Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-28 / 13. szám

azt, hogy oly esetekben is jogot ad a kormánynak a beavatkozásra, a mikor az nemcsak a papságra, de a róm. kath. egyházra nézve is sérelmes. Határozati javaslatot nyújt be, a mely utasítja a kormányt a javaslat visszavonására és egy oly másik javaslat beterjesztésére, a mely nem sérti a papság politikai szabadságát. A márczius 24-diki ülésben Artim Mihály szólott először a javaslathoz. A kongnia mértékét nem tartja elegendőnek. Ki kellene mondani, hogy egy bizonyos idő alatt megfelelőleg rendezendő. - Arra a? ellenvetésre, hogy: nincs pénz, azt feleli a róm. kath. papságot illetőleg, hogy a rávetett jogtalan terhek levételével és vagyonának okszerűbb kezelésével abba a helyzetbe kellene juttatni a vallás-alapot, hogy jövedelmei fedezhessék a papság megfelelő kongruáját. A kongruát az adóhivatalok útján kellene kiutalni; az elhalt lelkész családjának még 3 hónapi kongruát ki kellene szolgáltatni. Nagy György helyesli a papság javadalmának rendezését; de nem adna egyetlen hazafiatjan papnak sem egy fillért is. Legalább 2400 koronás kongruát kívánna. Sajnálatosnak tartja, hogy még most, a 48-as többség idejében sem merik teljes szigorúsággal érvényesíteni az 1840. VI. t.-czikket, a mely minden paptól megköveteli a magyar nyelv tudását. A református segédlelkészekre nézve, a kik a lelkészi oklevelet csak az első képesítő vizsgálat után két évre szerezhetik meg, kivételes intézkedést kér, a melynek értelmében már az első képesítő vizsgálat letétele után 1000 korona kongruában részesülhetnek. A hazaellenes papok kongiuaelvonását nem bízná a miniszterre, hftnem imperative kimondatná a törvényben. A javaslatot kölönben nem fogadja el. Csernoch János püspök a kongrua-rendezés előtt megoldani szerette volna ugyan a kegyúri-, párbér- és stóla-szolgáltatások kérdését, de így is üdvözli a minisztert, hogy a kongrua-kérdést szőnyegre hozta. A kongruát kevesli, de bízik a folytatólagos rendezés elkövetkezésében. Jobban szerette volna^ ha a róm. kath. papság kongruája külön törvényben rendeztetett volna. Akkor kihagyhatok lettek volna a javaslat ama pontjai, a melyek a róm. kath. egyházra nézve sértők. Bár a róm. kath. papság hazafiassága kizárja azt, hogy a javaslat 4. §-ának rendelkezései alkalmaztassanak vele szemben, mégis reméli, hogy ez a pont oly módon fog szövegeztetni, hogy összeütközésre okot és alkalmat ne szolgáltasson. A javaslatot a tárgyalás alapjául, a maga és a néppárt nevében elfogadja. Dámján Vazul (nemzetiségi) nem fogadja el a javaslatot, mert méltatlan anyagi és erkölcsi függésbe hozza a papságot az államtól, s különösen a nemzetiségi lelkészekkel szemben foglal magában, sok sérelmés intézkedést. Gyarmathy Dezső szerint a róm. kath. alsópapság javadalmazása a nagy egyházi javadalmasok által volna rendezendő. Ezen a czímen az államra újabb terhet vetni nem lehet. Javaslatot nyújt be a 3. §. olyan módosítása iránt, hogy a róm. kath. lelkészi kongrua a főpapság javadalmaiból fedeztessék. Dr. Ballagi Aladár szerint a magyar nyelv tudására nézve legalább 5 évi záros határidőt kellene megállapítani. Ezen időn túl még a miniszter felmentése se óvhassa meg a magyarul nem tudó lelkészt a kongrua elvonásától, IRODALOM. Pályázat Koszorú-füzetekre. A M P. Irodalmi Társaság nyilt pályázatot hirdet Koszorú czimű kiadványsorozatának 1909. évi tíz füzetére. Kívánalom: evangéliomi keresztyén elbeszélések, életrajzok, jellemképek, traktálusok, prózában vagy versben. Szükség van Szegedi Kis István népszerű életrajzára, a vasárnapi (bibliai) iskolák s általában a keresztyén szocziális intézmények és törekvések népies ismertetésére. Tartalmi tekintetében az a főkellék, hogy az evangéliom ereje nyilatkozzék meg a füzetekben; alaki szempontból az a fődolog, hogy tősgyökeres magyar nyelven és oly népszerű modorban szóljanak, hogy a nép és a gyermek is épüléssel olvashassa. Egy-egy füzet terjedelme egy kis nyomtatott ívnél rövidebb és másfél ívnél hosszabb nem lehet. Az elfogadott munkák pályadíja, kis nyomtatott ívenként, 50 (ötven) korona, s a jutalmazott dolgozat a MPIT tulajdona lesz. A pályázat nyilvános, jeligés levélke nem szükséges. A pályaművek legkésőbb f. évi június 30-ig a társulat titkárához (Budapest, Kálvin-tér 7. sz.) küldendők be. Budapest, 1909 márczius havában. Szöts Farkas, a MPIT. titkára. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A védvölgyi ref gyülekezet Paulay Viktor magyar-gyerőmonostori, — a szőkefalvi ref. gyülekezet ifj. Nagy Domokos feketelaki, — a lisznyói ref. gyülekezet Farkas István melegföldvári lelkészt, — az alamori ref. gyülekezet Deák Gábor segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Személyi h ír. Szilassy Aladárt, a közigazgatási bíróság tanácselnökét, a dunamelléki ref. egyh. ker. tanácsbíráját, a budapesti egyház algondnokát és minden evangéliomi mozgalom lelkes támogatóját és meczenását, a király a közigazgatási bíróság másodelnökévé nevezte ki. A kinevezés érdemesebb férfiút nem érhetett volna ! Adja I^ten, hogy Szilassy Aladár teljes lelki és testi erejében viselhesse méltóságát, s hogy eljuthasson még annak legmagasabb fokára is ! A Ne temere. A lapok híradása szerint a r. kath. püspökök f. hó 17-diki tanácskozásán a herczegprimás közölte a püspöki karral, hogy a pápa, honorálván a püspöki kar felterjesztését, kijelentette, hogy a „Provida" szóval kezdődő és Németországon a nem r. kath. papok által kötött vegyesházasságok egyházi érvényességét elismerő konstituczió érvényét Magyarországra is kiterjesztette, s egyben kijelentette, hogy mindazok a vegyesházasságok, a melyek a Ne temere dekrétum életbe léptetése óta Magyarországon nem r. kath. papok kötöttek meg, egyházilag érvényeseknek tekintendők. — A pápa intézkedését megnyugvással vesszük tudomásul. Ismételten is sürgetjük azonban, hogy ez a pápai intézkedés egész terjedelmében publikáltassék. *