Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-09 / 32. szám
A csurgó-, kaposvár- ós szigetvárvidéki leik. köröknek az egyházmegyei gyűléseken való kötelező megjelenési „szabályrendelet" tárgyában benyújtott javaslatai alapján, az egyházmegyei gyűlés a következő határozatot hozta: Az egyházmegyei gyűlésen minden alkotó tag köteles megjelenni. Az elmaradó tag tartozik előre vagy utólag 15 nap alatt elmaradását az esperesnél fölszólítás nélkül igazolni: ha ezt elmulasztja, 3 kor. pénzbírság szedendő be tőle. A világi tisztviselők állása kétszeri igazolatlan elmaradás esetén megüresedettnek tekintetik. Minden alkotó tag a gyűlésre fuvardíjat és 6 kor. napidíjat kap. Ha valamely egyház nem akarja magát a gyűlésen képviseltetni: a távolmaradás presb. gyűlési jegyzőkönyvi kivonattal igazolandó. A befolyó bírságpénz a csurgói főgimnáziumban tanuló belső-somogyi ref. vallású szorgalmas növendék jutalmazására fordítandó. A szigetvárvidéki lelkészkör indítványozza, liogy az egyházmegyei lelkészértekezlet egyházmegyei lelkészegyesületté alakuljon át \ a Csurgó vidéki lelkészkör pedig javasolja, hogy az „Orsz. Ref. Lelkész-Egyesület "-be a belső-somogyi ref. egyházmegye lelkészi kara? mint testület lépjen be.' Határozat : Egyházmegyei lelkész-értekezletünk lelkészegyesületté alakul át; annak elnökéül: Nagy Lajos esperes, alelnökéül : Ragályi László, előadójául s jegyzőjéül: Fábián Zoltán, vál. tagjaiul: Mozsonyi Sándor és Keresztes Gyula választatnak meg, Egyúttal fölkéretik az „Orsz. Ref. Lelkész-Egyesület", hogy az egyház érdekét tartva szem előtt, minden személyeskedéstől tartózkodjék. A csurgóvidéki ref. lelkészi kör 1908. júl. 8-án tartott értekezlete indítványozza, hogy a belső-somogyi református egyházmegyei lelkészértekezlet Antal Gábor püspök urat, a főrendiházban június 10-én a „Ne temere" kezdetű pápai encziklika és a lelkészi fizetések rendezése tárgyában elmondott hatalmas beszédjéért a legmelegebben üdvözölje, az Anyaszentegyházunk védelmében tanúsított bátor és hatásos fellépéséért az egyházmegye összes lelkészeinek nagyrabecsüléséről és ragaszkodásáról biztosítsa. Az indítvány lelkesedéssel elfogadtatik s jegyzőkönyvi kivonat alakjában a püpök úrral közöltetik. A csurgó vidéki lelkészi kör indítványozza, hogy a belső-somogyi ref. egyházmegye lelkészértekezlete fokozatos felsőbb hatóságai útján intézzen feliratot az országgyűléshez, illetve a kormányhoz a „Ne temere" kezdetű pápai encziklika azon alkotmány- és törvényellenes rendelkezése ellen, mely szerint a vegyesházasságok — ha prot. lelkész előtt köttetnek meg •— és az ezekből származó gyermekek törvényteleneknek nyilváníttatnak. Határozat: Egyházmegyei lelkészértekezletünk nemcsak tiltakozó szavát emeli föl a „Ne temere" kezdetű pápai encziklika ellen, mely törvényeinkkel, alkotmányunkkal, a fölvilágosodással ellenkezik, hanem fölhívja a lelkészi körök, sőt az ág. hitv. ev. testvéregyház figyelmét is társadalmi úton való tömörülésre a klerikalizmus ellen. Továbbá fölkéri Keresztes Gyula lelkészt, mint vármegyei biz. tagot, hogy Somogy vármegye megyei bizottsági gyűlésén protestáns anyaszentegyházunk érdeke s országos törvényeink védelme szempontjából a fenti pápai rendelet ellen óvást emeljen. Végül leikészértekezletünk fölhívja az egyházmegyei közgyűlést arra, hogy hathatósan követelje a kerülettől, konventtől, ez pedig bátor és tekintélyes föllépésével a kormánytól, hogy a fenti pápai encziklika — mint törvényeinkkel ellenkező — a jus placetit meg ne nyerhesse: és az 1848. évi XX. t.-cz.-ben biztosított vallásszabadság, teljes egyenlőség ne csak papiroson szerepeljen, hanem a valóságban is keresztülvitessék. Keresztes Gyula indítványozza : miután Héjas Zsigmond lelkésztársunk most tölti be 30 éves lelkészi szolgálatát, őt egyházmegyénk lelkészi értekezlete szívből üdvözölje. Az indítvány elfogadtatik: nagyérdemű s közkedveltségű lelkésztársunkat üdvözlő és jó kivánataival halmozza el lelkészértekezletünk. Fábián Zoltán, az egyházmegyei lelkészi értekezlet jegyzője. KÜLFÖLD. Holland egyházi élet. A holland református egyház életében már több, mint harmincz év óta, kisebb-nagyobb erővel, de mindig él és előtérben van egy fontos egyházalkotmányi kérdés. Az egyházszervezet újjáalakításának kérdése. Hosszú évek óta tárgyalják, vitatják, ezt az egyházi irók. A zsinatot elárasztották már az évek óta felhalmozódott reorganizáczió-tervezetek, de érdemleges tárgyalásra még mindig nem került a sor. Az utóbbi évek eseményei azonban, úgy látszik, dűlőre viszik e rég vajúdó kérdést. A gyülekezetek is mind erőteljesebb és erőteljesebb hangon sürgetik a megoldást. Éppen ezért, azt hisszük, nem lesz érdektelen, ha mai szemlénket ennek ismertetésével fogjuk megkezdeni. A reorganizáczió kérdését azonban csak akkor tárgyalhatjuk világosan, ha előbb egy rövid visszapillantást vetünk a Hervormde Kerk (Református egyház) jelenlegi szervezetének eredetére. E közben alkalmat találunk arra is, hogy az egyházi pártok keletkezéséről, irányáról s egymáshoz való viszonyáról is tájékozzuk magunkat. Az 1816-ik év az a nagyjelentőségű dátum a Hervormde Kerk életében, mely számára egységet és új szervezetet adott. A napoleoni idők után ugyanis az Oranje-házat osztatlan lelkesedéssel látta ismét a trónon a holland nép, s I. Vilmos király, reformjainak keretébe,