Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-19 / 29. szám
ítélettel s azonkívül 144 volt azoknak a pereknek száma, melyet, mivel a felek az ágytól és asztaltól való különélésre kiszabott idő elteltével, három hónap alatt a házasság felbontását nem kérték, a házassági törvény 100. §-a alapján szűntek meg. Évről-évre ismétlődő jelenség, hogy míg a felbontott házasságok száma rohamosan növekszik, addig aránylag mind kevesebb per fejeződik be a kereset elutasításával. A szóban forgó 3'850 per közül 852 esetben, vagyis az összes perek 22 %'ában a házasfelek lakóhelye törvényhatósági jogú város volt, holott a 26 törvényhatósági jogú város népessége az anyaország népességének csak 10'7 °/o~á,t teszi. Magán a főváros területén 413 házasság szűnt meg birói ítélet következtében. A házassági J perek elintézése, rendszerint lassú lefolyású, egy évnél rövidebb idő alatt mindössze 1315 per (34-4%) nyert befejezést. 1—2 évig 1509 (39-4%) per tartott, 2—3 évig 734 (19 2%) s a többi 3 évnél is tovább húzódott, sőt 41 esetben a per tartama az 5 évet is túlhaladta. A felbontott házasságok ez évben is arról tesznek tanúságot, hogy a legtöbb házasság ellen a fennállás második évében adatik be a válókereset. A 3 827 felbontott házasság közül, ugyanis 403 házasság 1—2 év óta állott fenn. Egy évnél rövidebb tartamú házasság 233 esetben, 2—3 évig tartó házasság 356 esetben bontatott fel. Innen kezdve lassú s elég egyenletesnek mondható csökkenést észlelhetni a házassági kötelék felbontásával befejezett perek számában. Mint érdekes tényt, még csak azt említjük meg, hogy 144 házasság több, mint negyedszázados fennállás után szűnt meg felbontás folytán. Igen érdekesek azok az adatok, a melyek a felbontott házasságok termékenységéről adnak számot. Ezek szerint a felbontott házasságoknak több, mint 55°/0 "a (2'109) gyermektelen volt, a mi erősen valószínűvé teszi azt a feltevést, hogy a válókereset beadásának igen gyakran a házasság meddősége az oka. Az 1*718 házasság közt pedig, a melyekből gyermek született, a kereset beadásakor még 1*450 volt olyan, a melyekben a per adatai szerint kiskorú gyermekek voltak életben. A birói ítélet a kiskorú gyermekeket az esetek túlnyomó részében az anyánál helyezi el. 728 esetben ugyanis az összes gyermekek az anyánál helyeztettek el, csak 129 esetben az apánál, 68 esetben pedig az Ítélet a gyermekeket megosztotta az elvált házasfelek között, míg a még fennmaradó esetekben a bírói Ítélet a gyermekek elhelyezése tekintetében érdemleges intézkedést nem tartalmazott, hanem az iratoknak a gyámhatósághoz való áttételét rendelte el. A gyermekek tartására határozott összegű havi tartásdíj mindössze 165 esetben állapíttatott meg és pedig egy esettől eltekintve, a férj részéről. Nőtartási díj fizetése 100 esetben mondatott ki a biróság részéről, legtöbbször (55) havi 20 koronán aluli összegben. Hogy gyermek és nőtartást oly ritkán állapítanak meg az itélétek, ennek magyarázata abban keresendő, hogy a vagyonjogi kérdések a per menetének gyorsítása érdekében legtöbbször peren kívül rendeztetnek. 1906-ban is az előző évekhez hasonlóan a legtöbb esetben a házasságjogi törvény 77. §-ának a) pontja (hűtlen elhagyás) szolgált a házasság felbontását kimondó ítélet indokául: 2*449 házasság, vagyis az összes felbontott házasságok közel kétharmadrésze ez alapon bontatott fel. Gyakran szolgált még a felbontás okául a 80. §. a) pontja (a házastársi kötelességek szándékos súlyos megsértése), mely 688 esetben és a 80. §. c) ponja (erkölcstelen élet megátalkodott folytatása), mely miatt 226 esetben bontatott fel a házasság. A 80. §. a) és c) pontjának együttes fennforgása alapján pedig 196 házasság szűnt meg. ítéletben kimondott házasságtörés folytán 17 házasság bontatott fel. A házasságot érvénytelenné nyilvánító ítéletek közül 10, a 45. §-on alapult, a mely szerint semmis az a házasság, a mely a vérrokonok vagy oly személyek között köttetett, a kiknek korábbi házassága nem szűnt meg vagy nincs érvénytelenné nyilvánítva, vagy végül oly egyének közt jött létre, a kik közül az egyik a másikkal egyetértve, a saját előbbi házastársának vagy másik fél házastársának élete ellen tört. Még megemlítendő a házasságjogi törvény 54. §. c) pontja (a házassági tartozás teljesítésére való képtelenség), a melynek alapján két esetben mondatott ki érvénytelennek a fennálló házasság. Az ítéletek közül 2*121 a feleséget mondotta ki vétkesnek, míg a férj vétkessége csak 1*611 esetben állapíttatott meg. 85 esetben mindkét fél hibájából bontatott fel a házasság, 10 esetben ellenben az adatokból nem tűnt ki, hogy mely fél mondatott ki vétkesnek. Az elvált férjek foglalkozását feltüntető adatok arról tanúskodnak, hogy legsűrűbben fordulnak elő elválások a közszolgálat és szabad foglalkozások csoportjában, melyet a kereskedelem és hitelcsoportja követ, míg kedvezőnek az elválások szempontjából egyedül az őstermelők aránya mondható. A magyarok nagyobb, az idegen ajkúak, de különösen a tótok, jóval kisebb arányban szerepelnek a felbontott, mint a kötött házasságokban. A mi pedig az elvált házasfelek vallását illeti, azt tapasztaljuk, hogy a reformátusok között leggyakoribb az elválás, majd az izraeliták, evangélikusok és gör. kel. következnek, míg légritkábbak az elválások a róm. és gör. katholikusoknál. A mi az utóbbiakat illeti, számszerűleg tényleg így áll a dolog, de magam részéről meg kell jegyeznem ezen állításra, hogy sok róm. vagy gör. kath. még az elválás kimondása előtt protestánssá lesz, áttér s ez természetesen növeli a protestánsok arányát s kisebbíti a katholikusok arányát e tekintetben. Különben ennek bemutatására szolgáljon a következő összeállítás: A vőlegény illetve férj vallása °/0 -han: r. k. gör. kel. ref. ev. gör. kath. unit. izr. az 1906. évben kötött házasságokban 48 5 11*2 14*6 7*2 13"4 0"4 47 az 1906. évben felbontott házasságokban 28*7 4*7 80'4 111 15*4 1*5 8*2