Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-04 / 14. szám

legfőbb felügyeleti jogából kifolyólag vizsgáltassa meg a sárospataki főiskola vagyonkezelését, — s a kultuszminiszter ennek folytán felszólította a tiszáninneni kerület elnökségét, hogy a főiskola igazgató-tanácsának megkérdezése mellett nyilatkozzanak az alapítványok megcsonkítása és a tőkeköltés tárgyában és csatolják be azokat a lappéldánypkat, a melyek a Zoványi-ügy előzményeit és a főiskola vagyonkezelését tárgyalták. — Ezzel a sajnálatos és mindinkább odiózussá váló ügygyei kapcsolatban említjük fel, hogy a főiskola igazgatótanácsának márczius 16—18. napjain tartott gyűlése, a mult évi záró számadások során kénytelen volt azt állapítani meg, hogy némely halaszthatatlan kiadások következtében a tőkeállomány fogyott, s hiány mutatkozik az idei rendes normálköltségvetésben és a tápintézet költségelőirányzatában is. A hiányok eltűntetésére irányult tervezgetések között felmerült a főgimnázium részére való államsegélykérésnek és a jogakadémia megszűntetésének gondolata is. Az igazgató-tanács azonban nem határozott ezekben a kérdésekben, hanem áttette azokat véleményezés végett a főiskola tanári karához és a gazdasági választmányhoz. — Megvalljuk, hogy igen szomorkodva szemléljük ezeket a jelenségeket, s igen óhajtanánk, ha azokat a bölcseség és a szeretet minél előbb megszűntetné. Az egyetemi kereszt-kérdés ismét kísért. A Szent Imre Kör újból megindította a mozgalmat a keresztnek a budapesti tud. egyetem tantermeiben leendő kifüggesztése iránt, s az ez idő szerinti rektor, dr. Székely István, a kör küldöttsége előtt megígérte, hogy mindent el fog követni a jogos kérelem teljesülésére. — A Szent Imrések e mozgalma már kiváltotta a nem kívánatos reakcziót. A szabadgondolkozó diákok Galilei-köre szintén deputáczióval jelent meg a rektor előtt s arra kérte, hogy az 1848: XIX. t.-cz. által államosított tudományegyetemen vessen gátat minden olyan törekvés elé, mely az egyetem állami jellegét elhomályosítani törekszik. A rektor erre a kérésre sajátságos, a mai kultusz- ós kulturérában már nem szokatlan választ adott. Kijelentette, hogy a budapesti tud. egyetem állami jellegét, a mi nincs, a kereszttel elhomályosítani nem lehet, s arra kérte a küldöttséget, hogy memorandumát vegye vissza. A küldöttség azonban erre nem volt hajlandó, s így a Szent Imrések és a Galileisek memoranduma is az egyetemi tanács elé fog kerülni. A máramarosszigeti ref. főiskola kérelme. A nevezett főiskola vezetősége elhatározta, hogy a régi hírneves intézet mellett létesített internátust és tápintézetet kibővíti, hogy a főiskola a jövőben fokozottabb mértékben felelhessen meg nemzeti hivatásának. A vezetőség azt tervezi, hogy az internátust legalább száz bennlakó főgimnáziumi növendék számára bővíti ki s harmincz szegénysorsú joghallgatónak nyújt olcsóbb élelmezést. Az erre a czélra szükséges kétszázezer koronát a főiskola vezetősége a közönség áldozatkészsége révén kívánja előteremteni. A kérelmet a főiskola egyházi hatóságai, a máramaros-ugocsai református egyházmegye és a tiszántúli egyházkerület a legmelegebben pártolják, a belügyminiszter pedig a gyűjtést az egész országban engedélyezte. A gyűjtő-bizottság, a melynek élén Tisza István gróf főgondnok, György Endre gondnok, Héder János helyetes gondnok. Pap Tibor dr. jogakadémiai igazgató ós Bede László főgimnáziumi igazgató állanak, bizalommal fordul nemcsak a protestáns, de az egész magyar hazafias közönséghez a nagy kulturális és nemzeti hivatású intézmény támogatása érdekében. A főiskola és a vele kapcsolatos kulturális intézmények az ország egyik legszegényebb és hozzá nemzetiségi vidékén a legnagyobb kedvezések mellett nevelik az arra érdemes minden rendű gyermekeket, valláskülönbség nélkül, hazafias magyar szellemben. Az internátus czéljaira szánt adományokat Máramarosszigetre, a református liczeum czímére kell küldeni. GYÁSZ ROVAT. Fertősalmási Vargha László, alsónémedi-i ref. lelkész, a pesti ref. egyházmegye tanácsbírája, f. évi márczius hó 26-án, hosszas szenvedés után, életének 69-ik, lelkipásztorkodásának 37-ik évében elhunyt. — Addig is, míg életéről méltóképen megemlékezhetnénk, részvéttel teszszük le sírjára kegyeletünk czipruságát. ADAKOZÁS. A Farkas József emlékalapra adakoztak: Apostol Pál kunszentmiklósi gimn igazgató 5, Szikszay Gusztáv kunszentmiklósi ny. gimn. tanár 5, Fábián Mihály felsőireghi leik. 4, Németh Péter csongori leik. 5, Hettesheimer Henrik ószivaczi leik. 30, Somogyi Kálmán adándi leik. 5 korona. Összesen: 54 korona. A 11. számban kitüntetett 707 kor. összeggel együtt: 761 kor. B. Pap István theol. igazgató. KÜLÖNFÉLÉK. Minden gyermek szobában hálával kell gondolni azokra a derék norvég halászokra, kik a háborgó tengeren fogjíik a tőkehalat, mely a kitűnő csukamájolajat szolgáltatja. Csukamájolajat, a legízletesebben és a legkönnyebben emészthető formában nyújt a „Scott-féle Emuisiómely egyike a legjobb tápgyógyszereknek. Kapható a gyógyszertárakban. Az „Egyetértés" egyike a legrégibb magyar lapoknak. Fennállásának hosszú ideje alatt teljesen megkedveltette magát a magyar intelligens közönséggel, úgv hogy ma az Egyetértés a legolvasottabb és a legelterjedtebb politikai napilapok egyike. Ezt az óriási eredményt pompás tartalmával, kitűnő hírszolgálatával és azokkal az elsőrangú összeköttetéseivel szerezte meg, a melynek révén nemcsak a magyar lapok között, lett a lzgelső, hanem a legnagyobb külföldi lapokkal is felveheti a versenyt. Az „Egyetértés" teljesen ingyen kitűnő vasárnapi mellékletet nyújt olvasóinak, a mely az aktuális eseményekről közöl gyönyörű képeket és elsőrangú hazai és külföldi íróktól hoz szépirodalmi dolgozatokát. A ki tehát az „Egyetértésit járatja, az nemcsak egy kiváló magas színvonalon álló napilapot kap, hanem egyúttal pompás szépirodalmi képes hetilapot is. Az „Egyetértés" előfizetési ára: egy évre 28.— korona, félévre 14.—korona, negyedévenként pedig 7.— korona. Mutatványszámot kívánatra szívesen küld az „Egyetértés" kiadóhivatala, Budapest, VI., Eötvös-utcza 32. Fontos betegeknek! Méltó feltűnést kelt és nagyban hódít a bel- és külföldi orvosi szakkörökben egy új gyógymód, a melyre mi annál nagyobb megelégedéssel tekinthetünk, mert ezen új irányú kezelésnek szellemi alkotója magyar orvos. Ez a gyógymód a Vérgyógyítás (Hemopatia), mely a modern kezelési rendszertől eltérően, sőt több krónikus betegségben azzal teljes ellentétes felfogásból kiindulva gyógyít és remek eredménnyel gyógyított számtalanszor oly esetben, mikor a modern orvosi