Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-14 / 24. szám

bátyánk" maradt ő nekünk mindenekben. Állásait mindig úgy tekintette, mint munkakedvének fokozását czélzó megtiszteltetéseket, a melyekben csak kötelességeket látott, de dicsőket észre nem vette. Tisztelet és szeretet környezte mindenfelől, még akkor is, ha korholnia kellett is egyeseket. Kiváló egyénisége szinte predesztinálta a vezérszerepre és szerencsés keze volt a reábizottakban. A szepesi ev. egyházmegye május hó 20-án Szepes-Bélán fényes temetést rendezett neki. Kübócher Albert alesperes és Koch Aurél strázsai lelkész végezték a szertartást. A temetésen Zelenka Pál püspök is megjelent, ki benne velünk együtt egyik legjobb barátját és leglelkesebb hívét siratja. A szomszédos egyházközségekből számos lelkész, felügyelő és tanító sírva állott koporsója körül. És méltán siratjuk. Bod Péterre emlékeztet az ő írói neve; a munkás élet fogalmát testesítette meg az ő egész élete. Nem volt soha néző, de mindig tevékeny vezető ós irányító a vallásos és hazafias kultura fejlesztésében, a Szepesség egyházi és általános történeteinek feltárásában, a Tátra föllendítésében s egyéb közhasznú törekvésekben. Have pia anima! Ptészünkről is áldassék az ő boldogító emlékezete ! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. EGYHÁZ. Püspökjelölés Tiszántúl. Kiss Áron elhunyta nagy kérdés elé állítja a tiszántúli nagy egyházkerületet. Ki legyen a kerület új püspöke ? Ennek a kérdésnek bizalmas megbeszélése végett értekezlet is volt már Debreczenben a temetés alkalmával. Az értekezlet eredménye azonban azt mutatja, hogy a kerület erős küzdelmeken fog keresztül menni, a míg püspöki széke be fog töltetni. A kerületben ugyanis több olyan férfiú van, a ki köré kisebb-nagyobb serege csoportosul a tisztelőknek s így nincs kilátás arra — legalább ez idő szerint —, hogy egyhangú lehessen a választás. Gróf Degenfeld József főgondnok Eröss Lajos theol. akadémiai tanárt, György Endre Dávidházy János esperest és püspökhelyettest, Kiss Ferencz dr. Baltazár Dezső esperest, Luby Géza Dicsöfi József egyli. ker. főjegyzőt hozta javaslatba. Ajánltatott még Széli Kálmán, volt nagyszalontai esperes is. Jelöltekben tehát nincs szűkében a kerület, s a jelöltek, ki egy, ki más czímen és érdemek alapján oly komolyak, hogy egyhangú választásra vezető kompromiszszumról aligha lehet szó. A püspökválasztás ügyében mi sem pro, sem kontra nem kívánunk befolyni. Igen óhajtandónak tartjuk azonban, hogy a julius 7-dikén tartandó és a szavazást elrendelő közgyűlés alkalmával olyan megállapodások történjenek, a melyek, ha egyhangú választásra nem vezetnének is, de legalább azt tennék lehetővé, hogy a püspöki szék betöltése nagyobb és hevesebb küzdelmek nélkül történhetnék meg. A mai időkben összetartásra, egyetértésre van a legnagyobb szükségünk. Igen sajnálnánk, ha a püspökválasztás ennek nem előmozdítója, hanem akadályozója volna a tiszántúli egyházkerületben ! Itendkivüli közgyűlés Kiilsö-Somogyban. E czím alatt a mult számban egy közlemény jelent meg, melyet részben kiigazítani, részben pedig pótolni kell, hogy a közönség előtt legyen a gyűlés lefolyásának hü képe. Kiigazításra szorul a szószerint közölt határozati javaslat, mert kimaradt belőle egy sor és pedig az indokolás harmadik részéből, mely helyesen így van : „tekintettel mégis arra, hogy nem állhat meg az a nézet, mintha az egyes egyházak az adócsökkentési segélyből fedezhetnék ezen terhüket, mert ez esetben az adócsökkentési segélyt meg nem nyerő vagy" stb. Pótlásra pedig azért szorul a gyűlési tudósítás, mert két közérdekű eseményt kifelejtett. Egyik az esperesi jelentés következő része: „Még egy igen fontos kérdés van tárgysorozatunkon, melyben a kerületi közgyűlés fog ugyan végérvényesen határozni, de hisszük, hogy az egyházmegyék véleményének is figyelembe vételével, a mint ez a mi presbiteri egyházszervezetünktől önként következik. Ez ama 39,600 kor. közig, segély felhasználására vonatkozik, melyet dunamelléki egyházkerületünk évenként nyerni fog a három milliós államsegélyből, s melynek — nézetünk szerint — elsőrendű czélja és rendeltetése a gyülekezeteink vállaira e czímen nehezült súlyos terhek levétele kell, hogy legyen és csak másodsorban a személyi járandóságok rendezése. Népünket évek óta tehercsökkentéssel biztatjuk, közelebbi zsinatunk is ebben a jegyben született és folyt le; ne legyünk hát hűtelenek elvünkhöz, mikor alkalmunk van immár azt gyakorlatilag is érvényesítenünk!" Az esperesnek önzetlenségre valló ezen szavai után könnyen ment a határozati javaslat egyhangú elfogadása. A másik, a mit kifelejtett a tudósító, a következő elfogadott indítvány : „Mivel a nm. konvent az adócsökkentési segélyért való folyamodás határidejét oly rövidre szabta, hogy sokan képtelenek voltunk — pedig akartunk — kérvényünket elkészíteni: kéressék fel az egyházkerület útján a konvent, hogy a folyó évre való folyamodhatás határidejét folyó évi szept. l-ig hosszabbítsa meg, hogy a jogosultak részesülhessenek az adócsökkentési segélyben." Túri Károly, kapolyi lelkész. Templomszentelés. A budapesti ref. egyház zuglói egyházrésze f. hó 8-án, pünköst első napján szentelte fel Isten dicsőségére, megbővített és díszesen renovált templomát. A felszentelő istentiszteleten az egyház elöljáróságát Vámossy Károly és Szilassy Aladár algondnokok képviselték. Az alkalmi imát és egyházi beszédet Keresztesi Sámuel helyettes-lelkész mondotta. A Sághy István és neje által ajándékozott márvány úrasztalánál Hamar István theol. tanár tartotta az alkalmi agendát s osztotta ki a helyettes lelkészszel együtt az úrvacsorát a szent vendégségben résztvett hívek seregének. Ifj. Kiss Áron vallástanár egy újszülöttet keresztelt. A zuglói egyházrósz, mint már korábban is említettük, szépen halad előre a fejlődés útján. Az egyház jelentékeny támogatásban részesíti ugyan a papilakás felépítésével; de magukban a zuglói hívekben is megvan a buzgóság és az élni akarás. Á templomkibővítés költségeit maguk szedegették és adogatták össze. A belső felszerelésre is már szép befizetések és ajánlatok történtek, úgy hogy Isten segítségével, még ebben az évben rendben lesz a templom az újabban szükséges belső felszerelések tekintetében is. A zuglói egyházrész emez újraébredése és szép fejlődése munkájában a legnagyobb elismerésre méltó része van Keresztesi Samu helyettes lelkésznek. A 48. XX. végrehajtása és a r. kath. autonomia. A mint a napilapok írják, Apponyi Albert kultuszminiszter csak az őszszel fogja beterjeszteni a törvényhozás elé a róm. kath. autonómiáról szóló javaslatot.