Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-09-13 / 37. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak : Két hasábos egész oldal .... 40 kor. • Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyokzad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., K61vin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendök. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezórczikk: A „Ne tamere" és a ius plaeeti. Dr. Kováts J. István.— Tárcza Keresztesi Samu. — Belföld: Készülődés a Kálvin-jubileumra. Baksay Sándor. 19ü7-ik évről. Harsányi Sándor. — Nekrolog: Garzó Gyula. Harsányi Pál. — — Különfélék. — Pályázatok. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. : Via dolorosa. — Könyvismertetés: — Külföld : Amerikai Egyházi Szemle Irodalom. — Egyház. — Iskola. A „Ne temere" és a ius plaeeti. IV. A ius plaeeti vagy plaeetum regium a király tetszvén\j-, helyesebben jóváhagyási joga. Ennek értelmében a római kúriától, avagy bármely más külföldi egyházi hatóságtól jövő dekrétumok, brévék, bullák stb. az államhatalom legfőbb szervének, a királynak előzetes jóváhagyása nélkül nem hirdethetők ki, vagy ha kihirdettettek volna, nem léptethetők életbe.1 Á ius placetihek akkor is léteznie kellene, ha nem nyugodnék is országos törvényeken, királyi és kormányrendeleteken, ha királyaink egyszer sem éltek volna is véle! Szükségképpeni következménye ez nemcsak az államhatalom majd egyezredéves történeti múlton alapuló főkegyúri jogának, hanem az állam szuverén természetének, a király végrehajtó hatalmi tevékenységének, végül az államnak az összes bevett felekezetekkel szemben fönnálló egyházvédői kötelezettségének. A ius plaeeti szükségképen következik mindenekelőtt az államhatalom legfőbb hegyúri jogából (ius supremi patronatus). Királyainkat a többi uralkodókét messze túlhaladó jogok illetik meg a hazai római (és görög) katholikus egyház körében. Ez a különbség két irányban mutatkozik: a magyar királyok részesei egyfelől az apostoli követséggel járó jogoknak, másfelől az összes magyar egyházaknak egyetemes főkegyurai. II. Szilveszter pápa első királyunkat a koronával együtt a pápai követséggel (legatio sedis apostolicae) s az azzal járó nagymérvű egyházi hatalommal is fölruházta. Ez csaknem egyedüli eset a történelemben, hogy a pápa világi fejedelemre ruházza az apostoli követséget.2 Ez a pápai követség képezi a magyar királyok fokozottabb egyházi hatalmának, főkegyúri jogának az alapját.3 1 A jóváhagyás a „piacet" szó rávezetésével történt. Innen származik az elnevezése. 2 Egyedül az a kiváltság hasonlítható hozzá, a mit II. Orbán pápa adott Roger szicziliai királynak. 3 A magyar királyok főkegyúri jogának történelmi fejlődésére vonatkozólag 1. Timon Ákos „Magyar alkotmány- és jogtörténet" cz. tankönyvének III. kiadásában (1906) 256—272. 1. A leg-A szentszék követei, mint a pápa teljhatalmú megbízottai, működési területükön önállóan rendezik az egyházi ügyeket. Érsekségeket, püspökségeket alapítanak, az egyházi javadalmakat betöltik, egyházi méltóságokat adományoznak, az egyháziak és a hívek kötelességeit megszabják. Ünnepélyes alkalommal az apostoli keresztet maguk előtt vitetik. Az apostoli szék követségi jogával nemcsak első királyunk, István élt, de utódai, így László, Kálmán is több ízben éltek. Dekrétumaikban számos oly intézkedést találunk, melyek az egyházi élet körébe vágnak: templomba járásról, böjtölésről, gyónásról, a papok nősüléséről stb. szólnak. A főpapokkal és a világi nagyokkal többször zsinatokat tartanak. Ezekből kitűnik, hogy az apostoli követséget nemcsak első királyunk, de utódai is gyakorolták. Mint Timon tanár is megjegyzi: „Még kevésbbé szabad a nagyobb egyházi javak betöltésére vonatkozó adatok hiányából azt következtetni, hogy Szent István az apostoli követséget csak saját személyére kapta és utódaira csak annak jelvényét, az apostoli kettős keresztet szállította át". „Valamint az apostoli követség jelvényét, úgy az azzal járó jogokat is átszállította utódaira". (264. 1.) Az a körülmény, hogy egyes erősebb kezű pápák, kiváltképpen gyöngébb királyainkkal: II. Endrével, IV. Lászlóval, III. Endrével szemben több ízben megkísérelték eme fokozottabb egyházi hatalom csorbítását, nem szűntette meg királyaink apostoli követségét és abból származó jogaikat. Hisz királyaink az apostoli követség fönnmaradásának bizonyságaként — a többi uralkodóktóleltérőleg — ma is .,apostoli királyok A külföldi uralkodók, kikkel a pápák az investitura harezokat folytatták, legnagyobbrészt valóban minden jogalap nélkül gyakoroltak döntő befolyást az egyházi javadalmak betöltésére, a miéink azonban nem ! A pápák apróbb részletességgel tárgyalja Fraknól Vilmos nagy terjedelmű munkája: „A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig." (1895.) 1 Az „apostoli" czímet Mária Teréziának és a nő ágból származó uralkodóknak XIII. Kelemen újólag is adományozta. L. Korbuly-Fésűs: Magyarország közjoga IV. kiad. (1884.) 208. 1.