Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-21 / 12. szám

Országos Magyar Szövetség szükségesnek tartja a kongrua­törvény oly megváltoztatását, hogy a kongrua-kiegé­szités ne az egyházi főhatóság útján, hanem az állami pénztárak által egyénenkint fizettessék ki; továbbá szük­ségesnek tartja az 1898. évi 14. t.-cz. fegyelmi rendel­kezéseinek olyan módosítását, hogy az államellenes maga­tartás vétsége miatt terhelt kongruás ellen a fegyelmi eljárást a vallás- és közoktatásügyi miniszter államilag vagy törvény hatóságilag alakított, kellő biztosítékokkal ellátott fegyelmi bíróság által foganatosítsa s ennek eredményéhez képest a bűnösnek talált egyéntől a ki­egészítést közvetetlen intézkedéssel legyen köteles meg­vonni." A választmány még azt is elhatározta, hogy a határozat értelmében fölír az országgyűléshez és a kor­mányhoz s a közművelődési egyesületeket csatlakozásra és hasonló fölirásra hívja fel. Az ORLE. választmánya f. hó 30-án Kolozsvárt ülést tart. Az ülés tárgysorozata a következő: 1. Teendők az alapszabály ügyében. 2. Kálvin jubileumának itthoni megünneplése. 3. Lelkészi fizetésrendezés. 4. Lelkész­képzés reformja. 5. A 10 éves tisztújítás. 6. Az ORLE. pénz­tárának gyarapítása. 7. Felolvasások: a) az ORLE. és a világiak ; b) Az ORLE. és a kálvinista egyházalkotmány. Megszólaló harangok. Kétszáz esztendővel ezelőtt, a tizenhetedik században még két magyar templom állott Varannón. A vallásháborúk alatt azonban a templomokat lerombolták s azóta nemcsak Varannó, de az egész vidék lakossága is eltótosodott. A régi magyar világot csak a magyar családnevek, a magyar jegyzőkönyvek s a lerombolt kálvinista templomnak a gyalogjáró szélén magában álló sarokköve hirdetik. Ennek a régi magyar világnak emlékét akarja visszavarázsolni Varannó maroknyi magyarsága, a midőn elhatározta, hogy újra megszólaltatja az elnémult harangokat és ref. templomot épít. Évek óta gyűjtik már a filléreket s mindjobban közeledik a megvalósuláa felé a varannóiak régi óhajtása. Legutóbb műkedvelő előadást rendeztek a templom javára s az áldozatkészséget, a mely a va­rannóiak terve iránt minden oldalról megnyilvánult, leg­jobban bizonyítja az a körülmény, hogy az ország távoli részéből is érkezett adomány és fölülfizetés. A műkedvelő előadás összes jövedelme 1160 korona 30 fillér, a ki­adások levonása után pedig még mindig 756 korona 23 fillér maradt a varannói ref. templom alapja javára. Konventi jegyzőkönyvek. A konventi központi iroda arra kéri az esperes és lelkész urakat, hogy a mennyiben az 1873. óta megjelent konventi jegyzőkönyvek fölös példányaival rendelkeznek, szíveskedjenek azokat a kon­venti központi iroda részére átengedni. ISKOLA. Iskolai aranyköny v. Buza László nyug. sárospataki főiskolai és Szilágyi Benő sárospataki főgimnáziumi tanár, elhunyt leánya, illetve felesége emlékezetére, 4000, illetve 1000 korona alapítványt tett a sárospataki ref. főiskolán. Az alapítványi összeg kamatai tápintézeti segé­lyezésekre lesznek fordítandók. A r. kath. theol. tanárok fizetése. E czím alatt egy theol. tanár a r. kath. theol. tanárok javadalmazá­sáról és annak rendezéséről czikkezik az Egyh. Közlöny f. é. 9-dik számában. Joggal panaszolja fel, hogy a r. kath. theol. tanárokat évenként 1000-—.1200 koronával honorálják. S joggal kívánja azt is, hogy a r. kath. theol. tanárok javadalmazása, állásuk kiválóságára és munkájok fontosságára való tekintettel, korszerű szín­vonalra emeltessék. Van azonban e czikknek egy olyan pontja, a mely szükségesé teszi, hogy ebbe, a különben minket nem érdeklő dologba beleszóljunk. A czikkező ugyanis, a mikor a rendezésnél felhasználható anyagi forrásokat megjelöli, bár első sorban a vallásalapra hivatkozik, de hozzáteszi, hogy ha a „vallásalap nem bírja, ott van az állami pénztár". — Hát, bocsánatot kérünk, de bátrak vagyunk kérdezni: a vallási és tanul­mányi alap s a r. kath. főpapi javadalmak nem bírnak meg már semmiféle, általuk viselendő terhet ? Tanítói, tanári, lelkészi kongrua már mind átháríttatott az állam­kasszára. Hát még a theol. tanárok fizetésrendezése is csak ennek terhére történhetik meg? Mi, a mint isme­retes, nem vagyunk a szekularizáczió hirdetői. De nem veszi-e észre a magyar r. kath. egyház, hogy a mikor az alapjai és vagyona által viselendő terheket az állam­pénztárra akarja áthárítani: önmaga készítgeti elő azt az időt, a mikor a szekularizáczió kérdése, nem a többi felekezetek irigykedései folytán, hanem az állam jól felfogott érdeke következtében aktualissá válik ?! EGYESÜLET. A Kálvin Szövetség vezetősége f. hó 13-án elnöki értekezleteit tartott. Az értekezleten megállapították a belépett tagokhoz intézett felhívás szövegét, valamint a tagoknak nyújtandó kiadványokat. Elhatározták, hogy a genfi Kálvin-ünnepélyekre való utazás előkészítése és ren­dezése végett bizottságot szerveznek, a mely a magyarok fogadására alakult genfi bizottsággal állandó érintkezést tart fenn. A bizottság elnökévé B. Pap István theol. igaz­gatót, előadójává dr. Kováts Istvánt, jegyzőjévé Veress Jenőt, tagjaivá, dr. Pruzsinszky Pált, Hamar Istvánt és dr. Kováts Ernőt választották meg. E bizottság feladata lesz nemcsak az utazás előkészítése, hanem a Genfben tar­tandó magyar istentisztelet ós estély rendezése is. Megálla­pította az értekezlet a szövetség egyes szakbizottságait, a melyeknek feladata a szakkörükbe tartozó kérdések megbe­szélése ós előkészítése lesz. Melegen üdvözölte az értekezlet a megalakult protestáns patronage-t, s megállapította a legközelebb tartandó felolvasó esték idejét és tárgyát. F. hó 20-án a Tűzoltó- és Telepy-utcza sarkán levő iskola tornatermében, f. hó végén a prot. iparosképző-egyletben tartanak felolvasó-estélyeket. Április első napjaiban a cselédkérdést fogják megvitatni egy összejövetelen; a ref. konvent ülésezése ideje alatt pedig a diakonissza­iigy fog tárgyalásra kerülni, Szöts Farkas előadása alapján. — Itt említjük fel azt is, hogy a szövetség a belügy­miniszterhez a kivándorlók védelme és különösen a kiván­dorlókat vivő hajókon ref. istentisztelet tartása, a keres­kedelemügyi minissterhez pedig a vasárnapi munkaszünet­nek az állami hivatalnokokra leendő kiterjesztése tár­gyában kérvényeket nyújtott be. A belügyminiszterhez intézett kérvény így hangzik : Nagyméltóságú Miniszter Úr! Tudomásunk van arról, hogy ez idő szerint Nagyméltó­ságod vezetése alatt álló minisztérium és az amerikai kivándorlást közvetítő hajós-társaságok között tárgyalások folynak, melyeknek czélja ezen viszonyoknak újból való rendezése. Tekintettel arra, hogy a kivándorlók lelki gondozása már nemzeti szempontból is nagyon szükséges, amennyiben ezen az úton legalább bizonyos fokig elér­hetjük azt, hogy a kivándorlókban az erkölcsi rúgók erő­sítettvén, azok ez úton erősebben csatlakoznak az ős hazá= hoz : azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk Nagymóltó­ságodhoz, kegyeskedjék oda hatni, hogy a liajós-társa­ságok ezen lelki gondozást szem előtt tartva, gondoskod­janak arról, hogy a hajókat rendesen állandó lelkész,

Next

/
Oldalképek
Tartalom