Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-24 / 21. szám

Egyházkerületi gyűlések. A tiszáninneni ref. egy­házkerület, a betegségéből felgyógyult Kun Bertalan püspök és Meczner Béla legidősebb egyházmegyei gond­nok elnöklete alatt f. hó 19 én, a tiszántúli ref. egyház­kerület pedig f. hó 20-án kezdte meg közgyűlését. A gyűlések lefolyásáról a jövő héten adunk tudósítást. Lelkészválasztási mozgalmak. A budapesti német­ajkú evang. gyülekezet f. hó 17-én közgyűlést tartott a Schranz János lemondása folytán megüresedett lelkészi állás betöltése tárgyában. A presbitérium Broskó Gusztáv Adolf helyettes lelkészt, továbbá Scholtz Ödön ágfalvai és Steinacker Roland svedléri lelkészeket ajánlotta a gyűlés figyelmébe, mint jelölteket. A gyűlés azonban nem járult hozzá a presbitérium hármas ajánlatához, hanem elhatározta, hogy a lelkészi állás a június 18-án tartandó gyűlésen, meghívás útján Broskó Gusztáv Adolffal töltes­sék be, mint olyannal, a ki 14 év óta segédlelkészke­dése alatt elég érdemet szerzett magának a gyülekezet­ben arra, hogy rendes lelkésszé választassék. Az új egyházpolitikai törvényjavaslatok. A vallás-és közoktatásügyi tárcza költségvetésének tárgyalása alkalmával gróf Apponyi Albert miniszter nagyobb szabású beszédet mondott, a melyben egyfelől az általa végzett, illetve megkezdett kulturális ügyekről számolt be, más­felől pedig jövő programmját ismertette. Ez utóbbiból a legközelebbről érdekel bennünket az a három törvény­javaslat, a mely az 1848. XX. végrehajtásáról, a rkath. autonómiáról és a rkath. lelkészi kongruáról fog szólani s a melyeket a miniszter még a képviselőház nyári szünete előtt be fog nyújtani. Nem ismertette a mi­niszter ezeket a benyújtandó javaslatokat bővebben, s így azokhoz nines módunkban érdemlegesen hozzászó­lani. A mi azonban a 48. XX. végrehajtását illeti, miután a miniszter is jelezte, hogy arra nézve meg fogja hallgatni az érdekelt egyház - hatóságokat, leg­közelebb érdemlegesen kívánunk foglalkozni azokkal a szempontokkal, a melyeket- a törvény megalkotásánál érvényesítendőknek ítélünk protestáns egyházaink érde­kében. Eladó orgona. A kunszentmiklósi református egy­ház 14 változatú orgonája árúba bocsáttatik jutányos árért. Érdeklődők az orgonát a helyszínén megszemlél­hetik, vagy minőségére nézve Angszter József pécsi orgonagyároshoz fordulhatnak felvilágosításért. Az orgona használható állapotban van és megvásárlás esetén azonnal elszállítható. ISKOLA. A hajdúnánási ref. főgimnázium, az intézetnek új épületbe költözése és az első érettségi vizsgálat alkal­mából f. hó 31-én felavató-ünnepélyt tart. Az ünnepély sorrendje a következő lesz: I. Reggel a Debreczen felől érkező vendégek fogadása. 10 órakor gyülekezés a fő­gimnáziumban és felvonulás a templomba. II. Istentisztelet a városi dalárda közreműködésével. Imádkozik Lovass Aladár gimn. vallástanár. Egyházi beszédet tart Baltazár Dezső dr. alsószabolcs-hajduvidéki esperes. III. 1 /.J 12 óra­kor ünnepély a főgimnázium dísztermében. 1. 37. dics. 1. verse. 2. Felavató imádságot mond Dicsöfí József egy­házkerületi főjegyző. 3. Felavató beszédet tart és a hiva talos küldöttségeket üdvözli Benkö Lajos, a gimnázium igazgató-tanács elnöke. 4. A küldöttségek válasza. 5. Erős várunk nékünk az Isten... Énekli a gimnáziumi énekkar. 6. A gimnázium fejlődésének történetét ismerteti Nagy Elek igazgató-tanár. 7. Szózat. IV. V2 2 órakor közebéd a Bocskay-szállóban. Délután a gimnázium megtekintése. Este 8 órakor hangversennyel egybekötött tánczmulatság. Választás. A sárospataki ref. jogakadémia az új zsinati törvény értelmében külön képviseletet nyervén az egyházkerületi közgyűlésen, az e végből megejtett szavazás most ért véget, Az első szavazáson egyik jelölt sem nyervén abszolút többséget, szűkebb körű szavazás ejtetett meg dr. Finkey Ferencz és dr. Szabó Sándor között. A jogakadémia képviselőjévé, 27 szavazattal szemben 62 szavazattal, dr. Finkey Ferencz választatott meg. Evangélikus tanárok a kultuszminiszternél. Az Országos Evangélikus Tanáregyesület küldöttsége Meskó László államtitkárral, az egyesület elnökével élén, f. hó 18-án tisztelgett Apponyi Albert kultuszminiszternél, hogy megköszönje alapszabályainak gyors és változatlan megerősítését és kérje az ez alkalommal benyújtott memorandumában foglalt kérések teljesítését. A miniszter szívesen fogadta a küldöttséget és hangoztatta, hogy az állam pénzügyi erejének korlátai közt, a felekezeti tanárok javadalmazását az államiakéval egy nívóra kell emelni. A kikkel egy kalap alatt vagyunk! Sokszor fel­panaszoltuk már, hogy mily sérelmes a protestáns egy­házakra az, hogy a törvényhozás egy kalap alá fogja őket a nemzetiségi egyházakkal, s hogy azokat féken tarthassa, a mi egyházi és iskolai autonómiánkat csipegeti el. Pedig, hogy mily oktalan ez a politika, világosan mutatják a görögkeleti román zsinatok legközelebb meghozott hatá­rozatai. Így a nagyszebeni zsinat kimondotta, hogy az egyházközségek a román iskolákat igyekezzenek a saját erejükből fentartani, nehogy az állami segítséget kelljen igénybe venni, miáltal a román iskolák lassankint meg­fosztatnának felekezeti ós román jellegüktől, a mit minden áldozattal meg kell akadályozni. E végből úg/ az aradi, mint a nagyszebeni zsinat határozatot fogadott el, mely szerint minden román ember tartsa kötelességének, hogy évenkint bizonyos összeget adjon egy nagy iskolai alap megteremtésére. Kimondották azt is, hogy a papok és tanítók a vasárnapi istentisztelet után mindig gyűjtsenek e czélra a hívek között. A karánsebesi zsinat kimondta, hogy visszautasítja a közoktatási miniszter ama követe­lését, hogy a lelkészek az állami iskolákban a román tanulókat magyarnyelven tanítsák a hittanra. A lelkészek a jövőben is románul tartoznak a hittant előadni. Úgy az aradi, mint a karánsebesi zsinat elhatározta, hogy az egyházközségeknek megtiltja, hogy ismétlő-iskolákat állít­sanak fel, minthogy ez iskolákra az új iskolai törvény azt követeli, hogy azokban az előadási nyelv tisztán a magyar legyen és hogy a taneszközök is csak magyar nyelvűek lehetnek. — A magyarság ellenségeinek meleg­ágyai tehát ki fogják kerülni az intenzivebb állami be­folyást, s a kárvallók megint csak a protestánsok, a kiknek iskolai autonómiájából ismét tekintélyes elemeket semmi­sített meg az új népiskolai törvény. Vájjon mikor látják már be államférfiamk és törvényhozóink, hogy a haza hű fiait, és a haza esküdt ellenségeit egyenlő elbánásban részesíteni halálos vétek a fiak ellen?! A tanítóképesítés reformja. Az országos közoktatás­ügyi tanács állandó bizottsága legközelebb az elemi nép­iskolai tanítók képesítő-vizsgálati szabályzatának revízió­jával foglalkozott, abból az alkalomból, hogy a tanitóképző­intézeti tanárok országos egyesülete a kultuszminisztertől a jelenleg érvényben levő szabályzat módosítását kérte. Az állandó bizottság kimondotta, hogy a revíziót szintén szükségesnek tartja, tekintettel arra, hogy a képesítő­vizsgálatnak egy vizsgáló-bizottsághoz és terminushoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom