Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-01 / 9. szám

adott, bátran ott maradhattak volna egyéb kedves relikviák között. A mi már a beszédek felhasználására vonatkozó feljegyzéseket illeti, úgy hiszem, hogv ezek csak a legközelebb állókra nézve bírhatnak némi érdekkel és értékkel. Hogy egy beszédet többször is elmondunk, ez szokásos ; de hogy még Mitrovics is beleesett azon elv túlságos alkalmazásának hibájába, hogy: „sok esztendőkre eltett sok javaim vannak", ez kissé fájdalmasan érintett bennünket. Egyébként tiszteleni mindenkinek véleményét, hitét, meggyőződését, szóval az egyéni lélek autonómiáját, a mellyel Isten ajándékából kifolyólag bírunk, de mégis nem nyomhatom el lelkem azon meggyőződésének kifejezését. hogy ha Mitrovics többet tanult volna az „ Életből" és az Életnek Könyvéből, mint Lángtól, Schwarcztól stb., úgy bővelkedőbbek lennének ezek a kötetek azokban, a melyekből erőt ós vigasztalást vehetünk e rövid földi élet „sok szenvedése és tengernyi csalódása között". B. Pap István. BEI,FÖLD. A budapesti ref. egyház 1907. évi életéből. i Folytatás.) A főgimnáziumnál a Kovácsy Sándor főgondnok elnöklete alatt működő 12 tagú igazgatótanács útján végezte az egyháztanács a fentartó és továbbfejlesztő munkát. A tanításra és nevelésre való közvetlen felügyelet mellett a továbbfejlesztés főleg a tanári fizetések javításában nyilatkozott meg, amennyiben az állam segítségével végre sikerült a gimnáziumi tanárok fizetését fölemelni, illetve kiegészíteni az állami középiskolai tanárok fizetésének színvonalára. A főgimnázium évi rendes szükséglete immár meghaladja a százezer koronát, amiből az alapítványok kamatja mintegy tízezer, a tandijak negyvenötezer s az állami és egyházkerületi segélyek közel negyvenezer koronát fedeznek. Az épületekre és a fentartására eddig befektetett közel harmadfélszázezer koronája az egyháznak még mindig megtérítésre vár a főgimnázium számlája részéről. A főgimnáziumra a múlt évben csak Kiss Anna úrnő (Paks) tett, egy 7600 kor. értékű alapítványt. Maga az intézet Molnár Sándor igazgatása alatt és a 15 rendes s több helyettes tagból álló tanárikar közreműködése mellett jól megállja a helyét. A folyó 1907/8-dik iskolai évben 605 a tanulók száma, a^ kik között 296 a ref. vallású. A templomi igehirdetésben is fejlődés mutatkozik az 1907-ik esztendőben. A Petri ^Elek elnök-lelkész vezetése alatt működő egyházi bizottság, melynek hatáskörébe a vallástanítás, az igehirdetés és az egyesületi tevékenység irányítása tartozik, nemcsak a rendes istentiszteletek szaporítását, hanem az úgynevezett vallásos összejövetelek útján való társadalmi igehirdetés fejlesztését is feladatának ismeri. Nyilvános rendes istentiszteleti helyek: a Kálvin-téri templom (minden ünnep- és vasárnap d. e. 10, d. u. 3 órakor és adventtől húsvétig este 6 órakor, hétköznap d. e. 9 órakor); a tavaszmezőutczai főgimnázium tornaterme (minden ünnep- és vasárnap d. e. 10 órakor); a Szilágyi Dezső-téri templom (minden vasárnap d. e. 10, d. u. 3 órakor, adventtől húsvétig d. u. 5 órakor); zuglói templom (minden vasárnap d. e. 10 és d. u. 3 órakor); kőbányai templom (minden vasárnap d. e. 10 órakor); a rózsa-utczai imaterem (minden vasárnap d. e. 10 ós este 6 órakor); a hold-utczai iskolaterem (minden vasárnap d. e. 10 és este 6 órakor); a Bethesda-kórház (minden vasárnap d. e. 9 órakor); svábhegyi iskolaterem (minden vasárnap d. e. 11 órakor). E kilencz rendes igehirdető helyen kivül a fővárosi elemi iskolákban, a város különböző helyein még 10 rendkívüli helyen foly az igehirdetés a sátoros ünnepeken és vasárnaponként, 2—3 heti időközökben ; sőt a szomszédos Rákosfalva, Rákosliget, Budafok ós Albertfalva iskolatermeiben is hirdetteti az egyház az evangéliomot. Ezt a rendes és rendkívüli igehirdetést az egyház 3 rendes lelkésze, 12 vallástanító lelkésze és 6 (papoló és hitoktató) segédlelkésze látja el. Különös gondot fordít az egyházi bizottság a társadalmi igehirdetésre, a mit a főváros területén működő evangéliomi egyesületek, névszerint a Lorántfly Zsuzsánna Egyesület, a Református Ifjúsági Egyesület s a Bethánia-Egyesület is, a vallásos esték alakjában buzgón fölkarolnak és a téli időszakban szorgalmatosan megtartanak. Sikeresen fejlesztette az egyház vezetősége az egyház anyagi erejét is. Az elnökség közvetlen felügyelete alatt és Héder Sándor igazgató vezetése mellett működő gazdasági hivatal áldásosán működött. Az újabban beszerzett adatok alapján 2595 újabb családfő vétetett föl az adófizető egyháztagok névsorába; 220 családfő adója arányosítás útján 650 kor.-val emeltetett. Az egyháztagok megkeresése, nyilvántartása, adó alá vonása évről-évre pontosabb és eredményesebb. Az egyház több buzgó tagja a múlt évben is önként emelte az egyházi adóját, a mely úton 1852 koronával növekedett az adóból való bevétel. E körülmények együttes hatásának köszönhette az egyház azt az örvendetes tényt, hogy az 1906. évben az egyház 10 ezer kor.-val többet vett be egyházi adóból, mint az 1905-dikben, s hogy ennek folytán 50 ezer koronáról egy év alatt 60 ezer kor.-ra emelkedett az adóbevétel. Még örvendetesebb az a tény, hogy az egyház tagjai önkéntes adományok, hagyományok és alapítványok nyújtásával is szépen áldoznak az anyaszentegyház oltárán, hogy ez úton is segítsenek valóra váltani legjobbjaink ideálját: budapesti egyházunk erőssé és hatalmassá tételét, — új lelkészi állások szervezésével, új templomok építése által! Nagyobb hagyományokat és adományokat kapott az egyház a múlt évben : néhai Marosi Jánostól végrendeletiig 20,000 kor.-t (illetve egy P. H. E. T.-i részvényt),