Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-05 / 27. szám

Ferencz püspöknek az elnökségtől való és nagymérvű elfoglaltatása által indokolt lemondását. A megváltoztat­hatatlanba belenyugodva, Gyurátz Ferencznek az egye­sület körében szerzett bokros érdemeit jegyzőkönyvileg örökítették meg; elnökké pedig Kiss Lajos nagyalásonyi lelkészt választották meg. Munkálatot az egyesület három tagja mutatott be. Tamaska Lajos az ó- és az új szövet­ség egymáshoz való viszonyáról, Baldauf Gusztáv a népiskolák államosításáról és ezzel kapcsolatban az egyház érdekeiről, Balogh István pedig a szoczializniusról tartott figyelemmel hallgatott értekezést. Újabb lépés a rkath. egyház kezén levő vagyon eredetének elhomályositása felé. Tudvalevő, hogy Cser­noch János országgyűlési képviselő csanádi püspökké neveztetett ki s ennek daczára is meg kívánta tartani képviselői mandátumát. Ivánka Milán képviselő azonban összeférhetetlenséget jelentett be Csernoch ellen. A kép­viselőház összeférhetetlenségi bizottsága letárgyalta a kérdést és nem állapította meg Csernoch püspök össze­férhetetlenségét. A határozat indokolása arra az állás­pontra helyezkedik, hogy -— eltekintve attól, hogy Cser­noch képviselősége megszünteti a főrendiházi tagsági jog gyakorlására irányuló igényét —• „az összeférhetet­lenség megállapítható nem volt az 1901. XXXIV. t.-cz. 1. szakasza alapján azért, mert a püspöki méltósággal egybekötött és az egyházi vagyonból járó javadalom élvezete sem a fizetés, sem pedig a díjazás fogalmának nem felel meg". A nevezett törvény idézett szakasza szerint: „Országgyűlési képviselő nem viselhet olyan hivatalt, nem foglalhat el olyan állást, mely a korona kijelölésétől vagy a korona, a kormány, a kormányköze­gek kinevezésétől függ és fizetéssel vagy díjazással jár". A képviselőház összeférhetetlenségi bizottságának dön­tése tehát ugyanarra az álláspontra helyezkedett, a me­lyet az Apponyihoz közel álló Budapesti Hirlap hangoz­tatott, t. i., hogy „a megyés püspök javadalmazását nem a koronától, nem a kormánytól, nem a kormányközegek­től kapja, ennél fogva a püspökmegyei egyházi tisztség pragmatikus állami szolgálatnak nem tekinthető". A „B. H."-nak igaza van ugyan abban, hogy a rkath. megyés püspök nem pragmatikus állami tisztet tölt be, teljesen új s közjogunkban eddig ismeretlen elvet érvényesít azonban akkor, a mikor megtagadja azt, hogy javadal­mazása a koronától vagy annak végrehajtó közegétől, az alkotmányos kormánytól eredne. Tudtunkkal eddigelé az volt a felfogás, hogy a rkath. nagy egyházi javadal­masok a királyi kinevezés útján jutnak csak beneficziu­maik élvezetébe és pedig a magyar király apostoli királyi jogai, valamint annak alapján, hogy a beneficziumok legnagyobb részükben állami eredetűek. A „B. H." és az összeférhetetlenségi bizottság, a melyben pedig ott ült egy evangelikus kerületi felügyelő is, ezt a történelmi jogon alapuló felfogást dönti meg, a mikor a főpapi vagyont olyannak minősíti, a melyhez királynak ós az államnak semmi köze sincs, hanem a mely teljesen a rkath. egyház privát birtoka. Egy bevezető lépés ez ahhoz, hogy a rkath. antonómia megalkotásával ez az új felfogás törvényhozásilag is szentesíttessék és a rkath. egyház kezén levő vagyon, nem tekintve eredetére, nem a história bizonyságaira, nem az állam jól felfogott érde­keire, olyan módon bocsáttassék át az egyház kezébe, hogy annak privát jellege kétségbevonhatatlan legyen. Haladunk tehát igen szépen az államjogok elalkuvása terén, nemcsak a királlyal, hanem a klerikálizmussal szemben is ! Az amerikai ref. egyház küldöttei, James J. Good és Tomcsányi Józzef f. hó 1-én tárgyaltak a kon­vent külmisszió bizottságával. Értesülésünk szerint a küldöttek átadták az őket kiküldött missziói bizottságnak a konventhez intézett és lapunk más helyén egész ter­jedelmében közölt átiratát, a mellyel kapcsolatban Tomcsányi József egy magyar nyelvű emlékiratot is felolvasott, a melyben a konventi bizottságot az amerikai kálvini egyházakkal való harmónia létrehozására kérte fel. A konventi bizottság szívesen fogadta a küldötteket és azoknak előterjesztéseit, s az amerikai ref. egyház missziói bizottsága átiratának megfelelőleg elhatározta, hogy a nagyfontosságú kérdést az őszi konvent alkal­mával fogja érdemleges tárgyalás alá venni. ISKOLA. Tanári jubileum. A zilahi Wesselényi-kollégium igazgatóját, Kincs Gyulát június hó 25-én bensőleges ünneplésben részesítették az egyházi és világi tanügyi körök, a régi és jelenlegi tanítványok s a megyei és városi hatóságok és egyesületek, tanári működése 25 éves fordulója alkalmából. A jubiláris ünnepélyen meg­jelent Kenessey Béla püspök is és a legelismerőbb szavak­kal méltatta a jubiláns érdemeit. A kultuszminiszter dr. Kajzler György főispán által képviseltette magát; s képviselve voltak az erdélyi ref. kollégiumok, az orsz. középiskolai és a ref. tanáregyesületek, a szilágyszol­noki egyházmegye és a megyei és városi hatóságok és egyesületek. A volt tanítványok jubileumi alapot gyűj­töttek Kincs Gyula nevének megörökítésére. — Az őszinte üdvözlőkhöz mi is csatlakozunk s'Istennek min­den áldását kérjük Kincs Gyulára, mint anyaszentegy­házunk veteményes kertjeinek egyik hivatott és nagy­buzgóságú gondozójára! Az országos középiskolai tanáregyesület f. hó 3-án és 4-én tartotta negyvenkettedik évi rendes köz­gyűlését Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia termeiben. Július 2-án igazgatósági és választmányi ülés volt, este pedig ismerkedő-estélyt, tartottak. Július 3-án a közgyűlést Négyesy László dr. elnök nyitotta meg. Az üdvözlések után Fináczy Ernő dr. egyetemi tanár az 1883. évi középiskolai törvényről, Fályi Sándor tanár­képző intézeti tanár a szabad tanítás ügyének megvita­tásáról, Miklóssy István a magyar nyelv ügyéről a nem­zetiségi vidékek középiskoláiban, Vargha György dr. a földrajztanítás terén hazánkban és külföldön felmerült reformtörekvésekről tartottak felolvasásokat. Július 4-én a közgyűlés folytatódott és a hivatalos jelentések után Móczár József dr. nagyszalontai főgimnáziumi tanár a fiú-internátusokról, Sajó Sándor a magyar műveltségről és a magyar iskoláról tartott előadást. Az alapszabályok módosítása után az indítványok, azután közebéd követ­kezett. Július 5-én a vállalkozók kirándulást rendeznek Siófokra és Balatonfüredre. A soproni evang. főiskola nagybizottsága, amely Gyurátz Ferencz püspök és Hrabovszky István elnöklete alatt tartotta meg az iskolai év végeztével iilését, a leg­mélyebb sajnálattal és érdemei teljes elismerésével vette tudomásul Foszvék Sándornak a liczeumi és a theologiai akadémiai igazgatói állásról való lemondását és nyuga­lomba vonulását. Ezzel kapcsolatban kimondta a bizott­ság, hogy a főiskola theologiai és középiskolai részeinek igazgatását különválasztják s a „Lyceum" nevet ezentúl csak a gimnázium viseli. A theol. akadémia igazgatójává Bancsó Antalt, a Poszvék S. távozásával megüresedett

Next

/
Oldalképek
Tartalom