Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-21 / 8. szám
pedig, a kik ellen fordul, úgy nyilvánítják igazságérzetüket, hogy mint r. katholikusok azzal hallgatással, abstinencziával és türelemmel megegyezésre jutnak." Arany igazságok ezek s méltók a megszívlelésre I Római pápaság és tudomány egymást kizáró fogalmak ! * * * Gusztáv Adolf beszéde. Azt az eddigelé ismeretlen beszédet, a melyet a nagy svéd király néhány nappal a breitenfeldi ütközet előtt Halléban, 1632 szept. 14-én tartott s a melyben a német háborúba való beavatkozását igazolja, Wáschke zerbsti levéltáros a minap tette közzé egy szászországi egyháztörténeti folyóiratban,II. Keresztély anhalt-bernburgi herczeg következő szószerinti szövegével: „Hálákat adok Istenemnek a breitenfeldihez hasonló győzelmekért, s kívánom, hogy az evang. ügynek javára szolgáljanak, mivel neki semmi más egyéni czélja, előnye vagy ambicziója nincsen, mint kizárólag az Isten dicsősége, az ev. vallás megtartása, a birodalmi béke s a német szabadság fenntartása, s országaink libertásának és jólétének megvédése. Egy talpalatnyi föld meghódítására sem gondol, s a mitől mentsen az Isten, az ördög vigye el, ha bármi is az ő fegyverzetéhez tapadna." E beszédnél Őszintébben és igazabban alig lehet kifejezni a nagy svéd király czéljait és terveit a német háborúval, a mely úgy a nagy hadvezérnek alázatos érzülete, mint az evang. egyház iránti meleg szeretete mellett tesznek tanúbizonyságot. S aztán Róma, Lutherrel egyetemben, mégis szidalmazza őt a maga ultramontán történetírásában ! * * * , -t Pápás rendek. A pápás rendek legújabbi kifejlődéséről meglepő összehasonlító tanulmányt közöl Pollák Pál groitzschi lelkész az „Evang. Bund" egyik közelebbi kiadványában. Adatait Schultz, a nagyhírű kanonista 1886. Kross jezsuitának 1908. megjelent „statisztikájából", illetve egyházi kézikönyvéből s a különféle püspökérseki egyházmegyék hivatalos névtaraiból merítette. Az utolsó négy évtized alatt Németországban a róm. katholikusok lélekszáma 12.489,371-ről 22.094,492-re, vagyis 77%-al, a rendek száma 996-ról 521 l-re, vagyis 423%-al s a tagok száma 9735-ről 60 ezerre, vagyis 516%-al emelkedett. Ez az emelkedés nem mindenütt aránylagos, így Kulm és Gnesen egyházmegyéiben 2-3-ra, Boroszlóban 2—9-re, Freiburgban 2—15-re és Rottenburgban, Württenbergben 2—31-re emelkedett a rendek százalékának a száma. Igazi rendi tartomány Elszász-Lothringia, a hol a strassburgi egyházmegyében 235 római katholikus hivőre s Metzben 183-ra esik egy-egy rendi tag, illetve 66, utóbbiban 47 felnőtt róm. kath. nőre egy rendi nővér. Boroszlóban már minden 152-ik, Padernbornban 112 s Osnabruckben minden 119 felnőtt róm. kath. nőre esik egv-egy nővér. Továbbá Padernbornban a 60-as években 1460 róm. kath. emberre, 1904-ben már csak 412 emberre esik egy-egy rendi tag. Ha igy haladnak tovább Németországban, s azt hallom, hogy Berlinben is így áll a dolog, akkor csakugyan ott is, mint nálunk Magyarországon, a pápás rekatholizálás lejtőjére jutottak. Ez pedig a Bismarck által tagadott Canossa útja! * * * Analfabéták. A német birodalomban, jól érthető indokokból, föltűnően kevés az analfabéták száma. A legújabban eszközölt ujonczozás alkalmával oly kevés volt a számuk, hogy ezer emberre alig haladta meg a 0'4%-ot. Az európai katonaság közül Németországot követi a prot. Anglia, a hol 1000 emberre 100, s Francziaország, a hol csak 40 ember nem tudott írni és olvasni. A legújabb hivatalos statisztikai adatok közül kevésbbé kedvező a helyzet Ausztria-Magyarországon, a hol az újonczok 22 és Olaszország, a hol 30'7°/0 -a nem tudott írni olvasni. Legkedvezőbb az arány Dániában és Svéd-Norvégországban, a hol 0% az analfabéták száma. Hatalmas, kulturális erő és bizonyíték a protestantizmus felvilágosodottsága és magas értelmisége mellett. Legkedvezőtlenebb az állapot a keleti balkán tartományok körül Szerbiában, a hol ezer hadköteles közül csak 204 tud írni olvasni. Szerbiában és Törökországban magasabb rangú tiszteket ismertem személyesen, a kik járatlanok voltak az írásolvasás mesterségében. De nem különb Oroszország és Románia sem, a hol 100 hadköteles közül 62, illetve 69 nem tudott írni és olvasni. Itt tehát még nagy feladat vár a népoktatás szent ügyére ! * * * Fürdői istentiszteletek. A német prot. egyházi körökben nagy súlyt helyeznek a külföldi fürdői vendégek vallási gondozására. Azt olvasom, hogy 12 évvel azelőtt egy egyesület keletkezett a fürdői vendégek lelkipásztori gondozására, mely utazó prédikátorokat tart a Riviérán, Capriban, a Garda tavánál, Németországban, Hollandiában, Belgiumban és más ismertebb külföldi fürdőző telepeken. Az egyesület kezeink között lévő jelentése képeket is hoz e fürdőtelepek prot. kápolnáiról. Nevezett egyesület fürdői istentiszteleteket tart a következő telepeken: Beaulieu, Bordighera, Ospedaletti, Tegli, Nervi, Capri, Gardona, Bellagio, Baden-Baden, Sand, Zandvort, Blankenberghe és Ostende. A német belmissziói egyesületek igen nagy gondot fordítanak e fürdőtelepek lelkipásztori gondozására. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Az új genfi egyházalkotmány. Fordította * dr. Kováts J. István. Különlenyomat a Lelkészegyesület f. évi 3. és 4. számaiból. Ára 30 fillér. Kapható Kókai Lajos könyvkereskedésében, Budapesten. — A füzetet, a mely a lapunkban is közölt genfi új egyházalkotmányt foglalja magába, melegen ajánljuk minden magyar kálvinista ember figyelmébe, de különösen azokéba, a kik a lelkészek egyháztársadalmi egyesületi szervezkedésében valami olyat látnak, a mi fenekestül felforgatja a kálvinista > egyházalkotmányt. — - ' <..
