Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-28 / 13. szám

és VIII. oszt. tanulók 50 (I—II. = 12, III—VI. = 40 kor.), Kolozsvár 49, Csurgó, Hódmezővásárhely és Sepsiszentgyörgy 48, Máramarossziget 40'5, Debreczen, Kisújszállás, Zilah 40, Karczag V—VIII. oszt. tanulók 40 (I—II. = 12, III—IV. = 30 kor.), Budapest, Szászváros, Székelyudvarhely 36, Hajdúnánás VII - VIII. oszt. tanulók 36 (I—II. = 12, III—IV. = 24, V—VI. = 30), Marosvásárhely és Nagyenyed (bentlakók) 32, Kecskemét 30, Gyönk 28, Békés III—VIII. oszt. tanulók 24 (I—II. = 16), Mezőtúr 20, Kunszentmiklós 16, Nagykőrös V—VIII. oszt. tanulók 16 (I—VI. — 12), Kiskunhalas 12 korona. Mivel a tandíjon kivül más czímen fizetendő összeg úgy Miskolczon, mint Kiskunhalason 10 korona, ebből látható, hogy az előbbi helyen legmagasabb, Kiskunhalason a legkisebb a helyben lakó ref. növendékek tandíja. b) Vidéki ref. növendékek tandíja: Miskolcz V—VIII. oszt. tanulók = 68 (I—IV. = 48), Szatmárnémeti 62, Hódmezővásárhely, Pápa és Rimaszombat 60, Sárospatak és Nagyenyed (küntlakók) 56, Hajdúböszörmény VII—VIII. oszt. tanulók 54 (I—II. = 24, III—VI. = 44), Békés 50, Kolozsvár 49, Karczag, Csurgó, Kisújszállás, Mezőtúr és Sepsiszentgyörgy 48, Hajdúnánás VII—VIII. oszt. tanulók 42 (I—II. = 18, III—IV. = 30, V—VI. = 36), Budapest 42, Máramarossziget 40"5, Debreczen, Kecskemét ós Zilah 40, Szászváros és Székelyudvarhely 36, Kiskunhalas, Kunszentmiklós és Marosvásárhely 32, Nagykőrös 30, Gyönk 28 korona. Mivel Miskolczon 10'20, Gyönkön csak 6 korona fizetendő a tandíjon kívül, amaz a legdrágább, emez a legolcsóbb hely a vidéki ref. vallású tanulók tandíja szempontjából. c) Helybeli és vidéki róm. kath. növendékek tandíja : Sárospatak 96, Debreczen 80, Szatmárnémeti 74, Miskolcz V—VIII. oszt. tanulók 68 (I—IV. = 48), Hódmezővásárhely, Pápa ós Rimaszombat 60, Nagyenyed (küntlakó) 56, (bentlakó 32), Hajdúböszörmény VI—VIII. oszt. tanulók 56 (I—II. = 26, III-VI = 46, vidéki 60, 28, 50), Zilah 50, Kolozsvár 49, Csurgó, Kecskemét, Kiskunhalas és Sepsiszentgyörgy 48, Budapest 42, Hajdúnánás VII-VIII. oszt. tanulók 42 (I—II. = 18, III— IV. = 30, V—VI. = 36, vidéki I—II. = 32, III—IV. = 40, V—VI. = 48, VII—III. = 56), Máramarossziget 405, Karczag IV—VIII. oszt. tanulók = 40 (I—II. = 20, III-IV. = 30, vidéki 48), Kisújszállás 40 (vidéki 48), Szászváros és Székelyudvarhely 36, Marosvásárhely, Kunszentmiklós és Nagyenyed (bentlakó) 32, Gyönk 28, Nagykőrös 24 (vidéki 44), Békés III—VIII. oszt. tanulók 14 (I—II. = 16, vidéki 50), Mezőtúr 20 (vidéki 48) korona. d) Helybéli és vidéki izr. növendékek tandíja: Sárospatak 96, Debreczen 80, Szatmárnémeti 74, Miskolcz V—VIII. oszt. tanulók 68 (I—IV. = 48), Budapest, Hódmezővásárhely, Pápa és Rimaszombat 60, Hajdúböszörmény VII—VIII. oszt. tanulók 60 (I—II. = 40, III— VI. — 50), Nagyenyed (küntlakó) 56 (bentlakó 32), Zilah 50, Kolozsvár 49, Csurgó, Kecskemét, Kiskunhalas és Sepsiszentgyörgy 48, Karczag 44 (vidéki 48), Hajdúnánás VII—VIII. oszt. tanulók 42 (I—II = 18, III— IV. = 30, V—VI. = 36, vidéki 32, 40, 48, 56), Máramarossziget 40'5, Békés 40 (vidéki 50), Kisújszállás 40 (vidéki 48), Szászváros és Székelyudvarhely 36, Kunszentmiklós és Marosvásárhely 32, Gyönk 28, Nagykőrös 24 (vidéki 44), Mezőtúr 20 (vidéki 48) korona. Rimaszombat a tandíjat a mult iskolai évben emelte fel 48 koronáról 60 koronára. Több az iskolai élettel és ref. gimnáziumaink mult évi működésével szoros kapcsolatban álló dologról kellene még megemlékeznem, így pl. érdemes a felemlítésre, hogy a mult tanévben a máramarosszigeti ref. főgimnázium egyik tanítványa nyerte meg az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület magyar versenyét, a dolgozat az Értesítőben közölve van; Pápa hasznalatba vette az osztályozó naplót, Mezőtúr bevezette az egyfolytában való tanítást, Kiskunhalasnak ombrometriai, csapadékmérő állomása van stb. Meg kellene emlékeznem a végzett tananyagról, a használatban lévő tankönyvekről, részletesebben a tanulók önkéntes tevékenységéről. Mindezen kérdések részletes tárgyalása azonban igen nagy teret venne igénybe, a száraz adatoknak rövid összeállítása pedig, főleg az állami adatok ismerete nélkül, nem adna valami tanulságosabb statisztikát. Az iskolai élet sok fontos szervének vizsgálatában megakadályozott az unalomig sokszor hangoztatott „értesítői szűkszavúság" is. Korántsem akarok azonban ezzel a mi „Értesítőinka

ellen — pláne összehasonlítván azokat az államiakkal — panaszkodni; éppenséggel nem osztom azt a nézetet sem, hogy az „Értesítőkre" nincs szükség, hogy a tanulók és tanárok névsorán és a jövő évre szóló tudnivalókon kívül a többi alig érdekel egy-két embert, eszerint a rájuk fordított munka és pénz kárba vész. Komolyan nagy ritkán foglalkoznak velük, de sajnos, mindig alkalmat adnak a felületes és sokszor igazságtalan bírálgatásra (a K. T. K. 1907. XII. 1. 9. sz.), hiszen maga az illető czikk írója is éppen az Értesítők összehasonlító tanulmányozása alapján vont közoktatásügyünk reformálásával kapcsolatos igen fontos következtetéseket. Igenis az Értesítőkre legalább nálunk feltétlenül szükség van, sőt azoknak évenkinti komoly tanulmányozását s a statisztikai adatoknak a nyilvánosság elé vitelét is nagyjelentőségűnek és szükségesnek találom, korántsem azért, mintha a merev hivatalos százalékrendszernek barátja lennék, hanem ez ismertetésem bevezető soraiban mondott ok miatt. Legfontosabb szellemi műhelyeinknek működéséről részletesen csak pontos és megbízható Értesítők formájában számolhatunk be, a beszámolás pedig kötelességünk, hiszen csak anyagiakban több mint három millió korona az az összeg, a mit ref. gimnáziumaink évenkint felemésztenek. Fontos igazságok azonban, hogy az Értesítők némelyike „a beosztásban bújósdit játszik", különösen pedig az O. T. K. legutóbbi számának az Értesítők tartalmát illető megjegyzései Az Egyetemes ref. tanügyi bizottságnak módjában áll intézkedni az iránt,