Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-08 / 45. szám

ségesebb, kompaktabb és jellegzetesebb, mint a többiek. Össze van foglalva benne mindaz, a mit a többiek hol összevontam, hol kiszélesítve tárgyaltak. A Szász Károly által említett szeretet egyfelől a Krisztus istenfiui személyében megnyilatkozott Isten üdvtényének motívuma, másfelől pedig a keresztyén ember, a relatív istenfiú hit- és erkölcsi életének állandó normája. A Harnack szerint való evangélium mindenestől benne van ebben a két főrészben. Istenországa, Atya, a lélek végtelen értéke, jobb igazságosság, szeretet és a különböző vonatkozások az abszolút és relatív istenfiúság kettős kategóriájába szervesen összefoglalhatók és összefoglalandók. Iíenessey felfogása szerint az Istenben való élet a keresztyénség lényege. Igen, de ezt ő is Jézus Krisztusban, mint eszményben és a keresztyén emberben, mint ez eszmény követőjében, tehát a kétféle istenfiúságban mutatja fel. A Petri Elek szerint való lényeg az Isten országa. Ezt a keretet helyes tartalommal tölti meg a Mészáros kettős beosztása. Tehát a Mészáros rendszerét mind elvi, mind gyakorlati szempontból helyesnek és értékesnek tartjuk. Az a kérdés most már, hogy a rendszert, a keretet minő tartalommal tölti meg? Előbb azonban az ennek s egész müvének alapját képező tudományos theologiai álláspontját kell megvizsgálnunk. Ezt ostromolja leghevesebben és legélesebb gúnnyal az ellentétes álláspontú kritika. Veress Jenő. (Folyt, köv.) BELFÖLD Felhívás az Országos Vallásegyenlőségi Szövetségbe belépésre. Folyó évi szeptember hó 30 dikán, az egyházi és társadalmi körök élénk részvételével, a fővárosban megtartott gyűlésen megalakult az Országos Vallásegyenlőségi Szövetség, a mely czéljait a következőleg határozta meg: Öntudatra ébreszteni s a társadalmi munka terén egyesíteni édes magyar hazánkban, felekezeti különbség nélkül, mindazon egyének és testületek munkaerejét, a kik a felvilágosodás terjesztése, a nemzet és a nép anyagi, szellemi és erkölcsi jólétének emelése, a józan vallásosság ápolása érdekében, az országos törvényekben kimondott és biztosított teljes lelkiismereti szabadság és a vallásfelekezetek között való tökéletes jogegyenlőség és viszonosság magasztos elvei alapján s azok megvalósítása végett, hasonló gondolkodású honfitársaikkal közremunkálni hajlandók. (Alapszabály 2-dik §-a). Az Országos Vallásegyenlőségi Szövetség megalakítói aban a meggyőződésben élnek, hogy szövetkezésükkel és kitűzött czéljaiknak munkálásával a haza javát és boldogságát segítik elő. A ki ugyanis nemzetünk életét nyitott szemmel megfigyeli, lehetetlen nem látnia, hogy vagyoni jólétünk és szocziális életünk még nagyon sok kívánni valót hagy fenn; kulturális életünk, az újabb időkben meghozott nagy áldozatok daczára is, alatta áll a nagy kulturnépek színvonalán; vallásos életünk vagy a hitetlenségbe, vagy az egyoldalú felekezetiességbe csapott át, — s amannak szomorú következménye az egyéni és a közerkölcsök vészes megromlása, — emennek pedig a vallásfelekezeteknek egymással való folytonos súrlódása és a családok, a társadalom és az állam belső békességének felbomlása. Ha nemzetünk javát munkálni akarjuk: meg kell szüntetnünk az anyagi és szellemi szegénységet; a bölcseségnek és a szeretetnek munkáival orvosolnunk kell szocziális bajainkat; ápolnunk kell felekezeti különbség nélkül a józan vallásosságot és a tiszta erkölcsöt ; s arra kell munkálnunk, hogy valóra váltván a törvényesen bevett felekezetek között a mindenféle előjogok, kiváltságok nélküli tökéletes jogegyenlőséget és viszonosságot, s egyenlő arányúvá tevén azok nemes valláserkölcsi és kulturális versenyét, mind az egyes egyházak, mincl azoknak tagjai között mngteremtsük a ma még hiányzó, de nélkülözhetetlen harmóniát, s mindezekkel összeforraszthassuk a nemzetnek különböző rétegeit, és rajtok, mint egységes, megrendíthetetlen kősziklán, felépíthessük nemzeti nagyságunk és boldogságunk dicsőséges hajlékát! Ezt kívánja munkálni, tisztán társadalmi úton, a felekezetiesség és a pártpolitika teljes kizárásával, az Országos Vallásegyenlőségi Szövetség. Nem tekint senkinek fajára, nyelvére, társadalmi állására és vallására; tagja lehet tehát annak, felekezeti, társadalmi osztálykülönbség nélkül minden olyan nagykorú állampolgár, férfi és nő és minden olyan testület, a ki és a mely a Szövetség kitűzött czéljait szolgálni kívánja. A tagok örökös, rendes és testületi tagok lehetnek. Örökös tag az, a ki egyszersmindenkorra 50 koronát befizet. Rendes tag az, a ki magát legalább 3 évre 1—1 korona .befizetésére kötelezi. Egyesületi tag az a testület, a mely legalább 3 évig 10—10 koronát fizet. Az alapszabály értelmében az olyan községekben, a melyekben a Szövetségnek legalább 20 tagja van, a tagok helyi fiók-szövetséggé alakulhatnak és az Országos Szövetséggel szerves összeköttetésben álló önkormányzati szervezetet alkothatnak. A nemzet javát, boldogságát magukban hordó czélokat tűzött maga elé az Országos Vallásegyenlőségi Szövetség. Jöjjön azért annak zászlaja alá mindenki, a ki hazáját igazán szereti s szeretetét hűséges munkálkodással megbizonyítani kész. A taggyűjtő-íveket, a név, foglalkozás, lakóhely, utolsó posta és a tagsági minőségének pontos feltüntetésével kérjük az ügyvezető titkári hivatalhoz (Hamar István ref. theol. akad. tanár, Budapest, IX., Kálvin-tér 7. szám), a tagdíjakat pedig dr. Szabó József pénztárnokhoz (Budapest, IX., Lónyay-utcza 9. szám) beküldeni. Budapest, 1908. október havában. Hazafias üdvözlettel az Országos Vallásegyenlőségi Szövetség nevében Gróf Deqenfeld József elnök. Zsilinszky Mihály Antal Gábor ref. püspök alelnök. . alelnök. Dr. Baltazár Dezső Hamar István főtitkár. ügyvezető titkár. Felhívás a Kálvin-Szövetség érdekében. A Kálvin-Szövetség vezetősége most bocsátotta ki taggyűjtő felhívását, a melyben legelső sorban a ref. egyház lelki vezetőihez fordul, arra kérve őket, hogy a szövetségbe belépni ós a szövetségnek tevékeny, munkás tagokat