Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-28 / 9. szám

10 fill. (II. oszt. gyorsvonat: 136 kor. 40 fill.) Ezek az utóbbi igen kedvező árak, úgy hisszük, szerényebb viszo­nyok közt élő lelkésztársáink és theológusaink közül is többeket fognak ösztönözti a genfi világraszóló ünnep­ségeken való részvételre. Az utazásról és az ünnepségek sorrendjéről jövő számunkban részletesen írunk. (K. J.) A bibliás katonák czímű vezető czikkében, f. hó 21-diki számában a Pesti Hirlap a nazarénus katonák dolgát teszi szóvá és sürgeti, hogy az eddig ezekkel szemben gyakorolt eljárást humánusabbá tétessék. Tudjuk, hogy a nazarénus katona, hitbeli meggyőződése folytán, nem fogja kezébe az öldöklő fegyvert, s énnek az a következménye, hogy hosszú, a védkötelezettség tartamát, tíz esztendőt betöltő fogsággal bünteti a katonai hatóság. E szigorú büntetésnek azonban a legritkább esetben van csak az az eredménye, hogy a nazarénus katona elvégre is megtörik és felveszi a fegyvert. A legtöbb, tíz esztendei fogság után is, úgy megy haza, hogy nem volt öldöklő fegyver a kezében. A nevezett lap czikkírója tehát azt ajánlja, hogy a katonai hatóság a merő és meddő dacz politika helyett kivételes elbánást állapítson meg a nazarénus katonákkal szeriében. Ez a kivételes elbánás abban állana, hogy a rendes idő két­széresét, öt-hat esztendőt szolgáltatnának velők, s ezt is a hadsereg ipari műhelyeiben, vagy az egészségügyi csapatoknál, vagy tiszti szolgaságban töltetnék el velők. A nazarénizmust mi magunk is tévedésnek tartjuk; a honvédelem érdeke is kell, hogy elsőrendű legyen előttünk; de azt mi is aláírjuk, hogy a nazarénus katonák ügyénél mégis csak figyelembe kellene venni, hogy azoknak a fegyverfogástól való vonakodása nem valamely szocziálista antimilitaris, hanem vallásos elveken nyugszik, tehát a megtorlásnak is — ha már ezt a katonai hatóság és az állam el nem engedheti is ehhez kellene alkalmaz­kodnia. Különös kedvezmények nyújtásával mi sem kíván­nánk tápot adni a nazarénizmusnak; de azt, hogy a nazarénus katonakötelezettet tíz esztendeig börtönben tartsák, inhumánusnak ítéljük. Valóban teljesen elég volna, ha a katonai hatóság a rendes sorhadi kötelezett­ség kétszeresét róná reájuk és ennek idejét sem töltetné velők fogságban, hanem hasznos szolgálatok teljesítésében. Két lelkész ünneplése. Kálmán Dezső reform, és Lágler Sándor ev., kölesdi lelkészeket meleg óváczióban részesítette a város közönsége, lelkészkedésiik, illetve egy­házi írói működésük 40 éves fordulója alkalmából. A kö­lesdi kaszinó közvacsorát rendezett a két lelkész-író tisztele­tére, s ott Koritsánszky Dénes elnök üdvözölte őket meleg szavakkal. Kálmán Dezső és Lágler Sándor neve jól ismert mindnyájunk előtt, ha másból nem is. de a 28 évfolyamon át általuk szerkesztett Protestáns Pap czimű gyakorlati lelkészi folyóiratból bizonyára. E folyóiraton kívül azonban mindkét ünnepelt lelkész jó nevet vívott ki magának a szekuláris irodalom terén is. A jubilán­sokat mi is szívesen köszöntjük. Az a bizonyos vallási meggyőződés. A klerikaliz­mus a róm. kath. vallási meggyőződésre hivatkozva biz­gatja a római katholikusokat a polgári házassági anya­könyv aláírásának megtagadására. Az agitáczióban a plebánusok ós káplánok által vezetett népszövetségi fiókok viszik a vezető szerepet. Hogy azonban a jó együgyű nép mennyire van tudatában azzal a bizonyos róm. kath. vallási meggyőződéssel, a mely az anyakönyv aláírásá­nak megtagadását követeli, annak jellemző példáját mutatja fel Medgyesi Lajos, pusztaföldvári gazdálkodó esete. Medgyesi Lajos ugyanis házasságot kötött, s vallási meggyőződésére hivatkozva megtagadta az anya­könyv aláírását. Az anyakönyvvezető ezt tudomásul vette, de megkérdezte Medgyesi Lajostól, hogy mit ért a vallási meggyőződés alatt. E kérdésre azonban Medgyesi Lajos őszintén kijelentette, hogy ő bizony azt nem tudja; de hát neki azt mondták, hogy erre hivatkozva, ne írja alá az anyakönyvet! Hány és hány ilyen egyszerű, becsü­letes ember van, a kit a klerikalizmus, a dolog igazi öntudata nélkül, belevisz a törvény oktalan megsértésébe ! Lelkészek és tanítók gyümölcstermelő kurzusa. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter rendeletére Budapesten és Kolozsvárott lelkészek oktatására, Keszt­helyen, Tordán, Kisszebenben pedig tanítók részére gyümölcstermelő kurzust rendeznek. Az első kurzus Keszt­helyen lesz a gazdasági akadémián, márczius 21—31-én. Folyamodni márczius 10-ig kell. A második a lelkészek kurzusa Budapesten a kertészeti tanintézetben, márczius 29-től április 3-ig. Kolozsvárott a lelkészek kurzusa április 19-től 24-ig tart. Folyamodványt márczius, illetve április 10-ig kell beadni. Tordán április 15-től 24-ig lesz a kurzus, Kisszebenben pedig április 28-tól május 7-ig. Folyamodást e két utóbbi helyre márczius 15, illetve április 10-ig kell benyújtani. Tanítók 30 kor. utazási és napi 4 korona ellátási díjat, lelkészek 54 korona uta­zási és 5 korona napi ellátási díjat kapnak. A lelkészek kurzusára 12, a tanítók kurzusára 16 tanítót vesznek föl. Minden egyes tanfolyamon részt vehet ezenkívül önként jelentkező 4-5 gazda is, a kik azonban semmi államsegítséget sem kapnák. ISKOLA. Nyugalomba vonuló tanár. Dr. Öreg János, a debreczeni ref. főiskola tudós akadémiai tanára, a folyó iskolai év végével. 36 évi szolgálat után nyugalomba vonul. Helyét az egyházkerület tavaszi közgyűlése fogja betölteni. A debreczeni ref. felsőbb leányiskola tanárkara és növendékei szépen sikerült protestáns estélyt rendez­tek folyó hó 14-én az intézet dísztermében. Az estélyen dr. Papp Károly főiskolai tanár tartott felolvasást Veress Pálnéről, a magyar nőnevelés e nemes alakjáról; a növendékek pedig karénekkel, ének-, zeneszámokkal és szavalatokkal működtek közre. Ifjúsági belmissziói egyesület. A soproni evang. liczeum tanulói között belmissziói egyesület alakult. Az egyesület czélja: az ifjúság öntevékenysége útján, szel­lemi és erkölcsi téren az evangéliomi világosság és sze­retet ápolása, továbbá a hitből fakadó cselekedeteknek gyakorlása, a segítő és óvószeretet munkái által. A czél elérésére szolgálnak az időszakonként tartandó vallásos összejövetelek, vallásos estélyek, a gyámintézet és a diáksegélyezés intenzivebb felkarolása. (E. O.) Tanárok mozgalma. Az újabb állami fizetéskiegé­szítés mellett a felekezeti középiskolák tanárai is egyenlő fizetést kapnak az állami intézetek tanáraival. Régebben azonban a felekezeti iskoláktól átvett tanároknál az állami szolgálatban s a korpótlékoknál nem számították be a felekezeti iskoláknál eltöltött esztendőket. Az összes középiskolai tanárok javadalmazásának egyenlővé tétele mellett tehát, a korábban a felekezeti intézeteknél szol­gált állami intézeti tanárok jártak rosszul, mert felekezeti tanári minőségükben eltöltött éveik most sem számíttattak be. Most, a mint az orsz. középiskolai tanáregyesület közlönyében olvassuk, mozgalom indult meg az ilyen állami középiskolai tanárok körében az iránt, hogy fele­kezeti tanári minőségükben eltöltött szolgálati éveik is beszámíttassanak. Dr. Balázs István budapesti tanár

Next

/
Oldalképek
Tartalom