Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-06 / 49. szám
hatalmat a magyar nemzet józan, a szó nemes és — megköti ugyan a polgári házasságot, de magára igaz értelmében liberális elemeinek egv óriási nézve érvényes házasságnak csak azt a frigyet tekinti, táborba tömörülése teremtheti meg! Ismételten melyet egyháza lelkipásztora előtt köt. mondjuk tehát, hogy ennek a tömörülésnek a létre- Ez volt az a lelkiismeret-szabadság, melynek meghozásával ne késsünk; inert ha késünk csak egy engedését akkor a szabadelvűek fennen hangoztatták, esztendeig is, a klerikális reakczió olyan erőre Alig mult el azonban egy évtizede annak, hogy a jut és olyan hatalmat kaparít a kezébe, amellyel törvényt megalkották, máris elhemályosítani igyekeznek szemben a küzdelemnek még csak a felvétele is annak a lelkiismeret-szabadságnak elvét, megmásítani a szinte reménytelenné válik ! törvényhozás intencióit és meghamisítani a törvényt. A jelenlegi viszonyokat és a klerikális reakczió Az egyik református szuperintendens évi jelentésévakmerőségét jellemző néppárti kiáltványt alább ben, míg egyrészt elismeri, hogy a törvény és miniszteri egész terjedelmében közöljük. Olvassátok protes- rendeletek a házasulandó feleknek megengedik, hogy tánsok, olvassátok minden, liberálisan gondolkozók, megtagadják a jegyzőkönyv aláírását, addig másrészt és induljatok cselekvésre! hangoztatja, hogy ugyanez a jog nem illeti meg a , v tanúkat. J elhívás! A nagyméltóságú m. kir. Kúriának egy tanácsa pedig Mikor a törvényhozás a házassági jogról szóló 6218/B 1908. sz. a. 1908- szept. 17-én kelt ítéletében törvényt megalkotta, az ezen törvény alapján életbelép- még ennél is tovább megy, mert — megállapítva azt, tetett polgári házasság szószólói azzal érveltek, hogy ez hogy a ki a törvény kötelező erejének ellenszegül, a a szétválasztása a jogrendnek az egyház vallási rendjé- törvénnyel szemben engedetlen — bűnösnek mondotta tői, nemcsak az államnak adja meg a teljes szabadságot, ki Koczurek Rezső pozsony-sz.-istváni róm. kath. plébánost hanem az egyháznak is a vallási élet terén, a maga azért, mert fölszólította híveit, hogy tagadják meg az eszközeivel, a maga rendezésére álló összes szervezetével, állami házassági anyakönyvnek aláírását, és őt az 1904. évi Hangoztatták s ezzel az ingadozók egy részét vagy XXXVI. t.-cz. 12. §-ában foglalt törvényes intézkedés megnyerték, vagy leszerelték, hogy kivétetvén az állam elleni engedetlenségre való felhívás miatt, a Btk. 172. által megkövetelt és kötelezőleg előirt házasságkötés bekezdése alapján, 14 napi államfogházra és 200 korona alakszerűsége az egyház kezéből, az egyház pásztorai pénzbüntetésre ítélte. annál hatékonyabban működhetnek a lelkiek terén.. ],lir: • Nem szenved kétséget, hogy az előbb hivatkozott dették, s szabályozást is nyert, hogy az anyakönyves ítélet állásfoglalása ellenkezik az 1894. évi XXXI. t -cz. figyelmezteti a házasulókat, hogy a polgári tisztviselő intézkedéseivel Ellenkezik ezenfelül az 1894. évi XXX. előtt tett kijelentésük: még nem menti fel őket a vállá- t.-cz. 22. §-ának 5. pontjával is, mely intézkedik, hogy suknak tartozó kötelességek alól. az anyakönyvi bejegyzésnek meg kell jelölnie az okot, A törvényhozás nem is kivánt erőszakot alkalmaz^ mely miatt az aláírást megtagadták, a hívek lelkiismeretével szemben és a polgári házasság- De ellenkezik az 1904. évi XXXVI. t.-cz. 12. §-ával kötés érvényessége tekintetében elégnek vette azt, ha is, mely ugyancsak intézkedik az esetre, ha a felek az a felek két tanú jelenlétében, az eljáró polgári tisztvisejő aláírást megtagadják. De ellenkezik az egész törvényelőtt kijelentik, hogy egymással házasságot kötnénk. hozás álláspontjával, hol általános helyeslés fogadta A magyar katholikusok, kivétel nélkül, meghajlottak gróf Apponyi Albert 1908 április 4-én tartott beszédée törvény előtt, s azok is, kik a revíziót hangoztatták és nek azon részét, melyben, az előbb említett törvényt ma is sürgetik, tisztán és kizárólag, csakis törvényes idézve, megállapította, hogy itt egyenesen a törvény tarkereteken belül,...törvényes eszközökkel akarják ezt meg- talmaz arra nézve felhatalmazást, hogy azon felek, a valósítani. melyek közé a tanú is tartozik, a jegyzőkönyvet alá-Vitán kivül állott a törvény megalkotása idején, írhatják, vagy nem írják alá, és hogyha valaki a törvény hogy a házasuló feleket, szóbelileg tett kijelentésükön felhatalmazása szerint cselekszik, ez semmiféle hivatalos felül, mire sem szabad, kell és lehet kényszeríteni. bírálat tárgyát nem képezheti. A házasság megtörténtének jegyzőkönyvbe való A nagyméltóságú m. Kúria tanácsának azon állásvétele már neiji a felek, nem a tanúk, hanem egyedül és ki- pontja tehát, mintha az a házasuló fél vagy tanú, ki az zárólag az eljáró polgári tisztviselő feladata és köte- anyakönyvet nem írja alá, a törvény kötelező rendelkelessége. Ha a felek, vagy tanúk akarják, aláírják a zésének ellenszegülne s a törvénnyel szemben engeházasság megtörténtét tanúsító okiratokat; de ha nem detlen volna, ellenkezik a törvénnyel, a miniszteri renakarják, nem írják alá. Hogy miért nem írják alá, indo- deletekkel s a törvényhozó akaratával. Viszont kétségbekolni nem tartoznak és senki sem kérheti tőlük számon, vonhatatlan igazság, hogy a ki, akár lelkipásztor, akár Megtagadhatja bárki testi fogyatkozás miatt is; de magánember legyen az,, mást felhív arra, hogy a polgári megtagadhatja azon alapon4 t is, hogy mint az egyháznak házasságkötés alkalmával ne írja alá a jegyzőkönyvet, hű fia, szentségnek tartja a házasságot s kijelenti a a törvény ellen nem vét és bűncselekményt nem követel. polgári tisztviselő előtt, hogy — mert a törvény kötelezi Minden bűncselekménynek valami jogot kell sér-
