Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-10 / 2. szám

ISKOLAÜGY. Református gimnáziumaink működése az 1907/8. iskolai évben.* III. A tanulók vallása. A magyarországi gimnáziumok összes tanulói közül, az általam használt hivatalos statisztikai kimutatás szerint, református volt 15'78%- Az utóbbi évek adataihoz képest itt némi hanyatlás észlelhető, mert az 1891—95. évi átlag 15-80%, 1896—1900 évi átlag 16'01°/o> 1901—1905 évi átlag 15-95%; a mikor tehát a létszám a legmagasabb volt (körülbelül 10 év előtt), ahhoz képest a református tanulók arányában 0*23% apadás mutatkozik. Érdemes ideiktatnunk a más vallásfelekezetü gimnáziumi tanulókra vonatkozó adatokat is. A róm. kath. vallású tanulók átlaga ugyanazon években ezt a fogyó sorozatot adja: 44*95, 4417, 43*69, 1906-ben pedig 43*25% Az izraelita gimnáziumi tanulók létszámának gyarapodását pedig ez a gyorsan növekedő sorozat: 17'24, 18 69, 19*26, 1906-ban pedig 20*34%• Az ágost. liitv. evangélikusok 10"19%~ró

1 év alatt 9*34%-ráestek; a görög katholikusok és görögkeletiek együttesen körülbelül 0'5%-al vannak kevesebben, mint 1891-ben ; az unitáriusok arányszáma (0*86%) állandónak tekinthető. Leglényegesebb tehát a róm. kath. vallású gimnáziumi tanulók létszámának apadása (1'7%) és ezzel szemben a zsidóknak (3"1%"0

S

) ige

n

jelentékeny gyarapodása. Nekünk reformátusoknak, daczára az állandó, de fontosabb konszekvencziákra — szerencsére! — nem igen alkalmatos csekély hanyatlásnak „nagyobb panaszra nem lehet okunk". De — a mint dr. Gergely György rámutatott az országos ref. tanáregyesület legutóbbi közgyűlésén tartott rendkívül érdekes és értékes felolvasásában (A felekezeti verseny a hazai oktatásügy terén) —„nem szabad szemünket behunyni azon tény előtt, hogy ugyanazon idő alatt a gimnáziumi tanulók létszámában az izraeliták, a kik a 80-as évek közepén értek csak utói bennünket, úgy felszaporodtak, hogy ma már a 20u

/o_o

t

is meghaladó létszámukkal" messze előttünk járnak. „Pedig ne feledjük, mennyivel kevesebben vannak ők áz országban." Lássuk most a saját iskoláinkat! A Magyarországon gimnáziumba járó református tanulóknak körülbelül 63%-a református gimnáziumainkban végzi tanulmányait. E tekintetben — daczára az újabb időben fejlesztett főgimnáziumainknak - erős (4%) hanyatlás tapasztalható, mert tíz óv előtt 67% tanult református gimnáziumban. * Az előző közleményeket lásd a- lap 1908. évi 48. és 50. számaiban.:

Szerk. Tíz év előtt a gimnáziumainkban vizsgát tett tanulók 60*26%-a volt ref. vallású, ma 61*32%, azaz 1%-nál ' nagyobb az emelkedés. Római katholikus, görög katholikus, görög-keleti a 10 év előtti együttes kimutatásban 18*6%, most 14-35+1-58-4-2-03-17-96%. Ág. hitv. evang. volt 5-7%, most 5*75%- Izraelita volt 14'5%, most 14'14%. A létszámemelkedés tehát határozottan javunkra történt! A másvallásúak 0*2%-°s

emelkedésétől eltekintve — a r. kath.-okban etc. és az izraelitákban mutatkozó fogyást — teljesen a reformátusok létszámának emelkedése pótolja. Ha pedig összevetjük ezeket az adatokat az állami összes gimnáziumok idézett adataival, azok megnyugtató módon tanúskodnak intézeteink református jellege mellett. Az arányszám ugyan nem ideális, de különösebb aggodalomra sem ad okot. Számszerint legtöbb a református vallású tanuló Debreczenben (556), Sárospatakon (349), Szatmárnémetiben (329) és Budapesten (302). Arányszám szerint legelői áll a debreczeni fŐgim názium (89*7%, az evangélikusokkal együtt 95%), utánna Sárospatak (83*9), Szatmárnémeti (81*2), Kolozsvár (76*8), Székelyudvarhely (76*5), Hajdúböszörmény (72*6) és Sepsiszentgyörgy (71*9) következnek. Számszerint legkevesebb a református tanuló Gyönk (29), Kunszentmiklós (60) és Rimaszombat (109) kivételével, Máramarosszigeten (110), Hajdúnánáson (111), Kiskúnhalason (115), Békésen (116), Szászvároson (118) ós Hajdúböszörményben (119). Aránylag legkevesebb ref. vallású növendék van, a rimaszombati egyesült protestáns főgimnázium után (a hol a ref. és ágost. evang. tanulók együttes száma 50*7%)) Miskolczon (35"2%), a mely iskolában legtöbb az izraelita vallású tanuló (37*7%) s

a hol a protestánsok együtt is csak a teljes létszám 44'4%'át teszik ki. Miskolcz előtt áll Márainarossziget és Szászváros (41-4). Amott a protestánsok együttes száma 46*3, itt 49*5°/ o; a reformátusok után Szigeten a zsidók (25*9%), Szászvároson a róm. kath. (18*9) és a zsidók (18'2%) vannak túlsúlyban. Csurgón a református tanulók száma 42%:

a római katholikusoké 43%- Nem éri el az 50u

/o"ot Gyönk (43*3), sőt Kiskunhalas (49*6) sem. Mind a két helyen (22*4, illetőleg 22*8%-al) a reformátusok után a zsidók vannak legtöbben. A fel nem említett intézetekben a református tanulók száma 50 és 70% közé esik; de csak 13 intézet áll az átlagos % felett, a többi 14 — a rimaszombatit ide nem számítva —- alatta rnarad. Erős fogyást mutatott tíz ,év alatt a református tanulók arányában Hajdúnánás, a mely 84*3%-al mindjárt Debreczen után állott s most 68*9%-al a kilenczedik helyre került; viszont Szászvároson volt aránylag a leg kevesebb ref. tanuló (30"8%X most 41-4%, azaz ott 10%-os emelkedés mutatkozik. Egyébként a tanulók vallásszerinti eloszlására vonatkozó adatokat részletesen feltűnteti a következő táblázat: