Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-18 / 42. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak: Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendök. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: A Ne temere ós teendőink. Hamar István. — Iskolaügy: A felekezeti tanárok fizetéspótléka és annak rejtelmei. — Belföld : Az evang. egyház egyetemes közgyűlése. A pesti ref. egyházmegye közgyűlése. Nemes Elemér. — Misszióügy: A modern misszió és a keresztyén diákok. Dr. Fries Károly. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Különfélék. — Hirdetések. A Ne temere és teendőink. A mint már jeleztük, október hó elsejével teljes hatályba lépett Magyarországon a pápa Ne temere kezdetű dekrétumának az az intézkedése, hogy csak a róm. kath. plébános előtt megkötött házasság tekintendő egyházilag törvényes házas­ságnak. Az a helyzet, a melyet a pápai dekrétum eme rendelkezésével teremtett, újabb és komoly kötelességeket ró a magyar protestáns lelkészi karra és magára az egész protestáns egyházra. Rójja azokat a kötelességeket, a melyeknek telje­sítése mellett remélhető, hogy a bennünket fenye­gető veszedelmek elháríthatok lesznek. Kifejtettük már e veszedeJemeket, a mikor a hirhedt pápai rendeletet méltatfuk. Reámutattak azokra mindazok, a kik e rendelettel protestáns gyűléseinken és értekezleteinken foglalkoztak. Nem szükséges tehát, hogy reájuk jból részletesen vissza­térjünk. Kétségtelen, hogy a dekrétum sérti a magyar állam szuverénitását, semmibe sem veszi a ius placetit és minimálisra szállítja le az állami házassági törvény tekintélyét. Ezeket a sérelmeket azonban reparálják ki az állam vezetői és a poli­tikusok, ha ugyan tudják s h° merik; bár sem a tudást, sem a merést illetőie; nincsenek valami vérmes reményeink, mert hiszen se egyiknek, se másiknak nem láttuk semmi jelét a hat hónapig tartott diszpenzáczió ideje alatt; ha ugyan ennek a semmittevésnek egyenesen a nem akarás nem rejlik a háta mögött! Minket közelebbről azok a veszedelmek érdekelnek, a melyek a családi, a társadalmi és az egyházi téren fenyegetnek. Ezek­nek a veszedelmeknek elhárításáról kell tehát sür­gősen és egyöntetűen gondoskodnunk. Ez a gondoskodás egyfelől a pasztorális munka, másfelől a törvényes védelem megteremtése körébe tartozik. A pasztorális munkának arra kell irányulnia legelső sorban is, hogy híveinkben erŐBÍ$ük a fele-* kezeti öntudatot, az egyházhoz való hűséget és lehetőleg visszatartsuk őket a római katholikusokkal való házasságkötéstől. Meg kell velük értetni, hogy a róm. kath. egyháznak a pápai dekrétumon nyugvó türelmetlen felfogása mily veszedelmeknek, teszi ki házaséletük boldogságát és a társadalmi életben való becsületüket. Reá kell mutatni arra, hogy eze­ket a veszedelmeket csak az egyházukhoz való hűtlenség: a róm. kath. egyházba való áttérés, vagy születendő gyermekeiknek odaígérése árán kerülhetik ki, A legjobb tehát, ha óvakodnak a vegyesházasságok kötésétől. Ha a viszonyok és körülmények olyanok, hogy a vegyesházasságok kikerülhet fclenek, akkor a pasztorális munkának arra kell ir< nyúlnia, hogy a protestáns fél felekezeti öntudaté ak erősítése, a róm. kath. félnek egyháza türeln >,tlen és szere­tetlen álláspontja felől való felvilágc sítása és meg­győzése által a róm. kath. felet vag y a protestáns egyház kebelébe való áttérése, vag^ legalább is születendő gyermekeinek átengedésére és a házas­ságnak a prot. fél lelkésze előtt való megkötésére reábírja. Ne féljünk attól, hogy e miatt a felvilágo­sító és térítő pasztoráczió miatt kígyót-békát fognak reánk kiáltani a klerikálisok és tele torokkal fog­ják hirdetni, hogy íme mi vagyunk a felekezeti békesség bontogatói. Lelkiismeretünk nyugodt lehet a felől, hogy ezt a harczot nem mi kezdtük, ha­nem abba csak belekényszeríttettünk. De ha har­czolnunk kell, akkor harczolunk azokkal a fegy­verekkel, a melyek elég erősek a támadások visszaverésére. A mióta csak törvényesíttettek a reverzálisok és a statisztika eltagadhatatlanul mutatta ki nagy­arányú veszteségeinket, sohasem szűntünk meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom