Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-20 / 51. szám

a melyeket az egyház Évkönyveiben évről-évre kinyomatott. Mily nemes lelkület, minő emelkedett szellem nyilatkozik meg e jelentésekben! Hogy tudott örülni az egyházi élet örvendetes jelenségei fölött, hogy tudott sirni és gyászolni az egyházat ért csapások miatt. Társadalmi munkásságában nem sokat vállalt, de a mibe belefogott, azt híven teljesítette. Szerény és tartózkodó természete miatt vezérszerepet se nem igényelt, se nem vitt sehol; de hasznos és jó munkát végzett mindenütt, a hol megfordult. Az Országos Prot. Árvaegyletnek kezdettől haláláig munkás választmányi tagja, naptárának 16 évig szerkesztője volt. A Ballagi-Kovácsféle Protestáns Egyletben mint a Keresztyén Család szerkesztője és az Egyházi Reform munkatársa hasznos tevékenységet fejtett ki. Az Országos Nőképző Egyletben az alapítás idejétől haláláig munkás tag, 40 éven át közkedveltségű tanár volt. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak régebb idő óta választmányi tagja. Ám e becses ^rodalmi, egyházkormányzati és egyháztársadalmi munkásság Farkas Józsefnél a professzorságból sarjadt ki. Mert Farkas József első sorban és mindenek fölött professzor, született professzor volt. Professzor volt, a professzoroknak abból a régi jó fajtájából, a kik nem csak oktatnak, hanem nevelnek is. Nagy tudományával kitűnő elméleti oktató, folyékony szabad előadásával jeles ismeretközlő, a kinek se jegyzetre, se segédkönyvekre előadás közben soha szüksége nem volt. Kenetes ajkáról mézédesen folyt a beszéd. De nemcsak oktatni, hanem nevelni is szeretett. Nevelt bámulatos pontosságával és példás szorgalmával. Társai között mindig első, a ki az előadó teremben megjelent és mindig utolsó, a ki elhagyta azt. Nevelt melegszívűségével és ritka emberszeretetével, a mely szeretni és szeretetével magához tudta bilincselni a tanítványok szívét. A budapesti theologiai akadémiának az ő életében sok kitűnő tanára volt; együtt működött Peti Józseffel, Haberern Jonathánnal, Molnár Aladárral, Dömötör Jánossal, Ballagi Mórral, Bihari Péterrel, Kovács Alberttel, Kenessey Bélával, Petri Elekkel, Szabó Aladárral stb. stb.; de annyira népszerű, annyira közkedveltségű, annyira szeretett professzora egy sem volt ez intézetnek, mint Farkas József, a ki nemcsak tanára, hanem valóságos atyja volt az ifjúságnak. Nemcsak a volt papnövendékek, hanem azon tanítványai is, a kiket mint kisegítő tanár a református főgimnáziumban, a Kalocsa Róza-féle felsőbb leányiskolában és az Orsz. Nőképző-Egyesület leánynevelőintézetében oktatott, mindig a legmelegebb szeretet és páratlan tisztelet érzésével vették körül örökké vidám és mindig szeretetreméltó tanárukat. Tanárkodásának nemcsak belső értéke kiváló, hanem példátlanul hosszú ideje is gondviselésszerű. Életének 75 évéből 51-et töltött tényleges tanári működésben. Báthory Gábor, Maller Ferencz és Sípos Pál helyettes püspököket nem számítva, Török Pál, Szász Károly és Baksay Sándor rendes püspökök idejében 53 évre terjedt egyházi közszolgálata. Gróf Teleki Sámuel, gróf Ráday Gedeon, gróf Lónyay Menyhért, gróf Tisza Lajos, Szilágyi Dezső és Darányi Ignácz, tehát hat főgondnok kormányzási idejére esik hosszú lelkészképző működése, úgy, hogy a dunamelléki egyházkerületben, néhány legidősebb lelkipásztor leszámításával, az egész működő lelkészi kar, az egész theologiai tanári kar s a középiskolák lelkészjellegű tanári eleme mind tanítványa Farkas Józsefnek. Valóságos professzor-patriarcha és nesztora az ország theologiai tanárainak. Tanári működése össze van forrva a budapesti theologiai akadémia félszázados történetével: Farkas József akkor kezdte tanári pályáját, a mikor az intézet 1855-ben annyi küzdelem között megalapíttatott. Fényes elmén, kiváló professzoron, jeles egyházi írón, ritka jó emberen vett erőt november 27-én a halál, s a veszteség, mely ebből ránk szakadt, sokunknak súlyos, minden érdekeltnek fájdalmas, legsiralmasabb az ő elárvult családjának. De Farkas József életének a tanulsága is fölemelő és megnyugtató. Mert Farkas József ama nemes harczot híven megharczolta, pályafutását bevégezte, a hitet megtartotta s mi hisszük, hogy eltétetett számára az életnek ama koronája. Mert a kik sokakat vezérelnek az igazságra, azok, miként a csillagok, örökkön-örökké fénylenek. Farkas József az igazságnak élt, igaz ember volt, jó ember volt, a ki nagyon tudott szeretni és tudva soha senkit meg nem bántott. Környezetébe állandó erőt varázsolt örök vidám lelke és zavartalan békességet lehelt békességszerető szíve. Halálával egy darab szeretet szakadt ki intézetünk életéből. Áldott legyen emlékezete! Szöts Farkas. EGYHÁZ. Lelkész választások. A mezöszentgyörgyi ref. gyülekezet Eötvös Sándor rátóti lelkészt, — a berhidai ref. gyülekezet Szűcs János, garamvezekényi segédlelkészt, — a galsai evang. gyülekezet Mód Aládár czeldömölki, — a balaton-szentlászlói evang. gyülekezet Magyar Géza, püspöki segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Teniplomszentelések. A mosniczai, telepes magyar községnek a kincstár által épített református templomát f. hó 6-án szentelték fel nagy ünnepélyességgel, a délvidéki reformátusság és magyarság nagy érdeklődése mellett. A felszentelést Erőss Lajos püspök végezte, a kit érkezése alkalmával a megye részéről Somogyi Gyula főszolgabiró, a gyülekezet részéről pedig Szombathy István helybeli lelkész üdvözölt, A felszentelő istentiszteleten jelen voltak a földmívelésügyi miniszter képviseletében dr. Zsedényi Béla osztálytanácsos ; a kincstári birtok tisztviselői; a megye képviseletében Somogyi Gyula és Fábry Géza főszolgabirák, továbbá a temesmegyei ref. egyházak képviselői. A felszentelő imádságot Eröss Lajos püspök, az alkalmi egyházi beszédet Futó Zoltán szentesi lelkész mondotta. Urvacsorát Fekete Gyula nagykikindai és Hamar György vadászerclői lelkészek osztottak. Takaró Imre temesvári katonai lelkész keresztelt; Szombathy István helybeli lelkész pedig a záró imádságot mondotta. A templomszentelés után 300 terítékes közebéd volt, a melyen a püspök szép beszédben méltatta dr. Darányi Ignácz földmívelésügyi minisz-