Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-28 / 9. szám
tessék a tanulók számának arányában. A főiskolai tanulmányozás szempontjából olyannyira fontos gyorsírás — legtöbbnyire gyorsirókörök alakításával — 21 iskolánkban taníttatik. A művészi nevelés tárgyaira is elég gond van fordítva : szabadkézi rajzot majd mind a 23 iskolában, műéneket 14, zenét 16 gimnáziumunkban tanítanak. A vívást 9 iskolánkban, a mintázást Pápán és Székelyudvarhelyt, fafaragást és égetést Rimaszombatban, gépírást Pápán tanítanak. — Fizikai gyakorlatokat tartanak Hódmezővásárhelyt és Rimaszombatban, ez utóbbi helyt ehémiai gyakorlatokat is; természetrajzi gyakorlatokat Kisújszálláson és Mezőtúron. Igen fontosak ezek a gyakorlatok, mert ezek teszik életteljessé a természettudományok tanítását. Az egészségtant, Csurgó, Hajdúnánás, Karczag, Kiskúnhalas, Kisújszállás. Máramarossziget, Mezőtúr és Szatmárnémeti kivételével mindenütt tanították. Máramarossziget és Kisújszállás a mult iskolai év folyamán állami segítséget kértek az iskolaorvosi és egészségtantanári állás szervezésére. Csurgónak, Kiskunhalasnak és Mezőtúrnak van ugyan iskolaorvosa, de az egészségtantanári tanszék úgy látszik nincs rendszeresítve. Békés a mult iskolai év folyamán rendszeresítette az egészségtantanári tanszéket. Pápán és Sárospatakon a főiskolai orvos, Budapesten, Hajdúböszörményben, Nagyenyeden, Rimaszombatban, Sepsiszentgyörgyön az iskolai orvos, Hajdúböszörményben a városi orvos, Marosvásárhelytideigl. egészségtan tanár. Debreczenben, Kecskeméten, Kolozsvárt, Szászvároson, Székelyudvarhelyt és Zilahon rendszeresített egészségiantanárok adták elő a megszabott tananyagot. Az órabeosztás elég változatos: Budapest, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Nagykőrös, Rimaszombat, Sárospatak és Zilah a hetedik osztályban heti egy órában, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely heti két órában, a többi helyeken a hetedik és nyolczadik osztályban heti két órában adják elő az egészségtant. Az iskolaorvosoknak és egészségtantanároknak jelentéséből, valamint az igazgatói beszámolóknak a tanulóifjúság egészségi állapotára vonatkozó részéből megállapítható, hogy a tanulóifjúság egészségi állapota a mult tanév folyamán nem volt kielégítő. Kolozsvárt két benntlakó növendék skarlátja miatt két alkalommal, Marosvásárhelyt skarlát és kanyaró miatt néhány hétig szünetelt a tanítás; Kecskeméten influenza, tífusz, fültőmirigylob, Hódmezővásárhelyt és Sárospatakon influenza, Pápán és Székelyudvarhelyt kanyaró, Szászvároson vörheny, influenza és fültőmirigylob betegségek léptek fel járványszerűen. Miskolczon, Szatmárnémetiben sem volt kedvező a tanulók egészségi állapota. Szerencsésen végződött a mult iskolai év e tekintetben Budapesten, Hajdúnánáson, Mezőtúron és Nagykőrösön ; kielégítő volt az egészségi állapot Rimaszombatban is. A halál most is megkövetelte ifjú áldozatait. A mult tanév folyamán 14 haláleset fordult elő; az elhunyt tanulók 50%-át tüdővész döntötte a sírba, 3 tanuló — egy V., egy VI. és egy VIII. osztályos — önkezűleg vetett véget életének. A tanulók testi nevelésére térve át, igazán elmondhatjuk, hogy ref. iskoláink mindenütt maguk előtt tartották a bölcs elvet: „Mens sana in corpore sano!" A tornatanítás intenzív voltát elismerték az állami kiküldöttek is (Rimaszombat Ádám Gy.r Nagykőrös Halász Zs.). Erről tesz tanúbizonyságot a játókdélutánok megtartása, tornavizsgák, házi tornaversenyek, sportestélyek, dísztornák rendezése és eredménye, az Értesítők adatai szerint szép eredménynyel működő tornakörök alakítása és munkássága. Néhány iskolánkban, ú. m. Budapesten, Debreczenben, Kecskeméten, Kolozsváron, Nagyenyeden és Zilahon a katonai oktatás és czélbalövés is szép eredménnyel gyakoroltatott. A jövő iskolai évre Pápa is bevezeti a tanulóifjúságnak a katonai czéllövésben való gyakorlását. Szabad legyen e helyen is tornaversenyeink rendezőségének figyelmébe ajánlani a Tanáregy. Közlöny júniusi számában részletesebben leírt azon megfigyeléseket, melyeknek alapján Megy esi F. kimutatja, hogy a tornaversenyek mai állapotukban nem kielégítők : nemcsak hogy nem mozdítják elő, de sőt sokszor hátráltatják az ifjúság lelki és testi erőinek egyenletes fejlesztését. A modern paedagógiában oly nagyfontosságúnak ítélt tanulmányi kirándulások rendezésére is nagy siilyt fektettek iskoláink. Csupán öt iskolánk: Gyönk, Hajdúnánás, Karczag, Kisújszállás és Máramarossziget nem rendeztek a mult tanévben tanulmányi kirándulást; ez utóbbi a folyó tanévtől egy nagyobb szabású tanulmányi cziklust vett tervbe. A csurgóiak és a kunszentmiklósiak a pécsi kiállítást, a békésiek Nagyszalontán az Arany emlékeket tekintették meg. Hajdúböszörmény és Kolozsvár a révi cseppkőbarlanghoz, a budapestiek Velenczébe, a hódmezővásárhelyiek és kecskemétiek a dunántúlra, Mezőtúr és Debreczen a Balatonhoz, ez utóbbi iskola Fiumébe is, amiskolcziak az aggteleki cseppkőbarlanghoz, év végén a Tátrába, a rimaszombatiak a Zepor-hegylánczhoz, más alkalommal Felső-Olaszországba, a nagykőrösiek Felső-Magyarországra (Sárospatak, Kassa), a sepsziszentgyörgyiek Nagybánya—Koltó—Felsőbányára, a pápaiak Sárvár-Szombathelyre, a szászvárosiak, nagyenyediek és zilahiak Aradra, a székelyudvarhelyiek a környékbeli nevezetességek megszemlélésére rendeztek tanulmányi kirándulásokat. Nem találtam idevonatkozó adatokat Kiskunhalas, Marosvásárhely, Sárospatak és Szatmárnémeti Értesítőjében. A tanulmányi kirándulások beszámoló adataiból láthatjuk, hogy a tanártestületek mindenütt szem előtt tartották azok valódi czélját: az ismeretek szemléleti gyarapítását, hazánk egyes vidékeinek megismerését, a természeti szépségek iránti fogékonyság növelését, illetőleg — a látott emlékek alapján — a történelmi érzék nevelését. Nagyon ís megérdemli a szigorú tanári felügyelet alatt tervszerűen rendezett tanulmányi kirándulások ügye, hogy a társadalom anyagiakkal támogassa és így a szegényebbsorsú tanulóknak is lehetővé tegye ezeknek az erkölcsi tőkéknek a megszerzését! Dr. Batta István.