Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-14 / 24. szám

BELFÖLD Az 1908. évi vallás- és közoktatásügyi költségvetés és annak rejtelmei. A képviselőház által változtatás nélkiil megszavazott állami költségvetésből a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetése az, a mely bennünket érdekel, abból a szempontból, hogy az állam mily módon s mily mértékben nyújt támogatást az egyes hitfelekezetek egyházi és kulturális czéljainak. Érdekel ez bennünket mindenkor, de különösen most, a mikor egy olyan férfiú ül a miniszteri széken, a ki hirdeti ugyan, hogy teljes mértékben az egyenlőség és viszonosság elvei szerint jár el minden felekezettel szemben, de a kinek kultusz-és kultúrpolitikájához mi protestánsok, hiába 1 csak nem tudunk hozzámelegedni. Lássuk tehát, mi minden foglaltatik a felekezetekre vonatkozólag az idei állami költségvetésben, s mennyiben bizonyítanak azok gr. Apponyi egyenlő elbánása, vagy a mi aggodalmaink mellett. Az egyházak rendes segélyezése rovatában a következő tételeket találjuk : Az erdélyi rkath. státusnak 72,000 kor. (tavaly 62,000); a görög szertartású kath. egyháznak 370,000 kor. (300,000), az ág. hitv. evang. egyháznak 335,378 kor. (u. a ), a ref. egyháznak 461,900 kor. (u. a.), a gör. keleti egyháznak 200.000 (u. a.), az unitárius egyháznak 100,000 kor. (u. a.), az izraelita felekezetnek 60,000 kor. (u. a.), a mármarosi ref. egyházmegyének az Apaffy-féle sójáradék váltságául 10,000 kor., a debreczeni főiskolának ugyanezen a czimen 8000 kor. az 1898. XIV. t.-cz. 2—18 §-a által megjelölt czélra 2.430,000 kor. (2.395,000), ugyanezen törvény 1. §-a által megjelölt czélra 1-000,000 kor., a ref. és evang. egyháznak a 48. XX. t.-cz. végrehajtásaképen 2.000,000 kor., az erdélyi evang. egyházkerületnek ugyanezen czimen 100,000 kor., dologi természetű párbérszolgáltatások megváltására 30,000 kor. A rendkívüli kiadások rovatában : A ref. és evang. egyházak alapjainak gyarapítására 300,000 kor. (u. a.), az erdélyi evang. egyházkerületnek ugyanezen czimen 20,000 kor. (tavaly még semmi), a unitárius egyháznak ugyanezen czimen 15,800 (II. a.), a gör. szert. kath. egyházi könyvek kiadására utalványozott 400,000 kor. 4-dik részleteként 50,000 kor. (u. a.), az orsz. izraelita iskolaalapnak 30,000 kor. (u. a.), a kolozsvári ferenczrendi szerzetesek rendházának renoválására engedélyezett 53,000 kor. 3-dik részleteként 16.500 kor. A felekezeti czélokra felvett rendes kiadások öszszege 7.217,622 kor. (5.972,622), a rendkívülieké 432,300 kor. (405,800). E rendes és rendkívüli segélyeknek (nem számítva a mármarosi egyházmegye és a debreczeni kollégiumnak alapítványi váltságul fizetett összegeket és a kongrua segélyeket) igen tekintélyes része esik a két evangéliomi prot. egyházra (3.217,278 kor.), s ezt csak megelégedéssel fogadhatjuk. Az egyes egyházak segélyezésénél azonban vannak olyan aránytalanságok, sőt egyenesen szemetszuró tételek, a melyek bizony épen nem bizonyítanak az igazi egyenlő és méltányos elbánás mellett. így nem igen látjuk sem a hazafias szolgálatok, illetve az anyagi rászorultság által indokoltnak az erdélyi rkath. státusnak az idén 10,000 koronával s a gör. szert, kath. egyháznak 70,000 koronával emelt segélyösszegeket. Hiszen ismeretes, hogy mily vagyon felett rendelkezik akár egyik, akár másik. Vájjon van-e tehát igazában szükségük arra, hogy az állam részéről évenként majdnem félmillió korona támogatásban részesüljenek ? Sőt van ennek a két segélyösszegnek még más olyan bibéje is, a mi meg már épen azt bizonyítja, hogy gróf Apponyi felekezeti részrehajlással siet az erdélyi rkath. státus és a gör. kath. egyház támogatására. A költségvetés indokolása szerint ugyanis a 72,000 kor. az erdélyi rkath. státusnak „a magyarság erősítésére" adatik; a gör. kath. egyház segélyében pedig 60,000 korona van preliminálva „némely északi vármegyék gör. kath. lelkészeinek sürgősen tervbe vett párbér megváltására". Hát tisztelettel merjük kérdezni, hogy ha az erdélyi róm. kath. státus a magyarság erősítése czímén 72,000 kor. államsegélyt kaphat, vájjon — ha az egyenlőség elve érvényesülne — nem aránylagosan megszabott segélynek kellene-e szerepelnie ezen a czimen a költségvetésben az erdélyi református ós unitárius egyházak részére is? Vagy talán azért, nem volt szükséges ezeknek a tételeknek a beállítása, mi vei Erdélyben a jóbolond ref. és unitárius egyházak ingyen is szolgálják a magyarság érdekeit? S azután, minden külön törvényhozási intézkedés nélkül, mi jogon minősíti gr. Apponyi az erdélyi rkath. státus ezen segélyét „le nem szállíthatónak" ? S tisztelettel kérdezzük azt is, hogy mikor mondotta ki a törvényhozás azt, hogy némely északi megyék gör. kath. lelkészeinek párbérjárandóságát az állam terhére váltja meg? S ha nincs erre törvényhozási intézkedés, mi alapon, mi jogon vétetett fel ezen a czimen a miniszter által 60,000 korona? S a rendes kiadások utolsó tétele is szemet szúró. Némely dologi természetű párbérszolgáltatások megszüntetésével járó veszteségek kárpótlására utalványoztat gr. Apponyi az állampénztárból 30,000 koronát. Gondoljuk miről van szó, bár ez; a dolgot az indokolás homályban hagyja. Tudjuk, hogy a két prot. egyház közös bizottsága által a 48. XX. végrehajtása tárgyában a kormányhoz beadott memorandum a törvény 2. §-ával ellenkezőnek és sérelmesnek minősítette, hogy elavult canonica visitationalis jegyzőkönyvek alapján sok helyen még ma is kénytelenek prot. emberek és községek patrónusai kötelezettségeket teljesíteni és a plébánosok fizetéséhez hozzájárulni. Gr. Apponyi, úgy látszik, segíteni kíván ezen az anomalián. Ezt köszönettel tudomásul vesszük. De bátrak vagyunk ismét kérdezni, hogy vájjon mikor vállalt a magyar állam kötelezettséget arra, hogy ezeknek a jogtalanul kivetett terheknek a megszüntetése folytán beálló veszteségért a rkath. egyháznak vagy az