Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-14 / 24. szám

kormány egyházpolitikájának megítélésében! Sokkal nagyobb volna azonban elégtételünk, ha elvégre felébredne a liberalizmus abbőí az álomból, a melybe a koalicziós szirénhangok ringatták és szétülne a klerikalizmus vezérei és denevérei között! A „Ne ternere" a főrendiházban ós a napi sajtóban. Az állami költségvetés főrendihá i tárgyalása alkalmával, f. hó 10-én Antal Gábor püspök szóba hozta a pápának „Ne temere" kezdetű és a házasságkötésekre vonatkozó, mult heti számunkban már említett dekrétumát. Higgadtan, nem a felekezeti,' hanem az állami szempontokat emelve ki, mutatott reá azokra a veszedelmekre. a melyeket a pápai dekrétum felidéz, s felhívta a kormányt arra, hogy ezeknek elhárítása iránt tegye meg a szükséges lépéseket. Római kath. részről sem pro, sem kontra nem szólalt fel e fontos dolognál senki. Wekerle miniszterelnök válaszában hangsúlyozta, hogy a házasság érvényességét, a felekezetek dogmatikai felfogására tekintet nélkül, csupán az állami törvény állapítja ugyan meg, de azért, a megfelelő formák között, a megfelelő jogi álláspontok tiszteletben tartása mellett, a kormány foglalkozni fog az üggyel — A napi sajtó is, a mely —' az Az Újság kivételével — eddig figyelemre sem méltatta ezt a dolgot, úgy látszik, észbe kapott Antal Gábor felszólalása következtében és elég komolyan és liberálisan foglalkozott azzal f. hó 11 diki számaiban. A Pesti Hírlap a pápai dekretum kihirdetésében a jus placeti megsértését látja, a mely felett sem a kormánynak, sem a közvéleménynek nem lehet egy közömbös válvonással napirendre térnie. A pápai dekretum szerinte annak a nemzetközi klerikális reakeziónak a terméke, a melynek az utóbbi években taraja nőtt s most mind fesztelenebb nyíltsággal hangoztatja visszafejlesztő jelszavait, érvényesíti a kor természetes haladása ellen sokszor nyomatékos akaratát. S ebben a tekintetben Magyarország roszabbul áll, mint a klerikális reakezió legősibb, legelvakultabb fészke, Ausztria, — mert a jelenlegi kormányzati és parlamentáris berendezkedés nem bír kellő ellentállási képességei, szemben a reakeziós előretörekvésekkel. — Az Egyetértés főként azt a veszedelmet hangsúlyozza, hogy lehet egy külföldi hatalmasság, a mely szembe helyezkedik az állam törvényeivel és olyan tanításokat olthat bele az állampolgárok millióinak lelkébe, a melyek lerontják a törvények tekintélyét. Nem akar ugyan a pápai dekretumból messzemenő konzekvencziákat levonni; de lehetetlen észre nem venni, hogy Róina ugyanakkor tűnik fel a látóhatáron, a mikor a kormányt erős klerikalizmussal vádolják meg, a mikor az iskolákban a felekezetiség üíöte föl fejét, s a mikor a Francziaországból kiűzött szerzetesek milliókért vásárolnak földeket és telkeket Magyarországon. Azt kell-e ebből következtetnünk, hogy a felekezeti villongások reneszansza elé megyünk? Nem akar jósolgatni; csak tényeket állapít meg, de ezt azután igen nagy szomorúsággal cselekszi meg. Ezek a tények ugyanis olyan világosan beszélnek, hogy nyelvüket félreérteni majdnem lehetetlen. — így írnak a napilapok. A szemek nyiladozásán örvendünk. De majd meglátják, hogy ha az evangéliomi szövetség létrejön, ott fognak-e állani annak támogatói között a magokat liberálisoknak nevező lapok?! Lelkészjelölós. A budapesti ref. egyház erzsébetterózvárosi parókhiális körének helyibizottsága f. hó 4-én tartott ülésében foglalkozott a lelkészi állás betöltésének előkészítésével. A bizottság, egy szavazattal szemben egyhangúlag azt az óhajtását fejezte ki és terjesztette be az egyháztanácshoz, hogy a parókhiális kör lelkészi állása, a pályázat mellőzésével, a kör eddigi gondozójával : Kovács Emil vallástanárral töltessék be. A lelkészi kongnia rendezése. Antal Gábor püspök felszólalása folytán szóbakerült ez is a költségvetés főrendiházi tárgyalása alkalmával. Antal Gábor reámutatott arra, hogy a lelkészi fizetések rendezése halaszthatatlan ós sürgette a korpótlékok megadásai, legalább is 1898-tól kezdődőleg. Reámutatott', továbbá az 1898. XIV. t.-cz. rendelkezésének többrendbeli fogyatékosságára és sürgette a törvény revíziójával kapcsolatban azok megszüntetését. Gróf Aponyi miniszter. Antal Gábor felszólalására válaszolólag kijelentette, hogy a lelkészi kongrua rendezése nemcsak meglesz, hanem már jóformán meg is van; természetesen azon határokon belől lehet a kérdésről szó, a melyet pénzügyi viszonyaink megengednek. Tudomásul vesszük a miniszter kijelentését; kívánjuk azonban azt is, hogy a törvény módosításával azok a fogyatkozások is megszüntettessenek, a melyekre Antal Gábor reámutatott s a melyeknek számát még könnyen tudnánk mi is szaporítani. Tiltakozás a rkath. népszövetségi akczió ellen. Beszterczebányán piinköst második napján történt meg a rkath. népszövetség megalakítása. Ebből az alkalomból a beszterczebányai evangelikus egyesület választmánya f. hó 5-én ülést tartott és tiltakozó határozatot hozott és publikált a rkath. népszövetség ellen. A tiltakozó határozat reámutatott arra a veszedelemre, a mely a műveletlen tömegnek felekezeti alapokon való szervezése rejt magában, s egyben utasította az elnökséget, hogy a zólyomi egyházmegye közgyűlésén terjesszen elő olyan javaslatot, a melynek értelmében a kerületi és az egyetemes gyűlés felhívassek az idők ezen szomorú jelére, azzal, hogy hivassék fel a haza minden liberálisán gondolkozó férfia ama módok és utak keresésére, a melyek mellett a klerikarizmus szervezetet hatalmával szemben a vallás háborítatlan gyakorlása biztosítható s a társadalmi .béke megvédhető. Hívja fel a kerület és az egyetemes egyház a magyar prot. egyház tagjait arra, hogy tömörüljenek egy olyan szervezetben, a mely a felekezeti béke megbontására czélzó minden hatalommal szemben képes helyt állani. Elhatározta továbbá a választmány, hogy a város szabadelvű polgáraihoz falragaszokkal fordul, felhíván azokat is a tiltakozásra. A határozatokat effektuálták is ; de már arról nem tudunk, hogy meg lett-e a kívánt hatásuk. A tiltakozó beszterczebányai evang. egyesületet bátor lépéséért szívesen üdvözöljük. Ne feledjük azonban, hogy nem csupán tiltakozó határozatok hozatalára van szükség, hanem sokkal inkább a szervezett ellenállásra. Aljon azért minden protestáns és minden liberálisan gondolkozó nem protestáns az evangéliomi szövetség zászlaja alá! A szövetség vezetői pedig legyenek igazi vezetők a sötétség hatalmai ellen való harezban, mert harcz nélkül bizony nem leszen mienk a diadal! Az eperjesi vértanúk emléke. Eperjesen f. hó 11-én leplezték le a Karafia által lemészároltatott, legnagyobb részben protestáns vértanúk emlékezetére az evang. kollégium falába beleillesztett emléktáblát. A kegyeletes ünnepélyen testületileg vett részt az evang. tanáregyesület s képviseltették magokat a város, a megye, a képviselőház és a meghívott hatóságok ós egyesületek. A megelőző istentiszteleten Zelenka Pál püspök és Korbély Géza lelkész fungáltak. A leleplezésnél az ünnepi emlékbeszédet báró Prónay Dezső tartotta; hraskóczy Lajos pedig alkalmi ódát szavalt.