Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-09 / 32. szám

fejezte ki a gyűlés. A szászsebesi egyház megalapításában, az alvinczi egyház megerősítésében és az egyházmegye kormányzásában úgy nemzeti, mint egyházi szempontból kiváló érdemeket szerzett esperesnek és munkatársainak vezérlete alatt haladjon a nehéz helyzetű, nagyhivatású egyházmegye jobb jövendő felé ! Az alsószabolcs-lia jdúvidéki ref. egyházmegyében tartott részleges tisztújítás alkalmával lelkészi jegyzőkké Mészáros Lajos sápi és Török Vincze tiszaeszlári lelkészek, világi jegyzővé Papp Sándor hajdunádudvari főjegyző választattak meg. Az utolsó tiszteletes tanító úr. A Nemzeti Iskola augusztus 1-i száma ezzel a czímmel írt vezetőczikkében melegen parentálja el a nem rég elhalt Benedek József kolozsvári tanítót, ki utolsó abból a lelkészi pályát végzett, de mindig tanítói munkát végzett, szellemi munkásgárdából, melynek olyan sokat köszönhet a református egyház és a magyar kultura. Egyházmegyei közgyűlések. A pápai református egyházmegye a mult hónapban tartotta évi közgyűlését Pápán Kiss József espeies és Barthalos István gondnok elnöklete alatt. A gyűlést megelőző napon a lelkészi értekezlet elhatározta, hogy lelkészegyesületté alakul és az ORLE.-be belép. A választmányba Jakab Pál csöglei lelkészt küldte ki és az ORLE. elnökét táviratban üdvözölte. A közgyűlés a gondnok beszéde és indítványa szerint, tiltakozását fejezte ki a hírhedt pápai dekrétum ellen és megkeresi a kerületet, hogy a közös protestáns bizottság útján intéztessék felirat az országgyűléshez, melyben követeljék a dekrétum visszavonását és megtorlását. Egyúttal pedig belkörüleg felhívja a gyűlés a lelkészi és tanítói kart, hogy a házasulandó iíjakat és szülőiket világosítsák fel a pápai rendelet botrányos voltáról s arról, hogy ez ellen úgy védekezzenek, hogy a lelkük szabadságát tiszteletben tartó, tiszta evangéliumi református vallásukat semmikép föl ne cseréljék, — gyermekeikben sem — a más vallásúakat üldöző, a lelkeket szolgaságban tartani akaró róm. kath. egyházzal. — Antal Gábor püspököt üdvözlik e tárgyban és a lelkészi fizetés tárgyában tartott főrendiházi beszédéért. A 48. XX. végrehajtására és a lelkészi fizetések rendezésére vonatkozó javaslatok közül az ORLE. javaslatait fogadták el. Kérelmezik, hogy a parókhiális könyvtár kiadványai közé népies irányú füzetek, kiadványok is vétessenek fel. A Lorántffy Zsuzsánna-Egyesületnek évi tíz, a budapesti Bethlen Gábor körnek évi húsz koronát utalványozott a közgyűlés. A zalai ev. egyházmegye a múlt hónapban tartotta évi közgyűlését Kővágóörsön Czuppon Sándor esperes és Csemer Elek lovag felügyelő elnöklete alatt. A gyűlés tiltakozott a „Ne temere" pápai dekretum ellen. A barsi ev. egyházmegye szintén a múlt hónap folyamán tartotta évi rendes közgyűlését Aranyosmaróton. Raab Károly esperes és Bodó János h. egyhm. felügyelő elnöklete mellett. Ez a gyűlés is tiltakozott a „Ne temere" ellen és csatlakozott a békési egyházmegye átiratához. A közgyűlés felhívta az egyházközségeket, hogy csatlakozzanak az Evangéliumi Szövetséghez. A dunántúli ágostai hitvallású evangélikus egyházkerület idei közgyűlését augusztus 18., 19. és 20. napjain Győrött tartja meg. A közgyűlés fontosabb tárgyai ; Püspöki és egyéb jelentések, egyházkerületi képviselők választása az egyetemes közgyűlésre, javaslat egyházkerületi tisztviselők választására és bizottságok kiegészítésére, a jövő évi egyházkerületi közgyűlés helyének kitűzése. R. kath. autonómia és a lelkészi kongrua. A r. kath. autonómia kérdésével a f. hó elején a tartott mi nisztertanács s annak kapcsán több napilap is foglalkozott. Úgy látszik, hogy némi nehézségek merülnek fel. A király a kultuszminiszter törvényjavaslatában nem látja eléggé biztosítva felségjogait, melyeket pedig továbbra is sértetlenül fenn akar tartani. A kultuszminiszter javaslatában azonban más, reánk nézve sokkal fontosabb veszedelmek vannak. Először, hogy junktimba akarja hozni az 1848. XX. végrehajtásával, a prot. egyházak dotácziójával. Másodszor, hogy egyszakaszos rövid törvénynyel az egész óriási vagyont, eredetére való tekintet nélkül, a r. kath. egyház birtokába akarja átjátszani. Sőt a vallási és tanulmányi alapot és a ker. kath. középiskolákat is. A szervezet megállapítását is a r. kath. egyház belügyének tekinti és így a hierarkhia teljhatalmának zsákmányául engedi oda a tömérdek vagyont és a hívek egyetemét. A nemzetiségi veszedelmekkel szemben való biztosítását a magyar nemzeti érdeknek a r. kath. egyház kebelében elhanyagolja stb. Vigyázzunk, cselekedjünk s ha kell, harczoljunk a veszedelem ellen. A r. kath. lelkészi kongrua kérdésénél megint a magyar nemzet és a protestántizmus ellen való igazságtalanság lappang. Egy évtizeddel ezelőtt a r. kath. főpapok elvállalták a kongrua belkörű rendezését évi három millió koronával. Most pedig csak évi 700.000 koronát volnának hajlandók fedezni, a többit pedig az állampénztár fedezné. Hát ez a miniszteri tervezet az igazságnak arczulcsapása. Óriási javadalmak, patronusi jövedelmek, sokféle szolgáltatások mellett még állampénztári (minden felekezet adófilléreiből való) lelkészi kongrua is kellene a római egyháznak. Ha van igazság s ha él a protestántizmus és a tiszta liberálizmus — ennek nem szabad megtörténnie ! AzORLE.programmjáta szeptemberi kongresszusra még azért nem tehetjük pontosan közzé, mert a felkért előadók mindenike még nem válaszolt, hogy vállalkozik-e vagy nem. Magokat a tárgyakat azonban nagyjából már most jelezhetjük. 1. Az ideiglenes tisztikar és a kongresszus által választott választmányi tagok lemondása s ezzel kapcsolatban új választás. 2. Az alapszabályok esetleges módosítása. 3. Az alapszabályok megerősítésének késedelme. 4. Lelkészképzés reformja. 5. Lelkészi fizetések rendezése. 6. A szekularizáczió kérdése. 7. Az Orsz. Ev. Szövetséghez való csatlakozás. 8- Az 1848. XX. t. cz. kapcsolatosan a kilátásba helyezett egyházpolitikai törvényjavaslatokkal. 9. A „Ne temere" encyclica. 10. A r. katholikus papi javadalom és az országgyűlés képviselői állás viszonya. 11. A nyugdíjtörvény elviselhetőségének kérdése. 12. Közös Bevásárló Szövetkezet. 13. Internátus és árvaház. 14. Hivatalos közlönyünk fejlesztése. 15. Az egyetemes adóalap hatása. 16- A lelkészi egyenruha kérdése. A Népszövetség krónikájából. A r. kath. Népszövetség szentendrei kudarcza után Csobánkán alakult meg a mult vasárnap — az állami elemi iskolában '•— az állami elemi iskolai igazgató indítványára. Az állami alkalmazottaknak ez a gyakori szereplése a klerikális propagandában, nem természetes, szokatlanul visszás és veszedelmes. Gasztonyban a mult vasárnapi alakuló-gyűlésen a kiküldött szervező a r. kath. sajtónak heti két filléres támogatására nyerte meg csoportonkint, mind a nyolczvannégy tagot. — Ez a tény magában is sokat beszél. Egy levél a r. kath. sajtóról egy tanítóhoz czímmel ír az Alkotmány július 29-i száma. A levélíró tanító sajnálja, hogy olyan kevés a pap, tanár, tanító és általában a tanférfiú a népszövetségben: Jajgat a felett,