Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-28 / 26. szám

az ifjú nemzedéket, a jövő egyházát idegen felekezetek; prozelitáskodó szerzetesek, apáczák oktatása alól elvonni, a nagykiterjedésű szórványokban gondozás alá venni anyagi eszközök hiányában nem képesek. Ha azért adóügyi bizottságunk ily szükségletek indokolt voltát beismeri s azoknak a költségvetésekbe állítását s teherként szereplését ós kielégítését méltányosnak tartja s arra az adócsökkentési segélyt megállapítja: ezzel hatáskörét nemhogy túllépi, de feladatát igazságosan csak így töltheti be. Ez távolról sem jelentené az elvi határozat megsértését, de a régebbi keletkezésű egyházak anyagi megrövidítését sem, mert hiszen azokra is a felsorolt intézménynek fenntartása czím én nehezedik az a bizonyos teher, melynek egyrószét az adósegély fedezi ezentúl! Ezeknek általánosságban előrebocsátása után, rátérünk a két gyülekezet helyzetének és segélyigényének ismertetésére. I. Nyitra 1896. évben a felvidéki misszió felölelésére annak legnépesebb pontján, róm. kath. püspök iszékhelyen, a régebbi egyházi határvonalon felül szervezett anyaegyház. Működési köre kezdetben Nyitra vármegye kilencz közigazgatási járása, továbbá Trencsén, Turócz, Árva, Liptó megyéknek összesen 15,103 km.-nyi területe 855,771 lakos és pedig 48,351 magyar, 56,782 német, 750,692 tót, 663,126 róm. kath., 150,803 ág. ev, 39,909 izr. között 1447 református lélekkel. Ez a misszió tehát kiterjedését és a hívek szétszórtságát tekintve, egyetemes ref. egyházunkban páratlanul áll! Az évről-évre fokozott intezivebb gondozás szüksége, a vallásoktatásnak és általában az összes lelkiigényeknek kívánt mértékben leendő elláthatása 1906. évben a misszió északi felében élő híveinket arra ösztönözte, hogy földrajzi és közlekedési viszonyaik által is indokolva, az anyaegyház részéről sem kifogásolva a külön alakulásra elhatározó lépést tegyenek azáltal, hogy kimondották érdekeltségi körüknek külön alakulását Ruttka központtal, Turócz, Liptó, Árva és Trencsénmegye felső részének bevonásával. Ezzel a misszió úgy terület, mint népesség tekintetében, megközelítően két egyenlő részre osztatott, de még így is oly arányokat mutat melyeknél fogva fontosságáról mit sem veszített, sőt az egyetemes egyházi érdeket tekintve, ez örvendetes eseményt jelent! A misszió e részének viszonyait külön fejezet alatt vázoljuk. A misszió anyaegyháza a központon 268, a hozzá beosztott részeken 619 lelket számlál, a kik nagyobb részben állami tisztviselők, bírósági, pénzügyi, közigazgatási , vasúti alkalmazottak, magánhivatalnokok, katonák, csendőrök stb. Állandó megtelepedettek, ingatlan vagyonnal bírók : tehát helyhezkötöttek alig vannak, minélfogva szerfelett élénk a népesség hullámzása, a ki- és beköltözés. A tíz évi fennállás óta az egyházat atkotó tagok feltűnő arányokban váltakoztak; a kik bölcsőjénél állottak mint alapvetők, azok közül 15-en alig szerepelnek a kimutatásban, 5—6 év alatt úgyszólván felcserélődik az egyház közönsége; az 1907. évi névsorból ez ideig már 29-en távoztak, de megfelelő számmal jöttek is helyökbe. Ez a körülmény a hívek nyilvántartását, kötelékbe vonását, megadóztatását, a kivetett adók bevételezését felette megnehezíti, miért is évről-évre tekintélyes adókövetelést kell leírni, körülbelül egy negyed részét az előirányzatnak, mely körülményt különös figyelmébe ajánljuk adóügyi bizottságunknak. Megemlítendő még, — a mint az a kimutatás jegyzet rovatában is fel van tüntetve, hogy az adózás alá vont tagok között föltűnően sok a vegyesházas, mely czímen jelentékeny összegű az adóengedmény is. Végre a 142 adózó közül 78 szórványokban lakik, a kik viszonyt az egyházi törvény III. t.-cz. 10. §. 4. pontja alatti kedvezményre tartanak igényt s a teljes adóösszegnek csak 25%-ával voltak megróhatok. Az egyháztagoknak mindeme különleges viszonyaiból megállapítható azon téíiy, hogy az adószolgáltatás nem nyújt biztos alapot a fenntartásra, mivel felette hullámzó ós évről-évre változó ! A mi az egyház vagyoni helyzetét illeti: a becsatolt vagyonkönyvi ív szerint fenntartásra szolgáló jövedelmező alapítványa, tőkéje, ingatlana nincs; az 1902. évben telepített szőllő még hosszú időn keresztül a befektetett kölcsönt van hivatva a jövedelemből törleszteni. A szerényebb összegű alapítványok és tőkék a templomalap számára gyümölcsöznek. A gyülekezetnek közös fedél alatt van lelkészlakása és szerény méretű imaháza, mely az alakulás idején 13 ezer koronáért vásároltatott, 8 ezer koronás conventi tőkekamatsegély támogatással, mely kölcsönből még 22 évi részlet van hátra. Az imaház megszerzésekor is csak a kezdetleges igényeket elégítette ki s felette kívánatos, hogy e róm kath. püspöki székhelyen megfelelőbb külsejü és jellegű szimbólum eszmóltesse ós tartsa össze erősebb híveinket, kik a lélekhalászat annyi kísértéseinek vannak itt kitéve; a templomépítés ügye ennélfogva elsőrendő és halaszhatlan feladat. Erre nézve egyébként két ízben tett az egyház már kísérletet, de anyagi erejének csekélysége megakadályozta a kivitelben, s arra nem is lesz más úton képes, csak ha adóügyi-bizottságunk méltányosságából a normál költségvetésbe egy 50 ezer koronának megfelelő kölcsöntörlesztési esedéke beállíttatik. Ez lehetővé teszi a végrehajtását az 1902. évben hozott presbiteri és közgyűlési határozatnák a városi színház épületének megvásárlásáról ; ennek templommá alakítási költségeire a tagok is meghoznák külön áldozataikat! A gyülekezet tart fenn kongrua kiegészítéssel lelkészi állomást, melynek gondozása alá tartozik a ruttkai misszió is addig, míg ott is külön szervezhető lesz az. A lelkész működése felöleli már az egész missziói terület ügyeit a rendelkezéshez álló időhöz képest; mind a két központon s ezenkívül a külterületen lévő 16 intézetben a vallás oktatás ellátása, alkalmas góczpontokon isteni tiszteletek tartása s a különféle lelkészi szolgálatok végzése valóságos apostoli buzgalmát, fáradozást igényel, tetemes költséggel jár, eredményben sikeres és örvendetes. Kántori állás az anyagi eszközök hiánya miatt szervezhető még nem volt; egy ág. ev. tisztviselő egyén látta el ez ideig annak istentiszteleti részét, temetéseknél azonban nem működik közre, a lelkészt gyakori távolléte esetén nem helyettesítheti. E hiányon pedig szintén most kell segíteni! Nagy hiányát érezzük azonban az iskolának is! Gyermekeink, ha az izr. iskola évi 50 koronás tandíjját megfizetni nem képesek; úgy a r. kath. felekezeti iskolára vannak utalva, melynek az apáczák által vezetett része még csak kimutatást sem ad a ref. növendékekkrŐl, a vegyes házas szülők gyermekeit magáénak tekinti, lelkigyakorlatokkal gyötri, leplezetlen prozelitáskodást űz. Egyházunk e veszélyt tétlenül nem nézhetvén, mult évben határozatilag kimondotta a tanítói állásnak — a kántorság ellátása szempontjából is szervezését, egyelőre iskola czéljaira helyiség bérletét, melyeknek kölségeire a városi pénztárból a többi felekezetekéhez viszonyított