Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-18 / 42. szám

közgyűlés érdemleges határozatot nem hozván, az ügy az egyházkerületre terjesztetett fel. A többrendbeli adás-vételi, földeladási és csereszerződések tárgyalásának sorában általános örömmel vett tudomást a közgyűlés Budapest székesfőváros tanácsának amaz intézkedéséről, hogy az ó-budai gyülekezet birtokát képező 231.70 D-öl területü telket kisajátítja s ennek fejében a már lakhatatlan lelkészlak helyett egy monumentális, a korviszonyoknak minden tekintetben megfelelő, stílszerű, modern lelkészlakot építtet, melléképületekkel, teljesen díjtalanul, sőt ezenfelül még néhány ezer korona tőke is biztosítva leend az egyháznak. A közgyűlés a székesfőváros tanácsának köszönetet szavaz. Budafok fiókegyháznak eddig nem rendezett jogviszonyaira nézve úgy határozott a közgyűlés, hogy annak a budapesti anyaegyházhoz leányegyházi minőségben leendő csatolásának ügye a budapesti egyházzal közösen rendeztetni fog, Egyházsérelmi esetet terjeszt fel Makay Sándor budapesti gyűjtőfogházi lelkész, melynek keretében kéri kieszközölni azt, hogy a gyűjtőfogháznál az ág. evang. vallásúakkal közösen használt imateremben az oltár és . képek takartassanak le olyankor, midőn református istentisztelet tartatik. Jelenti, hogy ő mindezekért hiába fordult kérelemmel a fogházigazgatósághoz s az ág. evang. Jelkész úrhoz is. A közgyűlés békességes úton óhajtván elintézni az ügyet, esperest kéri fel, hogy barátságosan írjon át az illetékes ág. ev. espereshez a viszonosságnak megfelelő intézkedés megtételére kérve őt fel. Makay lelkész e határozat ellen felebbezéssel élt. Az előadók : BenkŐ István e. m. főjegyző, Biczó Pál és Bárdy Pál e. m. aljegyzők, dr. Szabó József ügyész és Vikár István tanácsbíró több kisebb jelentőségű, csupán egyes egyházakat és lelkészeket érdeklő ügyet terjesztettek elő, melyek között kiemeljük Rákosligetnek és Rákoskeresztúrnak missziói társegyházakká való szervezkedését, továbbá a solti egyházhoz tartozó Csepel leány egy háznak abbeli kérelmét, hogy a távoleső Szigetszentmiklós helyett a sokkal közelebb fekvő s a pesti ref. egyházmegyébe kebelezett Erzsébetfalvához csatoltassék. Mindkét kérelem elfogadtatoit. — Az Orsz. Ref. Lelkészegyesület részérő' a lelkészi fizetés rendezése tárgyában küldött felhívás tudomásul szolgált s a mozgalomhoz a pesti egyházmegye is csatlakozását jelentette be. Szintúgy elfogadta a közgyűlés a gömöíi egyházmegyétől az iskolai vagyonnak az illető egyházra történendő átírása tárgyában átterjesztett indítványát. A Bethlen Gábor-Kör számára a közgyűlés egyszersmindenkorra 30 korona segélyt szavazott meg. Tokay István hatvani lelkésznek abbeli indítványát, hogy az állami, községi és általában az összes elemi iskolai igazgatók köteleztessenek arra, miszerint beiratkozások alkalmával a felvételre jelentkező tanulókat csak az azok vallását feltüntető hiteles állami anyakönyvi bizonylat alapján írják be anyakönyvükbe, tekintettel arra, hogy ezen intézkedés sok visszaélés megszüntetésére vezet, pártolólag terjeszti fel a közgyűlés a kerület útján a konventhez, a kormánytól megfelelő rendelet kikérése czéljából, Többrendbeli segélyügy elintézése után esperes záróimájával végződött a közgyűlés. Délután négy órakor bírósági gyűlés vette kezdetét, mely folytatólagosan belenyúlt az éjfélutáni órákba s csak éjjeli két órára nyert befejezést. Az egyházmegye nemes gondnoka és beteg esperese áldozatot és fáradtságot nem ismerve, kimerültséggel nem törődve, vezették mindvégig ezen ülést is. Nemes Elemér. Misszión* Y. A modern misszió és a keresztyén diákok. Előadta dr. Fries Károly, a ker. diákok világszövetségének elnöke, a M. E. K. Diákszövetség Almádiban tartott gyűlésén, 1908. jól. 5-én. Több, mint egy éve már annak, hogy Japánban voltam s ott részt vettem a ker. diákok Világszövetségének gyűlésén. 627 küldött közül 450 volt Japán, Azon üdvözletek közül, melyek jpinden oldalról nagy elismerésről tanúskodtak, a legjellemzőbbek voltak az államférfiak sürgönyei, a melyek közül csak egyet olvasok fel: „Meleg üdvözletet küldök és legjobb kivánataimat fejezem ki a gyűlés tagjainak, különösen a külföldieknek. Üdvözlöm őket, mint munkatársaimat azon nemes ügyben, mely munkálja a nemzetek közötti szeretetet és békét, mely munka minden államférfi törekvésének kellene lennie. Biztosítom a gyűlést, hogy élénk érdeklődéssel kísérem tanácskozásukat, mely Japán történetében mindig felejthetetlen esemény fog maradni. Egy új körszakot nyitott az meg, annak a viszonynak fejlődésében, mely van Nyugat és Kelet között. Azon reményemnek adok kifejezést, hogy a missziót teljes siker fogja koronázni, s hogy mindnyájan a legkellemesebb emlékeket fognak magukkal vinni liazámfiai köréből." Marquis• Ito. így írnak Japán kiváló férfiai, holott ezelőtt 35 évvel még halállal büntették azt, ki keresztyénné mert lenni. Még én is láttam nagy fatáblákat, a melyeket az ország minden részében kifüggesztettek s melyek a következő hirdetményt tartalmazták : „Gonosz secták és vallásfelekezetek szigorúan tiltatnák. A keresztyénség gonosz vallás s a kire bebizonyul, hogy keresztyén, az halállal büntettetik. Jutalomban fognak részesülni azok, á kik feljelentik azt, a ki keresztyen. 500 ezüst pénzt káp' az, a ki családatyát' jfértent fel, 300 ezüst; pénzt, a ki testvért jelent fel. Ha kiderül, hogy egy faluban keresztyén van, a falu birája és elöljárósága meg fog büntettetni, épp úgy, mint az a család, a melyben keresztyén találtatott". Úgy tudták meg, hogy ki keresztyén s ki nem, hogy a feszületre kellett taposnia annak, a kit gyanúba