Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-09-13 / 37. szám

számára. — Megalakult a budapesti rendező-bizottság is, Hamar István theol tanár elnöklete alat. és megtette az intézkedéseket arra nézve, liogy a kongresszus tagjai számára kedvezményes elszállásolást és étkezést biztosítson. A rendező-bizottság lépéseket tesz az iránt is, hogy a lehetőség szerint más egyéb kedvezményeket is kieszközöljön. Püspöki vizsgálat. Kenessey Béla, erdélyi ref. püspök szept. 23-től okt. 5-ig a hunyadi egyházmegyében fart püspöki egyházvizsgálatot. Körútján Nagy Károly tőjegyző, Jancsó Lajos generális direktor, Piinkösti Pál számvevő és Biró Lajos titkár fogják kisórni a püspököt. Kenessey püspök úr kétségtelenül hasznos és szükséges munkát végez egyházlátogatásával. Körútja ideiére esik azonban a M. P. I. T. közgyűlése, az Evang. Szövetség alakulása, az ORLE. kongresszusa. Ezeken is szerettük volna őt jelen látni! A dósi ref. egyházmegye f. hó 20-án Dósén tartja meg közgyűlését, a mellyel kapcsolatban gyászíinnepélyt is tartanak néhai dr. Bartók György püspök emlékezetére. A gyászünnepélyen Pap István espefes imádkozik, az enilékbeszédet pedig Szakács Ferencz désaknai lelkész fogja mondani. Zsilinszky Mihály a klerikálizmus ellen. A lányai evang. egyházkerületnek f. hó 9-én megkezdett ülésén Zsilinszky Mihály felügyelő hosszabb elnöki megnyitó beszédet mondott, a melyben a kultúrharcot jellemző élességgel mutatott reá a terjedő, erősödő és vakmerőbbé váló klerikálizmus veszedelmeire, és hirdette, hogy azokkal szemben meg kell szűnnie a szónokló és kolduló protestantizmusnak, hogy elkövetkezzék már egyszer a tettek protestantizmusa! Beszédét a gyűlés zajos helyesléssel kisérte és Scholtz Husztáv püspök indítványára elhatározta, hogy azt külön is kifogja nyomatni és terjeszteni. A nevezetes beszéddel jövő heti számunkban behatóan foglalkozni fogunk. Itt csak azt jegyezzük fel, hogy a nyíltan és be nem vallottan klerikális napilapok vagy elvakult dühvel, vagy álorczás klerikális köntörfalazással támadnak neki Zsilinszkynek s őt és a protestantizmust vádolják a felekezeti béke megbontásával; a némileg is liberális és a klerikálizmusnak be nem hódolt lapok azonban őszintén bevallják, hogy ha Zsilinszky szokatlanul élesen nyilatkozott is, de abban, a mit mondott, tárgyi igazsága van, mert Magyarországon a klerikálizmus olv vakmerővé vált, liogy komoly veszedelemmel fenyegeti a felekezeti békességet és a társadalmi és állami rendet. Jövő heti számunkban majd beszámolunk ezekről a lapvéleményekről is, hogy lássuk, mennyire remélhetjük a támogatást a politikai napilapok részéről a klerikálizmus ellen szervezendő küzdelmünkben. Az Országos Evangéliumi Szövetség klerikális és szocziáldemokrata megítélése. Az Alkotmány az Evangéliumi Szövetség felhívása alkalmából azt mondja, hogy a protestáns felekezetek vezetőembereinek egy része akar abban szervezkedni. A Szövetség czéljáról közelebbit nem igen tud. 0 szerinte „formát keresnek a levitézlett liberális elemek újjászervezésére". Hogy a keresztyénség restaurálásában kiván-e dolgozni, arról hallgat a krónika. „Az egész mozgalom csak a protestánsok, szabadkőműves vezetés alatt álló csoportjának háziügye gyanánt tekinthető". Hiába mondja a Szövetség felhívása, hogy kizár minden politikát, ime a liberális politikai párt galvanizálásának tekintik a klerikálisok. A protestáns exclusivitástól félő felekezetközi jellegét pedig szabadkőmivességnek tekinti a klerikálizmus. Ez inszinuácziók hamisságát — azt hi-szük minden komoly keresztyén ember belátja. — A „Népszava" a róm. kath. Népszövetség utánzatának, „ellen-népszövetség"-nek tekinti az Evangéliumi Szövetséget. A felekezeti gyűlölködés szellemének erősítésére, a gazdasági osztályellentéteknek a felekezetieskedéssel való elhomályosítására alakuló szervezetet lát benne, a" mely összekeveri a vallást a politikával. Egyházi szervezetünknél és mert a papi demagógiának nincsenek szervei nálunk, nem tartja erősnek a protestantizmust erre a szervezkedésre. „Nem arra kell az erőket összpontosítani, hogy még egy népszövetséget csináljanak, hanem inkább arra, hogy a meglevő egyet lehessen letörni". A ki tisztán lát, látja, hogy a pápista Népszövetséget egyszerűen letörni nem lehet. Él és harczol. Védekeznünk kell, sőt túlkapásait vissza kell vernünk. A harczot ők kezdték. A népszövetség demokratikus szervezetét is a demokratikus szervezetű protestantizmusból sajátították ki. A felekezeti liarcz megvan. Csak az a kérdés, hogy a feudális, arisztokratikus, klerikális fekete nemzetköziség győzzön-e, vagy a tiszta evangéliumi magyar keresztyénség. Sajnos, hogy a szocziáldemokráczia ennek is ellensége önzésével, vörös nemzetköziségével. Mi a fekete és vörös nemzetköziség közt és ellen a magyar evangéliomi keresztyénség és magyar nemzeti haladás nagy czéljait akarjuk munkálni. Erre kell törekednie az Evang. Szövetségnek is ! Tolsztoj ünneplése. A világhírű orosz írót, az újkori keresztyén individualizmus, az antikulturális neokrisztiánizmus nagy prófétáját a művelt világ ünnepeli születésnapja 80-ik évfordulója alkalmából. Az orosz politikai és egyházi hatóságok tiltják az ünneplést az ország polgárságának, a városi hatóságoknak, az iskoláknak és az orthodox egyház tagjainak. Az orosz abszolutizmus és a klerikálizmus így fog kezet a politikai és a vallási abszolutizmus nagy ellensége ellen. A lélek titkos ünneplését azonban nem tilthatják el Oroszországban sem, sőt a nyilvános ünneplést sem egészen. Külföldön meg annál élénkebb az ünneplés. A magyar kultuszminiszter hiába nyilatkozik kicsinylőleg Tolsztoj vallásos és politikai munkálkodásáról. Az álalkotmányosságnál és a római vallásnál többet ér a Tolsztoj vallása. Nem a tiszta evangéliumi keresztyénség, mely a kulturát megszenteli, hanem az evangélium egy része túlozva és a kultura ellenségéül tűntetve fel. Jomailov orosz író szerint Tolsztoj élete hadakozás volt a csalás ördögével, a politika, a tudomány hazugságaival, az egyház ámításaival, s e harczban az ő könyvei voltak a tűzoszlop. Könyveiből nem a halál, hanem a megújhodás illata árad felénk. Bourdeau szerint Tolsztoj hitvallása a jóság vallása. „Neo-Krisztiánizmusa istenkáromlásnak tűnhetik fel, ha az orthodoxia álláspontjára helyezkedünk,,. „Keresztyénsége a buddhista pantheizinushoz közeledik". „Erkölcstana tisztán evangéliumi". Serényi Gusztáv szerint „Amit Tolsztoj hirdet, az egy krisztusi értelemben vett fórra dalom, mely, mint a tiszta evangéliumi hit. egy nem e világból való ország eljövetelét prédikálja". Tévedéseivel is nagy ember és nagy, bár különös keresztyén. Tisztelettel tekintünk a 80 éves nagy modern prófétára. „Tanuljunk tőle, de ne feledjük, hogy egy. a mi Mesterünk, a Krisztus !" V. J. Orgonaavatás. A Szentleány falvai ref. egyház aug. hó 16-án avatta fel új orgonáját, melyre a földmívelésügyi miniszter 3200 koronát utalványozott. A felavatásnál az előimát Balogh Ambrus nagyszalontai esperes tartotta; az egyházi beszédet és utóimát Nagy Dániel helybeli lelkész mondotta. Az orgonát Szikszay Antal aradi kántor szólaltatta meg. Az orgona 6 változatú, a legújabb csőrendszerrel s Országli Sándor és Fia rákospalotaújfalui orgona-gyárának sikerült alkotása.