Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-09-06 / 36. szám

korteskedésnek tág tere a gondnokok és a világi urak között volt, a kik a bizalom kierőszakolását czélzó kérés elől, már csupán udvariasságból sem tértek ki, — de meg — mint a hamis biró, csakhogy terhére ne légyen tovább, teljesíté az özvegy asszony kérését, ők is igéretett tettek előre. így kimaradtak olyanok, kik mint tanácsbirók régóta bírják a bizalmat, de a kerületre megbízatást nem nyerhettek. Elfogadtatott Kiss Ernő következő indítványa: állítsa vissza az egyházmegye azt a régi gyakorlatot, hogy az egyházmegye elnöksége ajánlatára felkiáltással küldi ki kebeléből képviselőjét egyházmegyénk. A „Bethlen Gábor-kör" 100 koronát kapott. Tárgyaltattak ezután kölcsön ügyek, kérvények; jövő évi gyűlés helyéül Tab tűzetett ki. Kerületre Kájel József kiliti-i lelkész és Cseri István tanácsbiró küldettek fel. 26-ikán d. e. 8—1

/2

2-ig fegyelmi és közigazgatási biróság dolgozott. 3 alapos fegyelmi és 2 közigazgatási perben ítélkezett. Felebbezést 1 fegyelmi ügyben jelentettek be, de a két közigazgatási megfelebbeztetett. Balatoni István. Klerikális krónika. 1. A „Ne temere" és a liberális — Merikálizmus. A Budapesti Hirlap augusztus 22-iki számában az új kulturharczot provokáló pápai dekrétumról vezérczikkezett a római tábor egyik névtelen harczosa. A dekrétum létrejövetelének előzményeit, indító okait, jelentőségét és czélját fejtegette. Négy pontba szedte és czáfolta a dekrétum ellen való kifogásokat. 1. Nem Magyarország, hanem az egész róm. kath. világ számára, a róm. kath. házasságjog egységes rendezése végett adatott ki a dekrétum — úgymond. 2. Nem sérti az államot, annak polgárait és a polgári házasságot, mert az állam is, az egyház is teljesen önálló és tökéletes társaság és egymástól függetlenül szabályozzák a házassági jogot. 3. A polgári házasság életbelépése után megszűnt az egyháznak a polgári és az államnak az egyházi házasságra való befolyása. 4. Hogy a „Provida" Németországra kivételt állapit meg és a vegyesházasságok érvényességét továbbra is elisismeri, nem sérelem Magyarországra, mert a többi országokban is megszűntek a kivételek és mert más a helyzet ott és más itt; Németország túlnyomóan protestáns, . Magyarország pedig túlnyomóan róm. katholikus. Állami beleavatkozásra tehát nincs ok és jog. Ha a klandesztin házasság érvényének fenntartása csakugyan szükséges, annak a római szentszéktől való kieszközlésére a róm. kath. püspöki kar van hivatva. Azt hitte a czikkíró és a lap is, hogy ezzel az ügyes klerikális elmagyarázással minden rendben van. Nem úgy történt. Baffay Sándor pozsonyi ev. theol. tanár, az augusztus 28-iki számban az előbbi czikk állításainak téves voltát bebizonyította. 1. Ha az egész róm. katholiczizmusra vonatkozik a dekrétum, akkor Magyarországra is vonatkozik. 2. Két szuverén egy államban nem lehet. 3. Az államnak semmiféle olyan egyházi intézkedést nem szabad eltűrnie, mely az állam törvényével ellentétben áll. 4. A kivétel az egységen ejtett csorba. A megalkuvás az igazság megsértése. Tehát a társadalmat felzavaró dekrétum kihirdetését és érvényét meg kell akadályoznia a kormánynak a király tetszvényjoga (ius placeti) alkalmazásával. Erre az egyenes, tiszta beszédre aztán azt jegyzi meg a Lap: „Mi a világ csodájának csináltuk meg annyi harcczal és keveredéssel az egyedül üdvözítő, kötelező polgári házasságot, a melyen hívül Magyarorszáyon érvényes házasságot immár egyáltalán kötni nem lehet, ha most mi magyarok azon akarunk összeveszni, hogy a pápa micsoda házasságot ismer el katholikus házasságnak. A „Ne temere" szerint nem ismeri el a nem-katholikus lelkész előtt kötött vegyesházasságot. Ezért kívánja Raffay mozgósítani a ius placeti-1. De a pápa a polgári házasságot sem ismeri el katholikus házasságnak. Mit kellett volna mozgósítanunk ez ellen?" A pro foro interno létező felekezeti házasságkötésbe a közhatóságnak beleavatkozni nem lehet és nem szabad. „Indítsunk ezért egy érvény nélkül való, úgyszólván akadémikus vagy lelki házasságkötésért pap- és egyházüldözést ? Ilyen bolondságot, azt hiszem, senki sem kíván ettől az országtól". Hát persze hogy senki sem akar ilyen bolondságot csinálni! De olyan „okosságot" sem, mint a minő e megjegyzésben van! Először is nem az „érvény nélkül való" felekezeti házasságkötésért, hanem minden előtt a polgári házasság érvényességének teljes fenntartásáért kell küzdenünk. Másodszor, a polgári házasság érvényességét, ha nem is mindjárt, de elismerte a pápai szék Rampolla biboros-államtitkárnak 1897-ben kelt, de csak 1903-ban kihirdetett instrukciójában. Harmadszor, most a Ne temere minden, nem róm. kath. pap előtt kötött házasságot, így a polgári házasságot is érvénytelennek nyilvánítja. Negyedszer, a róm. kath. papság e pápai dekrétum értelmében a vegyesházasságra lépő engedelmes híveket már a polgári házasság megkötése előtt megdolgozza a maga czéljai érdekében ós lélekhalászatot csinál a nem róm. kath. felek és egyházak törvényben biztosított egyenlőségi és viszonossági joga megsértésével. Tehát a ius placeti érvényesítése az 1848- XX., 1868. LIII. és 1894. XXXI., XXXII. törvények érvénye szempontjából is felekezetközi, társadalmi, nemzeti követelmény és állami kötelesség! A B. H. iránya pedig itt is liberálizmussal álczázolt — Merikálizmus ! 2. Új róm. kath. egyetemi tanárok. A tudományegyetem hittani karán a most kezdődő tanévben két új tanár foglal kathedrát. Az egyházjogi tanszéken Demkó György dr. utóda Hanuy Ferenez dr. lesz. Az ő helyére, az egyháztörténelmi tanszékre Lulcsics József dr. egyetemi könyvtárost jelölték. A hitszónoklattan részére pedig új tanszéket állítanak. Erre a székre meghívás útján Clattfelder Gyula dr.-t, a Szent Imre-kollegium igazgatóját fogják alkalmazni. — íme a római tábor a tudomány csarnokaiban is vígan törtet előre. Új tanszékre, a legklerikálisabb iskola igazgatója bevitelére van pénz. Protestáns theologiai fakidtásra nincs. Meddig kell még arra várnunk ? I 3. Tanítók latinnyelvű jubileumi üdvözlete —• a pápához. Az „Országos Katholikus Tanítói Segítő-alap" középponti bizottsága a mult hó végén Walter Gyula dr. prelátus kanonok elnöklete alatt tartotta évi közgyűlését. Az elnök megnyitó beszédében megemlékezett X. Pius pápa ötvenéves papi jubileumáról. Indítványára a közgyűlés latin szövegű távirati üdvözlést küldött a pápának. — A tanító urak hű pápisták. Egyesületeik elnökei mindenfelé a magasrangú pápista papok. Persze ezek az „Isten szolgái" gondoskodnak, hogy az ő szolgáik, a tanítók, „az Isten szolgái Szolgájának" jubileumi üdvöz-