Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-03 / 18. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak : Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal ......... 20 kor. Kegyed oldal , 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendők. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: IS kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezér'ezikk r Elnöki megnyitó beszéd. Dóczi Imre. — Tárcza: Lapok a genfi reformáczió történetéből. Pruzsinszky Pál. — Könyvismertetés. Kcíjel István. — Belföld: A ref. egyetemes konvent ülései. Tudósító. — Az Orsz. Ref. Tanáregyesület) hódmezővásárhelyi közgyűlése. 8. J. — Külföld: Külföldi egyházi élet. Dr. Kováts J. István. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Gyászrovat. — Egyesület. — Különfélék. — Hirdetések. Elnöki megnyitó beszéd. Elmondatott az Orsz. Ref. Tanáregyesület hódmezővásárhelyi közgyűlésén. Tisztelt A özgyülés ! Midőn ref. tanárgyésületünk VII. közgyűlését van szerencsém megnyitni, szivesen üdvözlöm t. tagtársainkat, kiket az összetartozás érzete s a ref. tanügy ápolása hazánk különböző vidékeiről a magyar protestantizmusnak eme délvidéki góczpontján, az alföldi magyar nép e virágzó otthonában összehozott, hová a ref. egyház és a nemes város hivatalos képviselete, a nemzeti közművelődés ügyének munkás szeretetétől áthatva, megtisztelő figyelemmel és szíves vendégszeretettel hívta meg egyesületünket. Egyesületünk czélja s törekvései a magyar faj kulturális érdekeivel, szellemi hegemóniájának e haza földjén biztosításával oly benső összhangban állanak, hogy e város kultúrintézményeinek virágzásából, a magyar nép alkotó erejének fölemelő szemléletéből csak buzdítást és kitartást meríthetünk tanügyi törekvéseinkhez. E kitartásra pedig a ref. iskola fejlesztése körül épöly szükségünk van a jövőben, mint a múltban volt. Utolsó közgyűlésünk óta két újabb tanáregyesület, az evangélikus és r. katholikus tanáregyesület isfkibontotta zászlaját. S nemzeti tudományosságunk szegénysége mellett csak Örülnünk kell rajta, ha minél tőbb őrtűz gyúlad ki e haza határain, mely a nemzet különböző rétegeibe világítva, lelki homályt oszlat s a közoktatás szellemi világosságával derít fényt nemzeti közéletünkre. De azért a nemzeti közoktatásügy szolgálata körül megindult verseny terén nekünk legkevésbbé szabad kiejteni kezünkből a fölemelt zászlót, kiket multunk szent öröksége, a ref. tanügy nagy történeti múltja egyenesen arra kötelez, hogy fokozott energiával törekedjünk a ref. iskolai szellemet a jövőben is élő és ható tényezővé tenni nemzeti közműveltségünk építésében. Közéletünk olyan szellemi irányzat nyomása alatt áll, a mely ha nemzeti társadalmunkat hatalmába ejtené, a legnagyobb mértékben veszélyeztetné szabadelvű intézményeink fejlődését s egészségtelen irányba terelné egész nemzeti közműveltségünket. Az a liberális világnézet, melynek alkotásain az újkori Magyarország szellemi és anyagi jóléte nyugszik s melytől egyedül várhatjuk nemzetünk jövő fejlődését és erősbödését, ma már szavát is alig meri hallatni törvényhozásunk csarnokaiban ; tanügyi kormányzatunkban pedig oly egyoldalú felekezeti irányzat kapott erőre, a mely megbontja nemzeti közoktatásunk egységét s az állami tanintézetek arczulatát is a maga képére igyekezvén alakítani, áldatlan kulturharczba sodorja a nemzetiségi törekvésektől különben is eléggé megszaggatott társadalmunkat. E szellemi irányzat korrektivuma a közoktatás és nevelés terén csak a ref. iskolai szellem lehet, melynek hagyományos jellemvonása épen a szabadelvű nevelés, a lelkiismeret és vizsgálódás szabadsága: az a liberalizmus, mely magával a reformációval egy forrásból fakadva, egykor a hatalom által üldözött igazságok oltáraivá emelte a prot. iskolák kathedráit, de ma is a felvilágosultság eszméivel termékenyíti meg tanításunkat. Nem hiszem ugyan, hogy középkorias irányzatok, még ha kormányintézkedések támogatják is, erőt vehessenek korunk felvilágosultságán s egyoldalú felekezeties irányba hajtsák köznevelésünket; de minden ilyen törekvéssel szemben erősítenünk kell a ref. iskolai szellemet, hogy iskoláink — mint egykor a nemzeti elnyomatás szomorú korszakaiban a nemzeti szellemnek voltak erős várai — ma a nemzeti nevelés korában a szabadelvű gondolkodás, a liberális szellem ápolásával munkálják nemzetünk kulturális fejlődését. De az egészséges iskolai szellem ápolásán kivül számos megoldásra váró tanügyi kérdés előkészítése s irányítása is elég feladatot tűz a hazai tanáregyesületek s köztük ref. tanáregyesületünk elé. A közelebbi évek politikai zavarai nemcsak közéletünket dúlták föl, nemcsak közgazdasági viszonyainkban teremtettek válságos helyzetet, hanem több teljesen előkészített tanügyi reformot is megakasztottak, vagy más irányba tereltek. 35