Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-08 / 45. szám

vetkezőket. A kerület négy fő- és két algimnáziumában az 1907/8. iskolai évben, az óradíjasokkal együtt, összesen 111 tanár és tanító működött és pedig oly buzgósággal, hogy az elért eredmény teljesen kielégítő volt. A tanulók száma Budapesten 594, Halason 232, Kecs-Keméten 264, Nagykőrösön 356, Gyönkön 67, Kunszentmiklóson 101, összesen: 1614 volt. A hat középiskola fenntartási költségei 379,575 koronára rúgtak és pedig Budapesten 102,086, Halason 56,392, Kecskeméten 95,818, Nagykőrösön 68,225, Gyönkön 25,723, Kunszentmiklóson 31,349 koronára. A fenntartási összegekből államsegély fedezett 120,900 koronát. Őszinte sajnálattal értesült a gyűlés a jelentésből a felől, hogy a budapesti főgimnáziumnak érdemdús tanára: Laky Dániel nyugalomba vonult. Laky Dániel, mint paedagogus s mint tankönyvíró országosan ismert ós becsült nevet szerzett magának. A kerületi gyűlés is jegyzőkönyvében örökítette meg ez érdemeket. A nagykőrösi tanítóképző intézetről Daru Mihály képezdei tanár tett jelentést. A tanítószemélyzet az 1907/8. iskolai évben 12 egyénből állott, a kiknek vezetése alatt 105 növendék állott. Az elért eredmény teljesen kielégítő. Az intézet a tavalyi iskolai évben 36 tanítói oklevelet adott ki. A jelentést a gyűlés tudomásul vette és Morvay Ferencz indítványára arra utasította a tanítóképesítő-bizottságot, hogy az oklevelekben tüntesse ki azt is, hogy a tanító képesítve van-e a kántorságra is. Szilassy Aladár a kerület és a budapesti egyház által közösen fenntartott Baar-Madas felsőbb leányiskoláról tett jelentést. Az intézet szervezetére vonatkozó munkálat elkészült, s azt a gyűlés a középiskolai bizottságnak adta ki, a jövő gyűlésre való átnézés és véleményes jelentéstétel végett. Az intézet örvendetesen, fejlődik s mind nagyobb kedveltséget nyer az előkelő protestáns körökben. A népiskolai bizottság jelentéseit Báthory Dániel tanácsbíró terjesztette elő. Ezek során utasította a kerület az iskolafenntartó egyházakat, hogy ha a maguk erején nem képesek az 1907. XXVII t.-cz. rendelkezéseinek megfelelő tanítói fizetést biztosítani: kérjenek annak fedezésére államsegélyt. Az 1907. XXVII. t.-cz. 30. §-a ellen, a mely a lelkészeket, mint a felekezeti iskolaszék elnökeit, a tanfelügyelők alárendelt közegeivé teszi, felír a kerület a konventre. Morvay Ferencz felszólalására utasította a közgyűlés a népiskolai bizottságot, hogy a népiskolákra vonatkozó törvényeket és miniszteri rendeleteket évről-évre tanulmányozza át s tegyen azokról jelentést, hogy a közgyűlés a szükséges intézkedéseket megtehesse és az esetleges sérelmek ellen orvoslást kereshessen. - Az egyházmegyék utasíttattak, hogy a népkönyvtárak szervezésére és a tanítóválasztási szabályzatra vonatkozólag javaslataikat a jövő évi közgyűlésre terjesszék fel. A tankötelesek vallási hovatartozandóságának biztos megállapíthatása és a visszaélések kikerülése végett elhatározta a gyűlés, hogy a konvent útján megkeresi a kultusz- és a belügyminisztert olyan utasítás kiadása iránt, a mely szerint a polgári anyakönyvvezetők a tankötelesek számára kiadott tanúsítványokban tűntessék ki a gyermekek vallását is. Hosszabb vita folyt a baracskai segédtanítónői választás felett. Az egyházi törvény ugyanis megengedi az állandó segédtanítói állás szervezését; az 1907. XXVII. t.-cz. azonban úgy rendelkezik, hogy segédtanítóval a tanítói állás legfeljebb egy évig tölthető csak be. A baracskai egyház az egyházi törvény alapján segédtanítónői állást tartott fenn már régebben s azt most újabban is betöltötte. Az esperes azonban, hivatkozva az 1907. XXVII. t.-cz. rendelkezésére, a megválasztott tanítónőt nem mint helyettes-, hanem mint rendes másodtanítót erősítette meg hivatalában. Ezt az intézkedést az egyház a kerületre felebbezte, — s a gyűlés, hoszszas vita után, tekintettel arra, hogy a másodtanítói állás még nincs törvényszerüleg szervezve, szabályszerű eljárás végett visszatette az egyházmegyéhez. A Ráday-könyvtár rendezésére vonatkozó jelentés tudomásul vétele és a könyvtár és a kerületi levéltár jövendő sorsára vonatkozó javaslatok pénzügyi részének a számszékhez áttétele után, Szőts Farkas mutatta be a kerületi egyházi értekezlet jegyzőkönyvét, a melynek alapján a Kálvin-szövetség gyülekezeti fiókjainak szervezését és gyülekezeti ifjúsági egyesületek állítását melegen ajánlotta a gyűlés a lelkészek és a gyülekezeti elöljárók figyelmébe. A nov. 29-iki ülésben Takács József aljegyző előterjesztései mellett a gyülekezetek kölcsönfelvételi, építkezési és adórendszer változtatási kérvényeit intézték el első sorban és pedig általában kedvezőleg, az egyh. m. gyűlések ajánlata szerint. Lévay Lajos aljegyző az egyházmegyék által megerősítés végett felterjesztett lelkészi ós tanítói dijleveleket mutatta be, a melyek meg is nyerték a kerület hozzájárulását. Legfontosabb volt ezen ügyek között a budapesti egyház szervezetét, parochiális körökre beosztását és a lelkészek fizetését megszabó szabályrendelet. Ennek tárgyalásánál dr. Székely József határozati javaslatot terjesztett be arra nézve, hogy a kerület mellőzze a parochiális körök szervezésére vonatkozó szabályrendeletet, hanem utasítsa a pesti egyházat a teljesen elkülönített gyülekezetekre oszlásra és egyházmegyévé alakulásra. Szilassy Aladár és Puky Gyula felszólalásai folytán azonban, a melyek szerint míg egyfelől az Önálló gyülekezetekre oszlás ez idő szerint lehetetlen, — másfelől azonban ennek előkészítése, legalább egyes parochiális körökben, folyamatban van: dr. Székely visszavonta határozati javaslatát és a közgyűlés a szabályrendeletet, az egyházmegyei gyűlés által tett módosítással megerősítette. A gyűlés déltájban, Baksay Sándor püspök hálaadó imádságával ért véget.