vágújhelyi Hoff'man Sámuelt és farszádi Simó Lajost választották meg. Tavaszi gyógyítások. Az életet ébresztő tavasz meleg napsugaraival földünk minden élő szervezetére hihetetlen hatással van. Eletet ad és életet ves/J Különösen utóbbit bizonyítja sok embertársunk szomorú kimúlása, a kik áldozatai a márcziusi nagy ébredésnek. Mert a tavaszi meleg nemcsak a test élettani sejtjeit szaporítja, hanem ilyenkor a testet emésztő kóros sejtek is rohamosan fejlődnek és pusztítják a testet. Ez okból leginkább tavasz idején szorul a szervezet az orvosi tudomány támogatására, mely hivatva van a test ellenálló képességét
