Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-11 / 15. szám

számára megnyerje és minél szorosabban az egyházhoz fűzze. Természetes, hogy ebben a törekvésben csak úgy lehet előre haladnunk, ha a kérdésnek a gyökerére nyulunk s a jövendő iparosait, a mai ifjú iparos generácziót igyekszünk úgy vezetni és nevelni, hogy az a későbbi korban is hü fia maradjon egyházának. A legnagyobb örömmel üdvözöljük azért a Kálvinszövetség ilyen irányú kezdését, mert ebből is azt látjuk, hogy a szövetság a leghelyesebb úton jár, a mikor nem zárkózik el a gazdasági és szocziális kérdések alapos megfigyelése s az e téren felmerülő bajok lehető orvoslása elől, sőt működésének súlypontját éppen erre a térre igyekszik helyezni, a mely tér a legelhanyagoltabb s igazán kinálkozik a helyen egyháztársadalmi munka kifejtésére. A tanonczotthon kérdésének helyes megoldása különösen Budapesten, de az ország többi városaiban is égető szükséget képez. Sok szülő csak azért nem adja ipari pályára gyermekét, mert félti a tanonczidő alatt a gyermekre leselkedő egészségi és erkölcsi veszedelmektől, a melyektől igazán csak a helyes internátusi elhelyezés és vezetés óvhatja meg. Ilyen körülmények között érthető érdeklődéssel vártuk a Kálvin-szövetség akczióját s a márczius 25-iki értekezlet lefolyása, a tartalmas előadás és az annak nyomán megindult alapos vita arról győzött meg bennünket, hogy az ügy a Kálvin-szövetség kezében jó helyre van letéve s egyházi hatóságaink jóakaratú támogatása mellett nem késhetik sokáig az első budapesti ref. tanonczotthon felállítása. A Gonda Béla min. tanácsos elnöklete alatt lefolyt ülésen elég szép számban jelentek meg az érdeklődők, kik között ott láttuk Sörös Bélát, a losonczi ref. tanonczotthon szervezőjét és Samarjay Jánosnét, a rimaszombati ref. tanonczotthon védnöknéjét is, a kik vidékről jöttek fel, hogy a tanácskozásban részt vegyenek. Az értekezlet közönsége legelőbb a Majba Vilmos ág. h. ev. hitoktatási igazgató vezetése alatt álló tanonczotthont tekintette meg. Hétről-hétre 70—80 protestáns tanoncz keresi fel az iparosképző-egylet souterrain-helyiségében.levő ezt az otthont, a hol nemes szórakozáson és hasznos olvasmányokon kívül egyházi énekek tanulásával s bibliamagyarázat hallgatásával vannak elfoglalva a megjelenők. Majba igazgató szakszerű ismertetése után egy növendék igen szépen és értelmesen szavalta el a „Jairus leánya" cz, költeményt, majd a növendékek egy egyházi éneket adtak elő. A Kálvin-szövetség nevében Gonda Béla alelnök meleg szavakban mondott köszönetet a tanonczotthon bemutatásáért, mint a mely igazán sikerült nyitányt képezett az ezután következő értekezlethez. A résztvevők ezután a Protestáns Iparosképzö Egylet szépen berendezett, tágas és világos helyiségeit tekintették meg s meghallgatták Müller tanár előadását, a ki egy tömör kis ismertetést adott az egylet ötven esztendős működéséről, czéljairól s törekvéseiről. Valóban őszinte elismerésünkre tarthat számot a Kör vezetősége s különösen az elnök, Kovács Zsigmond ref. egyháztanácsos (a ki 41 éve tagja az egyesületnek s 25 év óta elnök), mert főként az ő odaadó és önzetlen tevékenységének köszönhető, hogy az egylet ma a főváros által adományozott telken épült saját házában teljesítheti nemes hivatását: a protestáns iparos ifjúságnak szakbeli továbbképzését s protestáns és hazafias irányban való vezetését. Ennyi biztató jelenség s szép eredmény megismerése után tartotta meg Maday Gyula ref. főgimnáziumi tanár előadását a ref. tanonczotthon kérdéséről. Maday ezzel a kérdéssel a budapesti ref. egyháztanács megbízásából is már hosszabb idő óta foglalkozik, s így igazán mint az ügy alapos ismerője mutatkozott be hallgatósága előtt. Előadását, mely a kérdést minden vonatkozásában felöleli, s az annak megvalósításához szükséges gyakorlati eszközökre is rámutat, — lapunk következő számában egész terjedelmében közölni fogjuk. Előadása végén határozati javaslatot terjesztett az ülés elé, a mely szerint a Kálvin-szövetség kívánatosnak és szükségesnek tartja egy budapesti ref. tanonczotthon mielőbbi felállítását s e végből a budapesti ref. egyháztanácshoz memorandumot intéz, a melyben kifejtve a kérdés nagy fontosságát, az egyháztanács erkölcsi és anyagi támogatását kéri a tanonczotthon megvalósításához. Az előadás nyomán komoly és tartalmas vita indult meg. Pálóczi Horváth Zoltán dr., a Kálvin-szövetség ügyvivő titkára, bemutatta Czinke Istvánnak, a rimaszombati ref. tanonczotthon vezetőjének levelét, melyben ismerteti az általa szervezett és vezetett tanonczotthon irányát és munkarendjét, a mely jórészt egyezik a Majba Vilmos által vezetett budapesti protestáns tanonczotthon tevékenységével. Czinke különben szívesen üdvözli a Kálvin-szövetség által megindított mozgalmat s a maga részéről különösen sokat vár egy budapesti ref. tanonczotthontól, a mely minden tekintetben mintául szolgálhatna a vidéken felállítandó hasonló természetű intézményeknek. Sörös Béla a gyakorlatban kipróbált elvekkel s számításokkal szólott hozzá a kérdéshez. 0 Losonczon 100 tanonczra berendezett tanonczotthont szervezett, a mely azonban egy óv után internátusi jellegét megszüntetve, folytatja tovább jótékony működését. Legnagyobb baj az volt Losonczon, hogy a tanonczok gyárakban voltak elhelyezve s így kiképzésükkel és előhaladásukkal sem Ők maguk, sem a szülők nem voltak megelégedve. A mi különben egészen természetes, mert hiszen egy tömeggyártásra berendezett gyárban évekig csinálja a tanoncz ugyanazt a kisebb jelentőségű munkát, anélkül, hogy továbbképzésére kellő gond fordíttatnék, miután a gyáros érdekszférájába így tudja legjobban behelyezni az iparos tanoncz kezdetleges munkáját. Nem győzte azért Sörös eléggé hangsúlyozni, hogy a tanonczotthon megteremtésénél főleg a kisiparosokra s ezek tanonczaira