Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-09-27 / 39. szám

ha szót fog is ejteni a jelenlegi egyházpolitikai és egyháztársadalmi életről, bizonyára csak a védekezés és az építés igéit fogja hangoztatni. Az 0. R. L. E. kongreszszusán és az Evangéliumi Szövetség alakuló gyűlésén azonban előreláthatólag erőteljesebb hangok is fognak emelkedni az álarczát immár levetett és nyíltan hatalomra törekvő klerikálizmus ellen. A bátor és határozott állásfoglalásra szükség van, kívánatos is, hogy meg legyen ; de az is kívánatos, hogy a saját reputácziónk és a haza java érdekében ez az állásfoglalás komoly, higgadt, méltóságteljes legyen és necsak szavakban nyilatkozzék meg, hanem a szavakat a védekező, az építő munka is kövesse, úgy az egyház falain belül, mint azokon kívül! — Szeptember 28rán az 0. R. L. E. választmánya fog ülésezni. Szept. 29-én lesz az 0. R. L. E. kongresszusa. Szept, 30-án az Evangéliumi Szövetség megalakulása. Okt. 1. és 2. napjain pedig a M. P. I. T. köz- és díszgyűlése. Lelkészi értekezlet. A kis-kárpátaljai evang. lelkészi kör tagjai f. hó 16-án tartották meg értekezletüket Hollerung Károly esperes elnöklete alatt. A gyűlés főtárgyát a lelkészi nyugdíjintézet ügye képezte, és kívánatosnak jelentették ki, hogy ebben a fontos ügyben, mielőtt az döntésre kerülne az okt, 7-iki egyetemes gyűlésen, a kerületek képviselői előzetes tanácskozást tartsanak. Sürgetendőnek ítélték a lelkészi fizetések és korpótlékok rendezését, azonban csak az egyházi felsőbb hatóságok útján és nem a kultuszminiszternél való deputácziózással. Elhatározták, hogy képviseltetni fogják magukat az Evang. Szövetség alakuló gyűlésén. A kecskeméti ref. egyházmegye f. hó 17-én tartotta meg közgyűlését Szolnokon. Bagossy Károly gondnok megnyitó beszédében rámutatott a klerikális reakczió előnyomulására és annak egyik legfontosabb mutatójára, a Ne temere dekretumra; Ádám Kálmán esperes pedig évi jelentésében emlékezett meg a Ne temeróről s indítványozta, hogy ennek ügyében írjon fel az egyházmegye a kerület útján a konventre. Indítványát a közgyűlés egyhangúlag el is fogadta, egyben Antal Gáborral és Zsilinszky Mihálylyal szemben osztatlan bizalmát és ragaszkodását fejezte ki. Egyházkerületi gyűlések. A dunántúli ref. egyházkerület közgyűlése f. hó 22-én kezdte meg tanácskozásait Pápán. Nagy jelentőséget adott a gyűlésnek gróf Tisza István főgondnok megnyitó beszéde és Antal Gábor püspök évi jelentése. Mind a főgondnoki megnyitó, mind a püspöki jelentés a legnagyobb komolysággal mutatott reá felekezetközi viszonyainknak a klerikálizmus túlkapásai által létrehozott feszültségére, s azokra a veszedelmekre, a melyek elkövetkezhetnek, ha ezek a túlkapások meg nem szűnnek és a magyar protestantizmusnak, kénytelen-kelletlen, bele kell sodródnia a kulturharczba. Gr. Tisza a veszedelem láttára is higgadtságra, méltóságra, a kihívás kerülésére intette a magyar protestantizmust; jobb belátásra kérte a magyarr. kath. egyház vezetőit, és reménységét fejezte ki aziránt, hogy mind a róm. kath. püspöki kar, mind a kormány oda fog hatni, hogy a Ne temere Magyarországra nézve hatályon kívül helyeztetik és a régebbi, türelmesebb rendelkezés állíttatik vissza. Gróf Tisza beszédét legközelebb egész terjedelmében közöljük. — Szintén f. hó 22-én kezdte meg közgyűlését a tiszáninneni ref. egyházkerület is Miskolczon. A világi elnöki széket, a beteges báró Yay főgondnok helyett Meczner Béla egyházmegyei gondnok foglalta el, a kit Kun Bertalan püspök meleg szavakkal üdvözölt, főrendiházi taggá történt kineveztetése alkalmából. Részletesebb tudósításunkat a jövő számra hagyván föl, az első napi ülés mozzanatai közül kiemeljük, hogy a közgyűlés a sárospataki jogakadémia megüresedett tanszékeire Buza Lászlót és dr. Meczner Bélát választotta meg; hogy tiltakozott a Ne temere ellen és felír e tárgyban a konventhez, és hogy a Kálvinról festett jellemkép miatt elrendelte a fegyelmi vizsgálatot Zoványi Jenő ellen és egyben felhívta a sárospataki főiskola igazgató tanácsát, hogy Zoványit azonnal függessze fel hivatalától. Templomszentelés. A lévai ref. gyülekezet f. hó 20-án szentelte fel Isten dicsőségére díszesen megújított templomát. Egyházalakulás. Fent a felvidéken, idegen nemzetiségű és vallású lakosok között újból egy kis góczpontja teremtődött meg a magyar kálvinizmusnak. Zólyomban f. hó 13-án református gyülekezet szervezkedett s első istentiszteletét is megtartotta az ősrégi várban létesített imaházban. A zólyomi ref. egyháznak, mint missziói gyülekezetnek, három felvidéki megyére terjed ki a köre. A gyülekezet megalakításában nagy része van Sörös Béla losonczi lelkésznek, Oláh Gábor áll. vasúti főellenőrnek és Salamon Ferencz dohánygyári főnöknek. Az erdélyi ref. egyházkerület november hó 7-én fogja megtartani őszi rendes közgyűlését Kolozsvárt. A gyűlés megtartását kérdésessé tette ugyan báró Bánffy Dezső főgondnok betegsége; de a főgondnok maga volt mellette, hogy a gyűlés el ne maradjon, a miből azt az örvendetes dolgot következtethetjük, hogy báró Bánffy Dezső erős szervezete diadalmaskodott a reá támadt betegség fölött. Hírek az amerikai magyar ref. egyházmegyéből. A mint az amerikai Heti Szemlében olvassuk, a konventi elnökség az 1908—1910. évi cziklusra megerősítette Kuthy Zoltán new-yorki lelkészt az egyházmegye esperesi, Bereczky László phoenixvillei lelkészt pedig annak jegyzői hivatalában. — Az egyházmegye újabban négy gyülekezettel szaporodott. Legfontosabb ebben a szaporodásban a pittsburgi gyülekezet csatlakozása, a mely a konventi elnökség határozatával teljes befejeződést nyert. A gyülekezet lelkészi • hivatalában a konventi elnökség az eddigi lelkészt, Kalassay Sándort erősítette meg. Csatlakozott továbbá még Wallingford, Cleveland és Kearsarge. Wallingford innen hazulról kért lelkészt; Clevelandban Erdei Károlyt, Kearsargeban pedig Csépke Istvánt erősítette meg a konventi elnökség a lelkészi hivatalban. A „Ne temere" a képviselőházban. A felekezeti békességünket megbontó „Ne temere" dekrétum ügye mind nagyobb hullámokat vet országszerte. A hullámok már a képviselőházba is eljutottak egy interpelláczió alakjában. Dr. Kovács Ernő, a losonczvidéki ref. egyházmegye tanácsbírája intézett a néppárt zajos közbeszólásai és éretlen élczelődései közt interpellácziót ebben a tárgyban a miniszterelnökhöz. Rámutatott arra, hogy az sérti állami alaptörvényeinket; annak a kormány megkerülésével a püspökökhöz való megküldése pedig állami szuverenitásunkba ütközik. Molnár apát akadékoskodó közbeszólásaira nagy hatással vágta oda, hogy állami szuverenitásunk csonkaságát vallj ki azt hirdeti, hogy egy idegen hatalom belenyúlhat a mi dolgainkba. Ilyet éppen ezért magyar ember nem vallhat! Beszéde végén az alábbi interpellácziót nyújtotta be: 1. Azon az állásponton van-e a kormány, hogy a „Ne temere" kezdetű pápai dekrétum Magyarországon a r. kath. egyházi életben hatályba nem lépett? 2. Hajlandó-e a kormány a ius plaeeti érvényesítése terén az eljárást szabályozni ? Az interpelláczión — mondanunk se kell -— a miniszter-