Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-25 / 43. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak: Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendők. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikk : Apponyi kultuszminiszter beszámolója. Hamar István. —Tárcza: Via dolorosa. — Belföld: Az orsz. lelkészi nyugdíj belépő díjainak fedezése. Morvay Ferencz. A magyarországi ref. lelkészek memoranduma a fizetésrendezés ügyében a képviselőházban. — Külföld : Amerikai Egyházi szemle az 1907, évről. Harsányi Sándor. — Irodalom : — Egyház. — Iskola. — Egyesület.— Különfélék. — Hirdetések. Apponyi kultuszminiszter beszámolója. Gróf Apponyi Albert kultuszminiszter beszámoló-beszédet tartott f. hó 18-án jászberényi választói előtt. A beszámoló elé érdeklődéssel tekintettünk, gondolván, hogy a miniszter meg fog abban emlékezni a napirenden levő nagyfontosságú egyházpolitikai kérdésekről, s várván, hogy azoknak miként leendő megoldására nézve felvilágosításokat kapunk. Hogy a beszámoló mennyiben elégítette ki várakozásunkat s mennyiben nem ? — annak feltüntetésére közöljük a beszédnek idevonatkozó részét. „Megemlíthetem azt, hogy készen van az 1906. évi kongruatörvény novelláris módosításáról szóló javaslat, mely ama törvény határozmányait, az állampénztár minimális megterhelésével, a katholikus lelkészekre kiterjeszti és egyszersmind annak némely feltűnő hiányosságát orvosolja; épp úgy készen van a katholikus autonómiának és a protestáns egyházak dotácziójának beczikkelyezésére vonatkozó javaslat, mely utóbbi az 1848: XX. t.-czikk 2. §-ának teljes érvényesítését is biztosítja. Ezekkel azonban e törvény 3. §-ának végrehajtását befejezettnek nem tartom, hanem egyidejűleg megindítani szándékozom a lelkészi kongruának méltányosabb alapokra fektetett általános rendezését, az állam pénzügyi ereje által elénkbe szabott korlátok közt. Ezeknek az ügyeknek az átmeneti korszak alatti keresztülvitelét becsületbeli kötelességemnek tartom, mely alól csak az menthetne fel, ha idő előtt kellene tárczámtól megválnom; meg is van ezekre nézve a teljes elvi megállapodás a kormány kebelében. Igen behatóan foglalkozom továbbá a protestáns theologiai fakultásnak egyetemi keretben való felállításának, valamint a zsidó vallás szervezetének kérdéseivel és egyáltalán mindazon jogos kívánalmakkal, a melyeket az egyházak a paritásos állammal szemben támaszthatnak. Szigorúan ragaszkodom mindenben a jogegyenlőség elvéhez és így mindezen intézkedésektől bizton várom a vallási béke fentartását és beláthatlan időkre való megalapozását. E bizalmamat nem ingatják meg a békétlenségnek itt-ott mutatkozó jelenségei. Mert, a mi tárgyi alapja lehet a felmerülő nyugtalanságnak, azt mindig kész vagyok teljes elfogulatlansággal megvizsgálni és annak elhárítására tőlem telhetőleg közreműködni; azok a mozgalmak pedig, melyek némely oldalról nyilvánvaló politikai vagy személyi czélzatokkai támasztatnak, nem fognak azzal az erővel birni, hogy harczot keltsenek, a hol a haza szent érdeke békét parancsol. Ilyen jelenségekkel szemben bízom felekezeti és pártkülönbség nélkül a vezető férfiak lelkiismeretességében és maguknak a széles rétegeknek józanságában. En, több mint harmincz éve ellenzéki férfiú voltam, de — bármily élesek voltak harczaim az akkori kormányrendszer ellen — sohasem használtam fel e harczok fegyveréül vallási ellentétek felköltését vagy létesítését. A kiben a felelősségi tudatnak csak egy szikrája él, hasonló tartózködást fog tanúsítani legmélyebb elkeseredettségében is." Kaptunk-e tehát valami újat a beszámolóban? Megtudunk-e belőle valamit olyat, a mit nem tudtunk volna ? Bizony nem! Ez a beszámoló még csak egy halvány fénysugarat sem vet abba a sötétségbe, a mely a miniszter által megalkottatni akart törvények tartalmát elborítja. Tudtuk eddig is, hogy az 1898. évi kongruatörvény módosításával a róm. kath. papi kongrua rendeztetni fog. Az iránt érdeklődtünk volna tehát, hogy a róm. kath. papi kongrua mennyiben fog a róm. kath egyház nagy javadalmasai s mennyiben az állampénztár által rendeztetni ? Erre nézve azonban a beszéd csak azt a nagyon is rugalmas kije-