Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-30 / 35. szám

egyéni véleményét szabadon, minden megbíráltatás nélkül kifejezni; hanem arról, hogy egy olyan könyv, a melyet az egyetemes magyar református egyház akar parókhiális könyvtáraiba behelyezni, foglalhat-e magában Kálvin Jánosról olyan ítéletet, mint a milyet róla Zoványi mondott a Varga-féle egyháztörténelemhez fűzött függelékében ? Erről kell itt a szónak folynia, mert hiszen, a dolog természete szerint, azoknak a műveknek, a melyek a parókhiális könyvtárakban helyet foglalhatnak, annak az egyháznak tudományosan megalapozott s történelmileg megszilárdult felfogását, közvéleményét kell magukban foglalniok, a mely egyház azt a könyvtárt fölállítja, nem pedig egyeseknek egyéni, a közegyházi felfogással homlokegyenest ellenkező nézeteit. Nekünk nincs kifogásunk az ellen, hogy akár Zoványi, akár más, a közfelfogástól eltérő egyéni véleményét szabadon kifejezze, maga által kibocsátott s a saját nevét viselő művekben. Hanc veniam damus, petimusque vicissim! Azt azonban senki sem kívánhatja, a gondolat- és véleményszabadság elvének hangoztatása mellett sem, hogy egy egyház a maga hivatalos kiadványaiban olyan egyéni nézeteknek adjon szabad útat, a melyek nemcsak ellenkeznek az egyházi közfelfogással, de a melyeiknek tudományos és történeti igazolásuk is felette kétséges. Azután pedig, a mikor a pozsonyi evang. theol. tanári kar annyira félti a magyar református egyházat s a gondolat- és véleményszabadságot a szolgaságnak igájától, ne feledje azt sem, a mit Pál apostol arról az evangéliumi szabadságról és annak a gyülekezetben való gyakorlásáról tanít. „Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de nem minden épít. Senki ne kekeresse, a mi az övé, hanem ki-ki azt, a mi a másé. Mert miért kárhoztassa az én szabadságomat a más lelkiismerete'? Meg ne botránkoztassátok se a zsidókat, se a görögöket, se az Isten gyülekezetét". így tanította Pál a korinthusi híveket. Tanításával aligha vetette azoknak lelkére a szolgaság igáját. Jó volna ezért, ha mindazok, a kik nem a rombolásra, hanem az építésre hivattattak el, figyelembe vennék azt, hogy a keresztyén szabadság csak addig igazi szabadság, a míg nem maga magát hánytorgatja, hanem azt keresi, a mi a másé, a mi az Isten gyülekezetének építésére szolgál. Ha ezeken a határokon túlcsap, akkor már szabadosság, a mely önmagában felfuvalkodva csak rombolni tud és botránkozást okoz. H. I. Református Családi Lnp. Ezzel a czímmel egy képes családi lap indult meg Hódmezővásárhelyen Dr, Hódy Antal szerkesztésében. Mint neve és iránya mutatja, a református családok lapja akar lenni. Régebbi hasonló vállalataink szomorú sorsa után jó volna, ha most a megújhodási mozgalmak közt gyökeret verne egy értékes családi lap. A régi közös prot. családi lap és a Kis Tükör már nem élnek. Az Igazmondó néplap, A Keresztyén Szövetség az evangelizálás közlönye. Ennek az új lapnak a művelt ref. családok lapjának kellene lennie. Változatos és tartalmas ez az első bemutató szám. De nem lehet pontosan eldönteni, hogy a népnek, vagy a művelt társadalomnak van-e szánva. Mi szeretnők, ha a szelleme erőteljes evangéliumi keresztyén lenne és az egyháztársadalmi életnek nagyobb teret szentelne. Ebben a számban Fekete Gyula, dr. Tüdős István, Gyenge János, Kovácsy Elemér, Tibor Izabella s mások írlak. Képei Kenessey Bélát, dr. Balthazár Dezsőt, a szegedi ref. templomot, a sárospataki Rákóczy- (Lorántffy Zs.) kastélyt és a hajdúböszörményi Bocskay-szobrot ábrázolják. Kiállítása egyszerű, csinos. Megjelenik szombatonívint. Előfizetési ára egy hónapra egy korona, félévre 6 korona. A munkásokra, a lapra és az olvasókra Isten áldását kívánjuk. Vajha ez a református családi lap is közreműködnék a magyar református egyház társadalom erőteljes kialakulásának és anyaszentegyházunk haladásának nagy munkájában. Rövid útmutatás a keresztyén vallás előadására. A református egyház értelme szerint. Irta néhai Polgár Mihály püspök, kecskeméti lelkipásztor. Átdolgozta Hamar István budapesti theologiai tanár. Budapest. Kókai Lajos bizománya. IV., Károly-utcza 1 1908. ára 40 fillér. A dunamelléki ref. egyházkerület kiadványa. A használatban levő és nagy elterjedtségnek örvendő „Kecskeméti Káté" régóta szükséges és sürgetett átdolgozása ime megvan. A szakbirálók elismerő kritikája szerint, egy jó iskolai kézikönyvet kaptunk benne az elemi iskolák IV—V. osztályainak vallásos oktatásához és neveléséhez. A kegyeletből meghagyott czím vallástanítási módszertani kézikönyvet jelent s így nem felel meg a tartalomnak, a mely szenttörténetet, hit- és erkölcstant foglal magában. Ezt a mostani kiadásnál is meg lehetett volna változtatni. Az új kiadásnál éppen a czím a tartalom és czél egybevágósága elvénél fogva szükséges lenne megtenni. A magyarországi protestáns egyház története. A gimnázium VIII. osztálya számára. Irta Far-kas József, a budapesti ref. theol. akad. r. tanára. Harmadik javított kiadás. Budapest. Kókai Lajos bizománya. IV., Károly-u. 1. 1908. Ára 1 K 60 fill. A dunamelléki ref. egyházkerület kiadása. — A közhasználatban levő, ismert tankönyv egyszerűsített és javított alakjában áll előttünk. Hozzászólásunkat későbbre tartjuk fenn. EGYHÁZ. Lelkészbeiktatás. A galamboki ref. egyház f. hó 9-én iktatta hivatalába új lelkipásztorát, Horváth Gábort. A beiktatást Fábián Zoltán nemesdédi lelkész végezte. A krassói ref. egyház új lelkipásztorát Oláh Sándort f. hó 16-án iktatta be hivatalába. A beiktatást Tóth Dániel lelkész, egyházmegyei tanácsbiró végezte. A dunántúli evang. egyházkerület közgyűlése. A dunántúli ág. hitv. evangélikus egyházkerület ez idei rendes közgyűlését a szombathelyi tífuszjárvány miatt Győrbe hívták össze. Az egyházkerületi lelkészegyesületi és tanítógyűlés után ünnepi gyámintézeti istentisztelet volt, melyen az oltári szolgálatot Horváth Sándor győregyházmegyei főesperes végezte. Beszédet Horváth Dezső veszprémi lelkész mondott. A közgyűlésen Gyurátz Ferenez püspök és Hrabovszky István vasi felsőjárási felügyelő elnököltek. A püspök megnyitóbeszédét a jelentések követték, melyeket Bancsó Antal, Hering Zsigmond, Bognár Endre, Papp József, Ajkay Béla dr., Kund Samu, Varga Gyula, Löw Fülöp, Bothár Dániel, Brunner János, Hofbauer Pál, Cznppon Sándor, Horváth Sándor, Scholtz Ödön, Jausz Vilmos terjesztettek elő. Végül a közgyűlés Berecz Ábel drt megválasztotta az egyházkerület ügyészévé. Részletes tudósítást csak később közölhetünk. A veszprémi ref. egyházmegye közgyűlése — mint utólag értesülünk — a mult hónapban tartatott meg Veszprémben Segesdy Miklós esperes ós Mórocza Kálmán gondnok elnöklete alatt. Folyóügyei tárgyalásán kívül a következő általános érdekű határozatokat hozta. Az ORLE. megalakulását örömmel vette tudomásul. A „Ne temere" dekrétum ellen tiltakozott, magáévá tette a drégely-palánki egyházmegye átiratát. Az ORLE.-nek az 1848: XX. végrehajtására vonatkozó határozatát —