Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-15 / 46. szám

minálunk valóságos vandalizmus uralkodik. Drezda városa a maga régebbi és újabbi műemlékeivel kedvező talajnak bizonyult a kérdés fejtegetésére. Németországban is szükségét érzik annak, hogy műemlékeink múltját illetőleg nagyobb kegyelettel és konzervativebb érzékkel kellene eljárnunk. Majd a pozitív irányú Stange tanár „a keresztyónségről és modern világnézetről" tartott nagyérdekű és tartalmas tudományos előadást. Kimutatta, hogy korunk modern, de azért éppen nem egységes világnézetét a természet ós a logikai gondolkodás túlbecslése jellemzi. A szigorúan tudományos módszerrel szemben hangsúlyozza a vallásos tapasztalás jogosultságát, mely nélkülözhetlen feltétele az egységes és éppen azért egészséges világnézetnek. A valódiság határain túl a tudomány nem emelkedhetik s itt pótlólag a vallásos tapasztalásnak kell hozzájárulnia. Egy egységes világnézet alkotása korunk megoldandó feladata, s itt a tudomány első sorban a vallásnak köszöni a világegyetem egységének gondolatát s a kultura értékeinek gyakorlati vonásait. Az egységes világnézet nem is az értelem, hanem az egész ember dolga. Ez alapon a keresztyénség sem konstruálható az érzéki tapasztalás, hanem egyedül az isteni kijelentés alapján, a mi viszont nem a tudomány, hanem a vallásos tapasztalás tárgya és dolga. Egy ó-szövetségi kérdésről, „Esdrás és Nehemiás reformácziójáról" Buhl kopenhágai tanár tartott előadást, a melynek jelentősége a törvény és a prófétai szellem ébrentartásában keresendő; míg „Jézusról és Pálról, vagyis a törvény kérdéséről és annak megoldásáról az új-szövetségben" Schnedermann lipcsei tanár értekezett. Főbb gondolatai a következők: Pál apostol nem tekinthető a keresztyénség megalapítójának, mivel ő Jézusra és Jézus a zsidóságra ment vissza. Néptörténeti alapon keletkezett Jézus és Pál apostol igehirdetése. így Jézus halálának oka is kortörténeti viszonyokban keresendő. A szombat törvényével való szakítás vezette Jézust a farizeusokkal való szakításra. Mivel mint Messiás szembeszállott a törvénnyel s a törvény miatt annak őreitől megöletett, azért ő a törvény vége és befejezése. Jézus életének ezt a tényét Pál apostol csak magyarázta, a miért is az ő és Jézus igehirdetése közötti ellentétről szó sem lehet. íme ilyen tartalmas volt a theol. tanértekezletnek drezdai lefolyása. Komoly, tudományos kérdésekkel és nem lármás egyházpolitikával és türelmetlen agresszív föllépéssel foglalkoztak azon. S ugyanilyen volt a protestáns érdekek megvédésére alakult Evang. Szövetség 21-ik nagygyűlésének komoly lefolyása is Braunschweigban. Közel 800 tagja vett részt a gyűlésen s azok között 312 hivatásos theologus. Lefolyásából megtudjuk, hogy az Evang. Szövetség 1907 ápr. hava óta 2163 helyi egyesületével 348,160 tagról 370,000-re emelkedett, a mi körülbelül a protestáns lakosság 1%-ának felel meg. Megtudjuk továbbá, hogy agilis sajtója, 17 közlönyével 403,500 példányban jetent meg, s hogy az utolsó évben több mint 1000 gyűlést tartott a helyi egyesületekben. Nagy szám az az előző évekhez viszonyítva. A titkári jelentés Goerling tollából, azt is konstatálta, hogy a czentrumpárti sajtó valóságos alarmhírekkel traktálja a maga olvasóit egy közelálló új kulturharcz kitörése tekintetében, sőt legújabban az ultramontanizmus valóságos hadjáratot indított a konfirmandus oktatás ellen Németországban. Sajnos, a jelentés ott is az evang. keresztyénség életerőiben való bizalomnak a hiányával vádolja a protestáns köröket, a minek erős vádja a hódító ultramontanizmus lármás akcziójával szemben főleg a magyar protestantizmust éri széles e hazában. Mint Németországban a czentrumpártot, úgy nálunk a néppártot nem ismerjük eléggé a maga agresszív evangélium- és protestánsellenes akcziójában. Sajnos, nem terjeszkedhetünk ki az összes előadások ismertetésére. A nagygyűlésen VierecJc tanár, a nagyhírű művelődéstörténetíró elnökeit. Jó hatással volt, hogy egy 3000 márkás adományt is jelentettek be az Evang. Szövetség czéljaira. Természetes, hogy a felekezetközi viszonyok ismertetése az egyes német prot, tartományegyházak területein élénken foglalkoztatta a szövetség okt. 4—7. napjain tartott üléseit. így Braunschweigban, Königsbergben és másutt. A külföldi német evang. feladatok és teendők ismertetésénél a misszió is szóba került. Hiszen volt idő és pedig mindjárt a Szövetség keletkezése első éveiben, a midőn az Evang. Bund-ot még bizonyos misszióellenes törekvésekkel is vádolták. Pedig egy Beyschlag vagy Lipsius s a szövetség más nagyhírű alapítója, mint arról személyesen is meggyőződtünk, sohasem volt ellensége a missziónak, így a német prot. misszióról a gyarmatok területein Hausleiter tanár, az egyházi szervezet hiányáról India városaiban Paul lelkész és az osztrák reformmozgalomról annak legalaposabb ismerője Mayer zwickaui lelkész tartott tanulságos és nagyérdekű előadást. Helyes dolog, hogy a szövetség a külföldi protestáns érdekek ápolását és fejlesztését is kitűzte feladatául, az agresszív ultramontanizmus hódító útjaival szemben. Magán a főgyűlésen Sell bonni tanár, az ismert nevű egyháztörténetíró a „konfesszióról és konfesszionalizmusról" értekezett, s azt vitatta, hogy az uralomra vágyó római pápás türelmetlen konfesszionalizmussal szemben úgy protestáns vallási, mint nemzeti tekintetben — s ez nekünk magyaroknak is szól — résen kell lennie az elvileg türelmes protestantizmusnak. De — tesszük hozzá — türelmet mindenkivel szemben, csak a türelem ellenségeivel szemben nem és sohasem. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás.