Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-04 / 14. szám

legfőbb felügyeleti jogából kifolyólag vizsgáltassa meg a sárospataki főiskola vagyonkezelését, — s a kultusz­miniszter ennek folytán felszólította a tiszáninneni kerület elnökségét, hogy a főiskola igazgató-tanácsának meg­kérdezése mellett nyilatkozzanak az alapítványok meg­csonkítása és a tőkeköltés tárgyában és csatolják be azokat a lappéldánypkat, a melyek a Zoványi-ügy előzményeit és a főiskola vagyonkezelését tárgyalták. — Ezzel a sajnálatos és mindinkább odiózussá váló ügygyei kapcsolatban említjük fel, hogy a főiskola igazgató­tanácsának márczius 16—18. napjain tartott gyűlése, a mult évi záró számadások során kénytelen volt azt álla­pítani meg, hogy némely halaszthatatlan kiadások követ­keztében a tőkeállomány fogyott, s hiány mutatkozik az idei rendes normálköltségvetésben és a tápintézet költség­előirányzatában is. A hiányok eltűntetésére irányult ter­vezgetések között felmerült a főgimnázium részére való államsegélykérésnek és a jogakadémia megszűntetésének gondolata is. Az igazgató-tanács azonban nem határozott ezekben a kérdésekben, hanem áttette azokat vélemé­nyezés végett a főiskola tanári karához és a gazdasági választmányhoz. — Megvalljuk, hogy igen szomorkodva szemléljük ezeket a jelenségeket, s igen óhajtanánk, ha azokat a bölcseség és a szeretet minél előbb meg­szűntetné. Az egyetemi kereszt-kérdés ismét kísért. A Szent Imre Kör újból megindította a mozgalmat a keresztnek a budapesti tud. egyetem tantermeiben leendő kifüg­gesztése iránt, s az ez idő szerinti rektor, dr. Székely István, a kör küldöttsége előtt megígérte, hogy mindent el fog követni a jogos kérelem teljesülésére. — A Szent Imrések e mozgalma már kiváltotta a nem kívánatos reakcziót. A szabadgondolkozó diákok Galilei-köre szin­tén deputáczióval jelent meg a rektor előtt s arra kérte, hogy az 1848: XIX. t.-cz. által államosított tudomány­egyetemen vessen gátat minden olyan törekvés elé, mely az egyetem állami jellegét elhomályosítani törekszik. A rektor erre a kérésre sajátságos, a mai kultusz- ós kultur­érában már nem szokatlan választ adott. Kijelentette, hogy a budapesti tud. egyetem állami jellegét, a mi nincs, a kereszttel elhomályosítani nem lehet, s arra kérte a küldöttséget, hogy memorandumát vegye vissza. A küldöttség azonban erre nem volt hajlandó, s így a Szent Imrések és a Galileisek memoranduma is az egye­temi tanács elé fog kerülni. A máramarosszigeti ref. főiskola kérelme. A nevezett főiskola vezetősége elhatározta, hogy a régi hírneves intézet mellett létesített internátust és tápinté­zetet kibővíti, hogy a főiskola a jövőben fokozottabb mértékben felelhessen meg nemzeti hivatásának. A vezető­ség azt tervezi, hogy az internátust legalább száz benn­lakó főgimnáziumi növendék számára bővíti ki s harmincz szegénysorsú joghallgatónak nyújt olcsóbb élelmezést. Az erre a czélra szükséges kétszázezer koronát a főiskola vezetősége a közönség áldozatkészsége révén kívánja előteremteni. A kérelmet a főiskola egyházi hatóságai, a máramaros-ugocsai református egyházmegye és a tiszántúli egyházkerület a legmelegebben pártolják, a belügyminiszter pedig a gyűjtést az egész országban engedélyezte. A gyűjtő-bizottság, a melynek élén Tisza István gróf főgondnok, György Endre gondnok, Héder János helyetes gondnok. Pap Tibor dr. jogakadémiai igazgató ós Bede László főgimnáziumi igazgató állanak, bizalommal fordul nemcsak a protestáns, de az egész magyar hazafias közönséghez a nagy kulturális és nem­zeti hivatású intézmény támogatása érdekében. A fő­iskola és a vele kapcsolatos kulturális intézmények az ország egyik legszegényebb és hozzá nemzetiségi vidékén a legnagyobb kedvezések mellett nevelik az arra érdemes minden rendű gyermekeket, valláskülönbség nélkül, haza­fias magyar szellemben. Az internátus czéljaira szánt adományokat Máramarosszigetre, a református liczeum czímére kell küldeni. GYÁSZ ROVAT. Fertősalmási Vargha László, alsónémedi-i ref. lelkész, a pesti ref. egyházmegye tanácsbírája, f. évi márczius hó 26-án, hosszas szenvedés után, életének 69-ik, lelkipásztorkodásának 37-ik évében elhunyt. — Addig is, míg életéről méltóképen megemlékezhetnénk, részvéttel teszszük le sírjára kegyeletünk czipruságát. ADAKOZÁS. A Farkas József emlékalapra adakoztak: Apostol Pál kunszentmiklósi gimn igazgató 5, Szikszay Gusztáv kunszentmiklósi ny. gimn. tanár 5, Fábián Mihály felső­ireghi leik. 4, Németh Péter csongori leik. 5, Hettes­heimer Henrik ószivaczi leik. 30, Somogyi Kálmán adándi leik. 5 korona. Összesen: 54 korona. A 11. számban kitüntetett 707 kor. összeggel együtt: 761 kor. B. Pap István theol. igazgató. KÜLÖNFÉLÉK. Minden gyermek szobában hálával kell gondolni azokra a derék norvég halászokra, kik a háborgó ten­geren fogjíik a tőkehalat, mely a kitűnő csukamájolajat szolgáltatja. Csukamájolajat, a legízletesebben és a leg­könnyebben emészthető formában nyújt a „Scott-féle Emuisiómely egyike a legjobb tápgyógyszereknek. Kapható a gyógyszertárakban. Az „Egyetértés" egyike a legrégibb magyar lapok­nak. Fennállásának hosszú ideje alatt teljesen megked­veltette magát a magyar intelligens közönséggel, úgv hogy ma az Egyetértés a legolvasottabb és a legelter­jedtebb politikai napilapok egyike. Ezt az óriási ered­ményt pompás tartalmával, kitűnő hírszolgálatával és azokkal az elsőrangú összeköttetéseivel szerezte meg, a melynek révén nemcsak a magyar lapok között, lett a lzgelső, hanem a legnagyobb külföldi lapokkal is felveheti a versenyt. Az „Egyetértés" teljesen ingyen kitűnő vasárnapi mellékletet nyújt olvasóinak, a mely az aktuális események­ről közöl gyönyörű képeket és elsőrangú hazai és külföldi íróktól hoz szépirodalmi dolgozatokát. A ki tehát az „Egyetértésit járatja, az nemcsak egy kiváló magas színvonalon álló napilapot kap, hanem egyúttal pompás szépirodalmi képes hetilapot is. Az „Egyetértés" előfize­tési ára: egy évre 28.— korona, félévre 14.—korona, negyedévenként pedig 7.— korona. Mutatványszámot kívánatra szívesen küld az „Egyetértés" kiadóhivatala, Budapest, VI., Eötvös-utcza 32. Fontos betegeknek! Méltó feltűnést kelt és nagy­ban hódít a bel- és külföldi orvosi szakkörökben egy új gyógymód, a melyre mi annál nagyobb megelégedés­sel tekinthetünk, mert ezen új irányú kezelésnek szellemi alkotója magyar orvos. Ez a gyógymód a Vérgyógyítás (Hemopatia), mely a modern kezelési rendszertől eltérően, sőt több krónikus betegségben azzal teljes ellentétes felfogásból kiindulva gyógyít és remek eredménnyel gyó­gyított számtalanszor oly esetben, mikor a modern orvosi

Next

/
Oldalképek
Tartalom