Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-24 / 21. szám

beható tanulmányon alapuló következtetéseit ezen egyházjogi elvekre vonatkozólag. E részben tünteti fel dr. Kun a kálvini jogi elveknek világra szóló hatalmas befolyását és hódító útját a legműveltebb nemzetek körében, a midőn ismerteti a kálvinista nemzeti és szabad egyházak szervezetét. Szükséges is, hogy megismerjük ezeket az egyházalkotmány alakulatokat, mert ezekből értjük meg legtisztábban a tiszta romlatlan keresztyénség nagyszerű, szervező és a nemzeti életet is inspiráló hatalmát, a melyet némelyek csak a pápás egyházszervezetben vélnek felismerhetőnek. Ezen bevezető részek után tárgyalja a szerző a magyar ref. egyházalkotmány történetét. Szélesebbre kitaposott utakon jár itt e részben és könnyen áttekinthető csoportosításban adja a mai helyzet megértéséhez szükséges történelmi adatokat. A jogforrásokat tárgyaló részre, a fenti megjegyzéseken kivül még csak annyit jegyzek meg, hogy itt is találkozunk azon kérdés tárgyalásával, a mely már sok vitának volt objektuma, t. i. a konvent hatáskörével. A jogforrások közé tartoznak a szabályrendeletek. Alkothat-e a konvent ilyeneket ? Szerző szerint a konventnek nincs statutum alkotási joga ós csak kivételesen a zsinat által megjelölt ügyekre nézve bír ezzel. Legyünk már egyszer tisztában azzal, hogy mi az a konvent. Akárhogy forgatjuk a dolgot, a konvent az egyházat egyetemesen érdeklő ügyek elintézésére nézve a legfelsőbb kormányzó testület, recte szerv. Tehát azon egyetemes ügyekben — közalap, nyugdíj, iskola, külföldi testvérek gondozása — igenis alkothat a konvent szabályrendeleteket, sőt a legfőbb kormányzati joggal biró testület, az egyházkerület által ilyen ügyekben alkotott statútumokat felül is vizsgálja (VI. t.-cz. 119. §.). Hogy a szabályrendeletalkotási és felülvizsgálás! jogra nézve a kerületeké az oroszlánrész, ez természetes, hiszen „egyetemes" ügy kevesebb van, mint parcziális. A legnagyobb érdeklődéssel ezen könyv második főrészéhez fordulunk, ahhoz, a melyben a szerző a mostani alkotmányt ismerteti. Kossutány könyvén kivül nem volt egyházjogtani munka, a mely az 1881. év óta egységessé tömörült magyar ref. egyház szervezetét tárgyalná. Szerző előtt e téren igazán „fehér lap" volt. A zsinat által alkotott és a praxis által még ki nem próbált és nem mindenütt a legszerencsésebb formákba öntött jogszabályokat kellett szerzőnek ismertetnie, illetve klasszifikálnia. Munkája általában elég jól sikerült, osztályozása elég világos és áttekinthető képet ad az egyházalkotmány megismerésére. De nézetem szerint a klasszifikácziót lehetett volna egyszerűsíteni és p. o. a VI. és V. fejezeteket összevonni, mert az adott felosztás szerint a felesleges ismétlés szinte elkerülhetetlen volt. Dr. Kun Béla könyvének ezen részében alapos bírálatot mond a zsinati törvény törvényczikkeiről. A lapok alján olvasható bő jegyzetekben nem hagy figyelmen kivül egy megjegyzést, illetve bírálatot kihívó törvényszakaszt sem. Értékesek a zsinati naplók alapján kiírott megjegyzései is a fontosabb elvi vitákra vonatkozólag. Nem bocsátkozhatom bele ezen kritikai jegyzetek beható ismertetésébe, majd ha ismét „új szövegezésre" kerül a sor, kell, hogy ezek figyelembe vétessenek. De mégis felhívom a figyelmet azon megjegyzéseire, a melyeket „az iskolák szerepe a szervek megalkotásában" czímű szakaszban az új törvény idevágó rendelkezéséhez fűz, és azokra, a melyeket a 6. és 21. §-ban „a lelkészi jelleget" illetőleg hangoztat. De bármily érdekesek is szerző úrnak eme jegyzetei, egy jó részük mégis elhagyható lett volna, mert hiszen dr. Kun e könyvet elsősorban bizonyára tankönyvül szánta hallgatói részére, és ismétlem: jobb lett volna, ha a tiílnagy teret elfoglaló jegyzetek egy részét elhagyva, egy ilyen terjedelmű és árú könyvben egy teljes „Magyar Ref. Egyházjogot" bocsátott volna közre. De nagy és ily alakban is jó szolgálatot tévő munkájáért köszönetet és elismerést érdemel egyházunk részéről a szerző. B. Pap István. Képes Biblia. Tóthfalusy József, marosvásárhelyi ref. lelkész buzgólkodása folytán rövid idő alatt kellemes meglepetésben fog részesülni a bibliát olvasni szerető magyar közönség. Ez a meglepetés egy képes biblia lesz, 1000 művészi és magyarázó illusztráczióval. A Képes Biblia kiadásának előkészületei most vannak ugyan még folyamatban, de arról, a hozzánk beküldött prospektus és a már megjelent német szövegű biblia alapján, most is jónak látjuk szólani, hogy eleve felhívjuk reá olvasóink figyelmét. Tóthfalusy József már évek óta fáradozott azon, hogy egyfelől a magyar protestáns egyházi irodalom gazdagítása, másfelől híveink vallásos buzgóságának emelése czéljából egy olyan illusztrált Biblia jelenjék meg, a mely már külső kiállításánál fogva is felvehesse a versenyt a magyar könyvpiaczon megjelenő illusztrált díszművekkel, s a mely nemcsak örökbecsű tartalmával, hanem a vallásos festészet remekeivel és ismeretterjesztő, a szöveget magyarázó illusztráczióival felkeltse a szent dolgok iránt híveink figyelmét, megnyerje és meghódítsa prot. közönségünket. A buzgólkodás itthon nem vezetett sikerre, a mennyiben nem akadt magyar könyvkiadó az eszme megvalósítására. A mult évben azonban, a külföldi egyháztársadalmi életviszonyok, a vallásos iratok és bibliaterjesztés ügyének megismerése végett, hosszabb tanulmányutat tevén Tóthfalusy József, sikerült Hermann Emil, hannoveri könyvkiadót megnyernie arra, hogy az általa már több, mint 70,000 példányban forgalomba hozott, úgynevezett Tausend-Bilder-Bibelt (1000 képpel illusztrált Biblia), a mi viszonyainkhoz alkalmazva, magyar nyelven is kiadja. Ez a biblia magában foglalja egyfelől a teljes Szentírást, másfelől 1000 illusztrácziójával valóságos