Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-27 / 52. szám

hogy pedig a X. Pius Pápa parancsából a Congregatio Concilii által Rómában, 1907. évi augusztus 2-án kiadott eljegyzési és házassági törvény a magyarországi római kath. egyháztagokkal kötött vegyesházasságoknak érvényét és azok következményeinek törvényes voltát a róm. katli. házasféllel szemben csak bizonyos kikötések mellett ismeri el, s ezzel a magyar házassági jognak az 1844. évi III, majd 1848. évi XX., 1868 évi LIIÍ. és az 1894. évi XXXI. t.-cz. által lefektetett alapjait, a vallásfelekezetek közötti béke veszélyeztetésére alkalmas módon támadja meg, ugyanezért felkéri az egyetemes konvent a m. kir. kormányt, hogy az említett támadás elhárítása iránt intézkedjék". Az immár két javaslat felett megindult vitában Fejes István és dr. Nagy Dezső az értekezletéhez csatlakoztak, részint, mivel ezt erőteljesebbnek, részint pedig inkább szabad kezet engedőnek ítélték. Nagy Lajos esperes gyorsabb intézkedést szeretne, mint a mi az ügynek a közös bizottsághoz utalása mellett várható. Különösen sürgős volna az intézkedés a horvát-szlavonországi protestánsok és a katonatisztek szempontjából. Horvát-Szlavonországban, a hol nincs polgári házasság, a Ne temere mellett minden vegyesházasságnak a róm. kath. papok előtt kell megköttetnie, s ugyanerre vannak kényszerítve a katonatisztek is, ha házasságukat róni. kath. egyházi szempontból érvényesnek akarják tekintetni. Ez pedig csak reverzális adás mellett lehetséges. 0 tehát Degenfeld javaslatához csatlakozik. Br. Bánífy itt megszakította a tárgyalást s annak folytatása a harmadik napra maradt. A harmadik napon, a melyen a konvent Antal Gábor és a betegsége által visszatartott br. Bánífy Dezső helyett gr. Degenfeld József elnöklete alatt tanácskozott, Czike Lajos, György Endre, Erőss Lajos, gróf Tisza István és Nagy Lajos vettek részt a Ne temere vitában. Czike L. az állásfoglalás gyengítésének tartja gr. Degenfeld külön indítványát s kérte annak visszavonását. György Endre azokra a veszedelmekre mutatott reá, a melyeket a Ne temere szerint való vegyesházasságok a magyarságra vonnak a nemzetiségi vidékeken. A Ne temere kérdése tehát nem csupán felekezeti, hanem elsőrangú nemzeti kérdés is. Degenfeld javaslatát pártolja. Erőss Lajosnak nem a javaslat tartalma, hanem annak formája ellen van kifogása, s ezért Degenfeld javaslatához csatlakozik. Gróf Tisza István, Őzikével szemben kijelenti, hogy Degenfeldnek joga van javaslata fenntartására; Nagy Lajossal szemben pedig, hogy az ügynek a közös bizottsághoz utalása éppen nem jelenti annak elposványosítását. Nagy Lajos a sürgős intézkedést a már említett okokból tartja szükségesnek, s e végből indítványozta, hogy az értekezleti javaslatba vétessék bele még az is, hogy a kormány hathatós támogatását is kéri a konvent. A vita bezárása után szavazásra bocsáttatván az ügy, a konvent többsége az értekezlet határozati javaslatát fogadta el. Fejes István, a tiszáninneni kerület elnökségének gyengélkedésére való tekintetből, azt a kérdést vetette fel, hogy a protestáns közös bizottságban miként történjék az elmaradt tagok helyettesítése? Antal Gábor azt hiszi, hogy az elmaradt tagokat a konventi póttagok helyettesíthetik. Gr, Degenfeld ezt a nézetet nem fogadhatja el, mert a közös biz. egy külön megalakított bizottság, a melyben az elmaradtakat a konventi póttagok nem helyettesíthetik. Nem helyettesíthetik Őket még a tavaly pótlólag beválasztottak sem, mert azok csak a 48: XX. végrehajtása ügyében beterjesztendő törv. javaslat tárgyalására küldettek ki. Dókus Ernő, a pótlólag beválasztottak nevében nyilatkozatott kér, hogy ők csak a 48: XX. felett tárgyalhatnak-e, vagy más, a köz. biz. elé utalt ügyekben is ? Dr. Nagy Dezső bizottsági póttagok választását ajánlja. Dr. Darányi Ignácz szerint a pótlólag beválasztottak csak a 48 : XX. ügye felett tanácskozhatnak; de ha az evangélikusok talán más ügyek tárgyalására is meghívják pótlólag beválasztott tagjaikat, akkor tegyük meg ugyanezt mi is. Póttagok választását csak az evang. egyházzal való megegyezés esetén látja lehetőnek. Fejes István s Nagy Károly a póttagok választását a konvent kizárólagos jogainak tekinti. A bizottságban nem az a fontos, hogy kik képviselik az egyházakat, hanem csak az, hogy többen ne képviseljék, mint a hogy megállapíttatott. A póttagok választására vonatkozó indítványt Nagy K. helyesli, annak azonban, az ügyrend értelmében, tárgysorozatra tűzését kéri. Ebben a véleményben volt gr. Degenfeld és gr. Tisza is. Az indítvány tehát jegyzőkönyvbe foglaltatott ós a következő konvent ülésének tárgysorozatára tűzetett. Dr. Baksa Lajos előadó a tőkesegélyosztó biz. javaslatait terjesztette ezután elő. A kerületek, a konvent tavalyi felhívására, újból átnézték szükségleteiket, kivéve a tiszáninneni kerületet, a mely igényeit változatlanul fenntartotta. A konvent újból felhívta a kerületet a szükséglet revideálására. A többi kerületek bejelentett igényeit elfogadta; de felhívta a kerületeket annak megjelölésére, hogy mely gyülekezetek volnának azok, a melyek az első sorból a másodikba és megfordítva, áthelyezhetők volnának. A rendelkezésre állott 3212 kor. 22 fillér terhére akövetkező tőkesegélyek állapíttattak meg: Dunamelléken: Dunaföldvár 200 K, Tiszavárkony 175 K, Vejti 125 K. Dunántúl: Kiskorpád 200 K, Jóka 150 K, Iléreg 150 K, Nagysáró 100 K. Tiszáninnen: Ózd 200 K, Gálszécs 150 K. Szin 150 K. Tiszántúl: Orosháza 250 K, Beregsurány 175 K, Nyégerfalva 150 K, Papos 125 K, Apahegy 100 K, Királyháza 100 K. Erdélyben: Déva 300 K, Szentmargita 200 K, Lupény 100 K, Tűr 100 K. Bogyiszló elkésve beérkezett s a kerület által nem tárgyalt kérelme nem volt figyelembe vehető. Végül az adóalapi végrehajtó-bizottság javaslatai kerültek tárgyalásra. A javaslatokat a konvent változatlanul elfogadta. Az első, második és harmadik megálla-