Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-21 / 8. szám
reánk nézve legfontosabb, legégetőbb a szocziális kérdés s ezt csak úgy tudjuk helyesen megoldani, a szocziálista áramlatokkal úgy tudunk eredményesen megküzdeni, ha helyes szocziális érzékkel bírunk s a szocziologiában mindinkább otthon érezzük magunkat. Ezért elhatározta a konferenczia, hogy a hivatalos közlönyben állandó szocziális kérdéseket tárgyaló rovatot nyit és hogy megkéri a ref. konventet a szocziologiának; mint rendes tantárgynak, a theológiai tanulmányok körébe való felvételére. A belmisszióra nézve az volt a domináló felfogás, hogy az feltétlenül helyes, üdvös és szükséges, de csakis amennyiben az egyház keretén belül és az egyház hivatalos szerveinek irányítása mellett végzi a maga áldásos munkáját. Igazi belmissziót az a papság fog végezni, a mely hivatásának magaslatán áll; arra kell tehát törekedni, hogy oda eljussunk. A külmisszió kérdését is megvitatta a konferenczia, s kimondotta, hogy — ámbár első a belső építés munkája — mindamellett Krisztus parancsánál fogva ez is elválaszthatatlan lévén a keresztyénségtől, minden theológia ifjúsága évenként legalább egyszer külmissziói estélyt tartson, melynek jövedelme külmissziói czélokra fordíttassék; továbbá hogy igen üdvösnek tartaná, ha a theológiákon a külmisszió története, mint specziál-kollegium, előadatnék. Mint bennünket legközelebbről érintő ügyek kerültek napirendre: a „Theologusok külföldi útja", „Kálvin emlékének 400-ados megünneplése", a „Theológus-képzés és nevelés reformja" és a „Magyar Protestáns Theológus Szövetség". Az első tételnek előadója nagy gonddal állította össze, már a mennyire a rendelkezésére álló források alapján lehetett, hogy mennyi alapítvány volt régente külföldi egyetemeken magyar protestáns theológusok részére és mennyi van most érvényben. A jelenre nézve igazán szomorú az eredmény. Felkéri tehát a konferenczia a külföldi egyetemekkel érintkezésben álló theológiai professzorokat és külön memorandumban a református konventet, hogy szíveskedjenek nyomára jutni a régebbi ösztöndíjaknak s a mennyiben lehetne, lépéseket tenni azoknak felújítására. Ezzel a kérdéssel függ össze Kálvin emlékének 400-ados megünneplése, melyet a konferenczia a magyar protestáns theológusokhoz úgy tartott legméltóbbnak, hogy az egy ifjúsági Kálvin-alap létesítésével hozassék összefüggésbe. Ez alap megvetésére szolgálna az 1909. évi húsvéti legáczió alkalmával rendezendő gyűjtés eredménye és a húsvéti és pünkösdi legácziók l°/0 -á,nak átengedése. Ezt a „Kálvin-alapot" a ref. konvent addig kamatoztatná, míg annyira fel nem nőne, hogy egy, évenként más-más theologiáról külföldi tanulmányra menendő theológus évi költségét fedezné. A legszebb e dologban, hogy Kálvin emlékének 400-ados megünneplése eszméjét a másik két protestáns felekezet theológus ifjúsága is őszinte lelkesedéssel magáévá tette. 116 A theológus-képzés és nevelés reformjára vonatkozólag a konferenczia elhatározta, hogy ennek biblikusabbá és gyakorlatiasabbá tétele czéljából részletes memorandumot fog terjeszteni a ref. konvent tanügyi osztály bizottságához. Végül megalkotta ez eredményekben gazdag konferenczia a „Magyar Protestáns Theológus Szövetség"-et. E Szövetség nem akar — mint sokan gondolták — sem az ORLE. utánzata, még kevésbbé fiókja, sem valami, a theológiákon kívül, vagy felül álló egyesület lenni, hanem az egyes prot. theologiák ifjúságának helyi szervezetén alapuló oly közös és egységes szerv, mely a theológusok úgy tudományos, mint gyakorlati munkálkodásának eredményesebbé tételét czélozza. Biztosítja tehát az állandó érintkezés fenntartását s ezáltal az önművelés eredményének kölcsönös kicserélését és fokozását. Czéljának elérésére szolgáló eszközök az évenként tartandó közgyűlések, theológus ifjúsági lapnak kiadása és fenntartása, esetleges pályázatok kitűzése és a theológiai tanulmányok körébe vágó eredeti vagy fordított szakműveknek kiadása, vagy kiadásának előmozdítása. Reméljük, ső.t meg vagyunk róla győződve, hogy egy ily czélzatú Szövetséget az illetékes körök nemcsak ellenszenvvel nem, hanem a legnagyobb jóindulattal fogadnak. Ezek azok az eredmények, melyeket a kolozsvári kongresszus felmutathat, nem számítva a személyes megismerkedésnek és érintkezésnek áldásos következményeit. Most már a megalakult Szövetségnek a feladata, hogy a konferenczia határozatait érvényesítse, szem előtt tartván Pál apostol szavait: „Ne aludjunk immár, hanem legyünk éberek és józanok" ! Eöri-Szabó Dezső, a Magyar Prot. Theol. Szövetség elnöke. TÁliCZA. A Servet-pör aktái. Servet Mihály harmincz levele Kálvin Jánoshoz, a genfiek bujtogató szónokához. Első levél.1 Te azt vallod, hogy az érettünk, boldogtalanokért megfeszített Jézus Krisztus Isten Fia ; de valósággal nem Fiú.'2 Mert csak nem hiszed, hogy ez ember istenfiúságának valódi oka az, hogy Isten lényegéből született; hanem képes beszéddel nevezed őt Fiúnak, mivel benne más láthatatlan Fiú is van, mint valami elmetszett sugár. Istent szétdarabolva nagy szörnnyé teszed, mikor neki Fiút tulajdonítasz és új isteneket költesz. Sőt a született, vagy teremtett bölcseségről szóló képes beszéd is megtévesztett téged; a miket itt felsorolsz, csak képes beszéd. Ilyesmikkel nemcsak szétdarabolod az Istent, hanem 1 A jegyzetekben feltüntetett variánsok a párisi kódexből vannak összegyűjtve. 1 Isten Fia.
