Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-18 / 16. szám

teljesen megczáfoltnak kell vennünk Thököly végrendelete alapján. 1705. szept. 3-án, már betegsége alatt kelt végrendeletében úgy rendelkezik Thököly, hogy mostoha fia, II. Rákóczy Ferencz, őt „egy lutheránus, kerített kulcsos város templomába temettesse". Szept. 10-én kelt pótvégrendeletében pedig így nyilatkozott és rendelkezett: „Recognosco me multa habuisse colloquia cum reverendo patre Societatis Jesu ... ego autem fateor, nunquam me cum eo sincere tractasse, omnibus igitur illis contradico, reprobo.. . adjuro etiam confidentiosos meos familiares . .. ut sepulturam et ( eremonias ex parte catholici Patris in casu agonis et mortis ne permittant circa me."' E rendelkezések és vallomások világosan bizonyítják, hogyha Thököly diplomácziából úgy viselte is magát az őt környékező és áttéríteni törekvő galatai jezsuitákkal szemben, hogy azok konvertálásában reménykedhettek, de valójában egyáltalában nem volt szándéka konvertálni, s így az az állítás is, a mely szerint titkon áttért volna a r. kath. egyházba, csak az alaptalan jezsuita dicsekedéseken épült fel. Ha ennek volna valami alapja, akkor arról Thököly hűséges titkára, Komáromi, naplójában bizonyára megemlékezett volna. A helyett azonban, hogy akár a korábbi, akár a halálos ágyon való konvertálásról szólana, azt írja, hogy a halálra készülő fejedelmet ő bátorította „sok szép szentírásbeli vígásztalásokkal, s ágya mellett térdre esvén, halálra vált embert illető szép imádságot mondván előtte, ő is szegény, botlás nélkül elmondá." Ilyen hiteles történeti adatok birtokában tehát csak a jezsuita mesék világába utalhatjuk a Thököly konvertálására vonatkozó állításokat 1 Naptáregyesítés állami kárpótlással. A latin- és görög szertartású róm kath. egyházi körökben az utóbbi időben intenzivebben foglalkoztak a naptáregyesítés kérdésével, vagyis azzal, hogy a görög szertartású róm. katholikusok is a Gergely-féle naptárt fogadják el, a Iuliánusféle naptár helyett. A mint hírlik, a görög katholikusok hajlandók is erre a naptárváltoztatásra s legközelebb Firczák Gyula gör. kath. püspök úgy nyilatkozott, hogy hajlandó a naptáregyesítés ügyét támogatni. Ha csak ennyiből állana a dolog, egyáltalában nem érdekelne bennünket s talán meg sem emlékeztünk volna róla. Hozzáfűződik azonban egy különös követelés, a mi máiszükségessé teszi, hogy a dolog iránt mi, protestánsok is érdeklődjünk. Firczák püspök úr ugyanis, az Alkotmány közlése szerint így nyilatkozott: „Én a naptáregyesítést üdvösnek tartom a szerb unió pregnánsabb kifejezésére és hasznosnak vallom gazdasági és társadalmi szempontból. Midőn tehát ennek nyílt kijelentésével a magam részéről hozzájárulok ahhoz, hogy a naptáregyesítés a Rómába már évekkel ezelőtt beküldött kérvények függőben levő elintézésének szorgalmazásával a gyakorlati életben mielőbb megvalósuljon, engedve papságom egyöntetű óhajtásának, az állami hatalom részéről csak annyit kívánok, hogy papságomnak a hivők részéről törvényesen járó és a mai viszonyoknak már meg nem felelő, középkori eredetű párbért az állam váltsa meg és fizesse készpénzben• Ez, azt hiszem, nem sok. És mikor ezt kívánom, tulajdonképen nyitott ajtón kopogtatok. Mert a párbér megváltására nemrég ünnepélyes Ígéretet tett a főrendiházban a kormány egyik illusztris tagja, gróf Apponyi Albert kultuszminiszter úr Én tehát a párbér tervbe vett megváltásának munkáját csak siettetem, hogy gyümölcseit mielőbb élvezzük. Hiszem, hogy a naptáregyesítés tárgyában írásbelileg beterjesztendő állásfoglaláson e sarkalatos pontja a kormány részéről teljes méltánylásban fog részesülni'1

. — A mikor ezt a nyilatkozatot, különösen annak az állami kárpótlásra vonatkozó részét elolvastuk, megtöröltük a szemünket, hogy csakugyan jól olvastuk-e? De így van ez valósággal lenyomatva az Alkotmány f. hó 7-diki számában! S mert így van, kérdezzük : mi mindent fogunk még megérni gr. Apponyi Albert kultuszminisztersége alatt?! A 48 : XX. végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat benyújtása még mindig késik. Ellenben megalkottatott az apácza-paragrafus, állami kiegészítéssel rendeztetett a róm. kath. papi kongrua, tekintélyes összegek vétettek fel az állami költségvetésekbe a gör. kath. szertartáskönyvek állami pénzen kinyomatására s némely északi megyék gör. kath. papsága párbérjövedelmének állami megváltására, Kilátásban van a róm. kath. autonómia, s íme még arra is jó reménysége van a gör. kath. egyháznak, hogy azért, mert áttérni hajlandó a Iulián-naptárról a Gergelynaptárra, kárpótlásképen a papság párbére államilag megváltatik! Hát mi köze van ahhoz az államnak egyházi tekintetben, hogy a gör. kath. egyház milyen naptárt használ?! S mi alapon lehet az elavult Iulián-naptárról a Gergely-naptárra átmenetel kardinális feltételéül állítani azt, hogy a gör. kath. papság párbérjövedelme államilag váltassék meg s állampénztárból készpénzben fizettessék ?! Hiszen, ha e két dolog között van logikai összefüggés s ezt az összefüggést gr. Apponyi Albert hajlandó elfogadni és az állam pénztárából honorálni, akkor legközelebb azzal is előállhat a magyar pápás egyház, hogy állami kárpótlásban részesüljön azért, mert hajlandó volt akczeptálni azt az igazságot, a mit Galilei korában még eretnek tannak minősített, hogy nem a föld áll és a nap a körül kering, hanem megfordítva! Bartoli exjezsnita tételei. Bartoli, olasz jezsuitapater, a Civilta Catholica egykori szerkesztője, előbb rendjével, azután pedig a róm. kath. egyházzal szakítva, az olasz valdensi egyházhoz csatlakozott. Most az olasz protestánsok lapjában, a Luce-ben három tételt tűz ki megvitatás végett egykori rendje és egyháza védelmezői elé. E tételek a következők: 1. A lelkiekben való pápaság (il papato spirituálé) egy közönséges emberi és történeti eredmény, mely lassan fejlődött ki, s mint minden más emberi dolog, arra van ítélve, hogy előbb-utóbb megszűnjék. 2. Az evangélium ezen szövege: „tu es Petrus", az egyházatyák többsége által akként magyaráztatott, a mely egyenes megtagadása a római püspök szupremácziájának. 3. Nem bizonyítható be a pápaságra vonatkozólag a dogmának e három karakterisztikonja: ubique, semper et omnibus. — E tételek felett Bartoli késznek nyilatkozik nyilvános vitatkozást folytatni. Egyliázt ársadalmi élet Szilágyszolnokban. A szilágyszolnoki ref. egyházmegye egyházi értekezletének szilágynagyfalú-, bagos-, borzás- és magyarvalkói köre a tél folyamán, hetenként váltakozva, vallásos estélyeket rendezett a kör gyülekezeteiben. A vallásos estélyeket, a melyeknek programmján ének, ima, szavalat és építő előadások szerepeltek, minden alkalommal nagy számmal látogatták a hívek, jeléül annak, hogy az ilyen egyháztársadalmi munka rokonszenves gyülekezeteinkben. ISKOLA Pályázati eredmény. A debreczeni ref. theol. akadémia dogmatikai tanszékére hirdetett pályázatra Bede László mármarosszigeti főgimn. vallástanár, Rarsányi Pál gyomai lelkész, licz. Lencz Géza mezőtúri lelkész, Nánássy Lajos amerikai lelkész, licz. Bácz Kálmán pápai főgimn. vallástanár, M. Szabó Miklós királydaróczi lelkész