Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-26 / 17. szám
és hazát ismerni nem akaró törekvéseket, s az ezen alapuló munkát nevezi Bábel tornyának, mely mint régen az Isten akarata ellenére nem épülhetett föl, úgy a mai, Isten-, vallás- és egyház-ellenes küzdelmek sem járhatnak sikerrel; a kérdés csak a Krisztus lelkével, szeretetével oldható meg, mely a szegény Lázárban, a munkásban is embert és testvért lát, ki munkája után érdemes a jutalomra. Ügyes, jó beszéd ! Az ünnepi egyházi beszédek általában jók, használhatók. Az ünnepekben megnyilvánuló eszme, annak jelentősége ós az életre való hatása mindenikben kiemelkedik. De legszebbek e beszédek között: Futó Zoltánnak Frenssen után szabadon átdolgozott „A virágvasárnapi menet" czímű beszéde, melyben a Jeruzsálembe vonuló királyt s az utána haladó népet tünteti fel mesteri festéssel és evangéliomi erővel, a királyt fenséges alázatosságával és a mennyei atya utáni szent lelkesedésével, s a tanítványokat és az utánok vonuló népet törhetlen hitével, a munkában nem lankadó kitartásával, a mely nép vonulás ma már kiterjed az egész föld kerekségére, s a földről az égbe, hogy ott örök fényben, dicsőségben szolgáljanak a királyok királyának; továbbá: Szele György „Nagypénteki homiliája" ; dr. Márk Ferencz „A feltámadás haszna" ; s Veress István (Gerok u.): „Halál, hol vagyon a te fulánkod", mely utolsóra csak azt jegyzem meg, hogy Geroknak nem a legerősebb, s legmélyebben járó prédikácziói közé tartozik. Az alkalmi egyházi beszédek csoportja igazán változatos, sőt talán túlváltozatos is. Igaz, hogy egyes gyülekezetek körében és életében merülnek fel nagy ritkán olyan alkalmak, melyeket nemcsak nem szabad figyelmen kívül hagyni, hanem helyes és szükséges megörökíteni ; de mivel az ilyen alkalmak minden gyülekezetben sajátságos jelleggel bírnak, mely jelleget csak az ott munkálkodó lelkész domboríthat ki: én egy ilyen kötetből a: „gombfeltételi" és „zászlóavatási" beszédeket feltétlenül elhagynám. Az alkalmi beszédek közül kitűnnek : „Isten hajléka az emberek között és az emberekben (templomrenoválás után) Szalóczky Pál, „Áldjad én lelkem az Urat" (Üjbori úrvacsorakor) Lévay Lajos; „Úrvacsora osztáskor d. u." dr. Baltazár Dezső. A keresztelési és esketési beszédek nagy részben különös alkalmakra Íratván, a különlegesség jellegét is magukon hordják. E két csoportra nézve is ismétlem fentebbi véleményemet: kevesebbet az alkalmi s többet a közönséges, mindenki által használható beszédekből. Egy-két alkalmi beszédet u. n. mintául felvehetőnek tartanék, de azokra nézve a legszigorúbb mértéket is alkalmaznám, hogy azok valóban iránybeszédek legyenek, s azokból és főként azok íróitól tanulhassanak mindazok, kik azokat elolvassák. Szép szavaknak csokorba illesztése egyes alkalmakkor és egy-egy kis körnek jóleshetik; de egy, papok számára készített könyvnek minden beszédéből az evangéliom örök igazságainak kell kisugározniok, s Krisztusnak, a „világ világossának" fényéből és melegéből minél többet kell nyújtaniok, hogy világosság ós melegség járja át a hallgatók szívét is. A konfirmácziói, úrvacsoraosztási s gyászbeszédek és imák között vannak szép és tartalmas beszédek, melyeket eredménnyel használhatnak gyakorló lelkészeink. Általában e kötet, mint már mondottam is, az előbbi kötetekhez képest haladást mutat. Ha az érdemes szerkesztő kevesebb alkalmi beszédet ad, s még szigorúbban bírál: a „Debreczeni lelkészi tár" valóban egy hatalmas eszköze lesz valláserkölcsi életünk nemesítésének. Keresztesi Samu. BEI,FÖLD. A ref. egyetemes konvent ülései. A ref. egyetemes konvent f. hó 22-én kezdte meg tanácskozásait Budapesten. Az elnöki székeket br. Bánffy Dezső erdélyi főgondnok ós Antal Gábor dunántúli püspök foglalták el. A tagok sorából sokan hiányoztak azok közül, a kiknek jelenlétét már megszoktuk. Részint a hajlott kor gyengeségei, részint egyéb, betegségek és elfoglaltságok sokakat gátoltak a rendes tagok közül a megjelenésben, s a póttagok behívása mellett a konvent külső képe szinte megváltozottnak tűnt fel előttünk. A püspökök közül betegeskedése miatt elmaradt Kun Bertalan és Kiss Áron, a főgondnokok közül betegeskedése miatt báró Vay Béla, hivatalos elfoglaltsága miatt dr. Darányi Ignácz. Az ülést, a ref. főgimnázium dísztermében Antal Gábor püspök imádsága vezette be. Az imádság kegyelettel emlékezett meg dr. Bartók György elhunyt erdélyi püspökről, és kérte Isten megvilágosító Lelkét a konvent által megoldandó feladatok felismerésére és a helyes, alkalmas eszközök megválasztására. A bevezető ima után báró Bánffy Dezső világi elnök jelentette, hogy Kun Bertalan és Kiss Áron püspökök meg nem jelenhetése miatt a lelkészi társelnöki széket Antal Gábor fogja elfoglalni, s rövid üdvözlettel, minden elnöki beszéd nélkül, megnyitotta az ülést. A tanácskozási ügyrend szerint az alakulást megelőző bejelentések, majd a megjelent tagok igazolása képezték az első tárgyakat. A bejelentések során kegyelettel jegyezte be a konvent jegyzőkönyvébe dr. Bartók György érdemeit és hálás emlékezetét, és a legszivélyesebben üdvözölte Kenessey Bélát, az erdélyi kerület új püspökét. A megjelent rendes tagok számba vétettek, a póttagok igazoltattak. Sass Béla konventi jegyző Írásban jelentette be tisztéről való lemondását. A konvent azonban, gr. Degenfeld József indítványára, a lemondást nem fogadta el, hanem felkérni határozta Sass Bélát tiszte továbbviselésére. A dr, Bartók György elhunytával megüresedett