Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-27 / 52. szám

Klerikalizmus a hadseregben. A bécsi Neue Frei Presseben megjelent egy panaszos levél, a mely azt mutatja, hogy a klerikalizmus már a hadseregbe és a tisztképzésbe is bevette magát. A panaszos levelet a wiener-neustadti tisztképző-intézet öt növendéke írta a nevezett lapnak. Elmondják a levélben, hogy november hó utolsó hetében a r. katholikus vallásról az evangélikus vallásra tértek át és erről felettes hatóságuknak jelentést is tettek, Nemsokkal ezután valóságos hajszát indítottak ellenük. Jegyzőkönyvet bejelentésükről csak napok múlva vettek fel. Ezután a tisztekből alakult bíróság előtt kellett meg­jelenniök, a hol újra vallatóra fogták őket. A levélírók közlik továbbá, hogy az áttérés miatt antidinasztikus érzelmekkel vádolták meg őket és a tiszti értekezlet elhatározta, hogy a hadügyminiszternek előterjesztést tesz az ifjak megrendszabályozását illetőleg. Tudtára adták a növendékeknek, hogy áttérésük súlyos vétek a fegyelem ellen, és egy hivatalos megbeszélésen az egyik tiszt kijelentette, hogy nem nyugszik addig, míg az öt ifjút az akadémiából ki nem csapják. A többi növen­dékeket felszólították a tisztek, hogy bojkottálják öt társukat. Egy másik tiszt pedig kijelentette, hogy az öt ifjú eljárását becstelenségnek tartja. — Valóban szépen állunk tehát már a hadsereggel, a tisztképzéssel is. Leendő tisztre nézve protestánssá lenni antidinasztikus és becstelen cselekedet! I)e ha azután az ilyen arczul­csapások miatt fel mer jajdulni a protestantizmus és az egyenlőség és viszonosság elvének becsületes érvénye­sítését sürgeti, — akkor mindjárt ő a lázító s ő a kultur­harcz szítója ! Vájjon akad-e protestáns képviselő, a ki a magyar országgyűlésen meg meri kérdezni ebben az ügyben a kormányt? Majd meglátjuk! Az Újpesti Ref. Kör e hó 13-án tartotta második cziklusának első előadását, díszes és nagyszámú közönség jelenlétében, az állami polgári leányiskola tornatermében. Az estély központja Feltóthy László tanárnak „Tudományok az ember szolgálatában" érdekes és népszerű modorban megírt felolvasása volt. Kiegészítették a gazdag és vál­tozatos műsort Kiss Pál János saját szerzeményű vallá­sos költeménye, Vargha Máriska énekszámai, Huszka Erzsike melodrámája, a kör dalárdájának megnyitója s bezárója. Az estélyt Nemes Elemér segédlelkész rendezte. ISKOLA. Az Országos Ref. Tanáregyesület központi igaz­gatósága decz. 13-án Debreczenben gyűlést tartott, mely­nek általánosabb érdekű eseményei voltak mindenokelőtt a külföldi utazási stipendiumok tárgyában a konventhez intézendő felterjesztés, mely szerint egyházi főhatóságunk tegye lehetővé több tanárra nézve a külföldi tanulmány­útat, részint a meglevő s újabban kizárólag a lelkészi pályán lévők által használt ösztöndíjak méltányosabb szétosztásával, részint az állam kormány által engedélyezett ösztöndíjak némely részének a ref. tanárok számára való kieszközlésével. Megsürgeti az igazgatóság a minisz­tériumban Kiss Lajos Magyarok nyomozó történelmének az approbatióját, melyet a minisztérium elsőízben bírálat czéljából egy olyan érdekelt tanárnak adott ki, a ki a Szent István Társulat megbízásából maga is írt hasonló tárgyú tankönyvet. A minisztérium is belátta ez intéz­kedés fonákságát, mert új bírálat alá bocsátja a tan­könyvet. Más tárgyú tankönyvkiadványai az egyesületnek az alsóbb osztályok számára készített Olvasókönyvek. Az I—III. kötet már megjelent, s ezzel egyszersmind be is fejezte az egyesület az Olvasókönyvek kiadását. A IV. osztálytól kezdve használatos magyar irodalmi tankönyvekben az elméleti résszel együtt rendesen Olvasó­könyv is van ; külön Olvasókönyvet vétetni a növendékek jelentékeny anyagi megterheltetésével járna Aztán a IV. osztálytól kezdve az elméleti részben — a melynek az Olvasókönyv szolgálatában áll az alapelvekre nézVe, — olyan ellentétes szempontok uralkodnak a tudományban, hogy az Olvasókönyv egyik-másik iránnyal, következés­képen több tanár tudományos meggyőződésével éles ellentétbe kerülne. Az egyesületnek pedig nem lehet fel­adata, hogy akármelyik tanárra olyan tankönyvet oktro­jáljon, a mely az ő tudományos meggyőződésével meg­nem egyezik. Ugyancsak — legalább egyelőre — nem irat az egyesület III—IV. osztályú magyar történelmi tankönyvet, melyre egy pár tanártestület felhívta a figyel­met. Más volt a helyzet a VIII. osztályú oknyomozó történelemmel. Ilyen tárgyú protestáns szellemű tan­könyvünk nem volt. Ellenben amolyan van elég (Török István, Baróthy-Csánki, Szádeczky Lajos, Kiss Lajos stb.) Szó esett a tanári fizetésrendezésről, illetőleg a minisz­térium által a ref. tanári státus rendezésnél követett s újabban közzétett alapelvekről. Az esetleges sérelmek orvoslása czéljából a tanáregyesület nagyobb akcziót indít, s az ügy előkészítésére 4 tagú bizottságot küldött ki, s felhívja a tanárkarokat is e tárgyban véleményeik beterjesztésére. A közgyűlés helyének és idejének meg­állapítása czéljából határozatba ment a választmánynak 1909 febr. l -re való összehívása. A kurrens-ügyek, a tagok és belépésének tudomásul vétele után jóleső érzéssel vette tudomásul az igazgatóság Beöthy Zsoltnak 60-ik születés napján küldött üdvözletét. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy a Budapestről, Nagykőrösről és Szatmárról beérkezett tudósítás szerint a „Szövétnek" pártolását a fenntartó testületek is melegen felkarolták. Tanári székfoglaló. Dr. Németh Gábor, a buda­pesti ref. főgimnázium egyik új tanára, f. hó 19-én dél­előtt tartotta meg, az intézet elöljárósága, tanári kara és ifjúsága előtt székfoglaló értekezését, a melyben Johann Gaudenz von Salis-Seenis költészetét fejtegette nagy készültséggel. Az új tanárt üdvözlőkhöz mi is szívesen csatlakozunk. A polgári iskolai magánvizsgálatok szabályozása. Az a panamázás, a melyet a főváros néhány polgári iskolája gyakorolt a magánvizsgálatok körében, arra indította a kultuszminisztert, hogy a magánvizsgálatokat illetőleg a visszaéléseket kizáró újabb rendelkezéseket tegyen. A rendelet mindenekelőtt arról intézkedik, hogy magánvizsgálatot ezentúl az állami és községi polgári iskolákban évenkint csak kétszer: a karácsonyi szünet közben és az évzáró nyilvános vizsgálatok után; a magán- és társulati polgári iskolákban pedig csak egy­szer, az utóbbi terminus alkalmából szabad tartani. Az elemi iskola ötödik és hatodik osztályú bizonyítványa nem jogosít a polgári iskola második, illetve harmadik osztályából való vizsgálatra. Két osztály tárgyaiból a tanfelügyelő csak rendkívüli körülményekkel megokolt esetben adhat engedelmet összevont vizsgálatra. Egy­általán pedig minden vizsgálatra kizárólag a tanfelügyelő adhat engedelmet. A vizsgálatért benyújtott folyamodást hat héttel a terminus előtt köteles az iskolaigazgató a tanfelügyelőhöz, fölterjeszteni. A ki közhivatalban van alkalmazva, az kérvényét csak saját fölöttes hatósága útján adhatja be. A ki pedig nem állandó lakóhelyén akar vizsgálatot tenni, annak hatósági és erkölcsi bizo­nyítványát az igazgató köteles hivatalos tudakozódás utján az illető község elöljáróságánál ellenőrizni. Ez aztán elejét veszi a hatósági és erkölcsi bizonyítvány meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom